Hatályos: 2017. november 1-től

Genertel e-lakás lakásbiztosítás ügyféltájékoztató és feltételek

Hatályos: 2017. november 1-től

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett

Biztosítási Csoportok Nyilvántartásában a 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz

tartozik.

I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett

2. A biztosítási szerződés létrejötte

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

5. A biztosítási szerződés módosítása

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

8. A biztosítási összeg / alulbiztosítottság

9. Az értékkövetés szabályai

10. Önrészesedés

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

12. Mentesülés

13. Általános kizárások

14. Egyéb rendelkezések

II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK /KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

1. Biztosított

2. Területi hatály

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

5. Biztosítási események

6. A biztosító szolgáltatása

III. KIEGÉSZÍTŐ MAGÁNEMBERI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

IV. KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS

V. KIEGÉSZÍTŐ JOGVÉDELEM BIZTOSÍTÁS

VI. S.O.S. LAKÁSFIX KIEGÉSZÍTŐ

VII. S.O.S ELEKTROFIX KIEGÉSZÍTŐ

VIII. UTAZÁS CSOMAG KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

IX. GARÁZSBAN TÁROLT JÁRMŰ TŰZ ÉS ELEMI KÁRAI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

X. LAKÁSBIZTOSÍTÁSI DÍJÁTVÁLLALÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

XI. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

XII. ZÁRADÉKOK

XIII. SZOLGÁLTATÁSI TÁBLÁK

3

3

8

10

10

11

11

13

15

16

17

17

24

25

26

37

37

37

37

41

41

56

60

67

71

80

83

89

94

95

98

104

106

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett

1.1. Biztosító

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a

Genertel Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek

– biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen Általános Feltételek a fentieken túl tartalmazzák a létrejött biztosítási szerződésre

vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az Általános Feltételekben foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biztosításra vonatkozó különös és kiegészítő szerződési feltételek, valamint a szerződő/ biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

A jelen Általános Feltételekben, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1.1.1. A Biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal. A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „biztosító” vagy „társaság”) a Generali Biztosító Zrt. által 2007. július 16-án alapított biztosító társaság. Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

A Társaság neve: Genertel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 1 000 000 000,- Ft

Az alap (jegyzett) tőke ténylegesen

rendelkezésre bocsátott összege: A társaság székhelye:

A társaság levelezési címe:

A társaság internetes elérhetősége: A székhely állama:

Adatkezelési azonosító: Cégjegyzékszáma: Adószáma: Nyilvántartja:

Fő tevékenységi köre:

A társaság cégformája: Működési módja:

Telefon:

A társaság egyedüli részvényese: Nyilvántartja:

Cégjegyzékszáma: Székhelye:

1 000 000 000,- Ft

0000 Xxxxxxxx, Xxxx x. 36–38.

7602 Pécs, Pf. 999.

xxx.xxxxxxxx.xx Magyarország 41022

00-00-000000

14011838-4-44

Fővárosi Törvényszék Cégbírósága nem-életbiztosítás részvénytársaság

zártkörű

(36-1) 000-00 00

Generali Biztosító Zrt.

Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

00-00-000000

1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) érhető el.

1.1.2. Ügyfélszolgálat

Figyelemmel arra, hogy társaságunk biztosítási termékeit elsődlegesen távértékesítés keretében, telefonon illetőleg interneten keresztül értékesíti, ezen értékesítési formának és módszernek megfelelően társaságunk elsősorban a székhelyén működő telefonos ügyfélszolgálatával áll ügyfelei rendelkezésére. Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Internetes ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk (TeleCenter) biztosítja az elérhetőséget. A személyes ügyintézés lehetősége a 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. xxxx alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben biztosított. A személyes ügyfélszolgálat félfogadási rendje megtalálható társaságunk honlapján, avagy az iránt a 06 (1) 000-00 00 telefonszámon is lehet érdeklődni. Ezen utóbbi telefonos elérhetőségen, valamint az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül egyúttal mód van a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására is.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei:

Telefonszám:

Fax:

Postai levelezési cím: E-mail:

Internet:

(06-1) 000-00 00

(06-1) 000-00 00

7602 Pécs, Pf.: 999

xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx

Személyes ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.

1.1.3. Panaszügyintézés

A biztosító a Bit. 159. § (1) bekezdése szerinti

a) szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától

16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán

keresztül folyamatosan,

b) telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c) írásbeli panaszt elektronikus eléréssel - üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva - folyamatosan fogadja.

Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket, minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogadniuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait annak nyitvatartási idejében kell fogadnia.

A fentiek alapján, amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Genertel Biztosító Zrt. Ügyfélszolgálatán szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen), az ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségein keresztül közölheti.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére az ügyfélszolgálat fenti telefonszámán keresztül van lehetőség, hétfőnként 8 órától 20 óráig, minden más munkanapon pedig 8 órától 18 óráig.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodánkban kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx

A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.

A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Genertel Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.

A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.

Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az

alábbi internetes oldalon érhető el:

xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx- kapcsolattartoknak-szolo-informaciok/online-vitarendezesi-platform

1.1.4. Felügyeleti Hatóság

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy

Felügyelet).

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: Levelezési cím: Központi telefon: Központi fax: Webcím: Ügyfélszolgálat címe:

Ügyfélszolgálat telefonszáma:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0. Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest (x00 0) 000-0000

(x00 0) 000-0000

xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

(+36 80) 203-776

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxx://xxx.xxx. hu/fogyasztovedelem), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében - ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló

törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény

rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

1.1.5. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele

A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei

Címe:

Levélcím elszámolással, szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Pénzügyi Békéltető Testület 1539 Budapest Pf.: 670.

Levélcím általános ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf.:172.

Telefon: (+36 80) 203-776

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.

A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

1.2. Szerződő

1.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő minden esetben csak fogyasztó lehet, jelen biztosítás fedezete alá fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet nem vonható. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

1.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

1.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán változik.

1.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

1.3. Biztosított

1.3.1. A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.

1.3.2. Személybiztosítási kockázatok vonatkozásában biztosított az, akinek életével, egészségével, testi épségével kapcsolatban a szerződés létrejön.

1.3.3. Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén biztosított az, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító a szerződéses feltételek alapján teljesíti.

1.4. Kedvezményezett

1.4.1. Személybiztosítási kockázatot tartalmazó biztosításnál az a személy, aki a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult. Kedvezményezett a szerződésben a szerződő és az adott biztosított által megnevezett személy.

1.4.2. Kedvezményezett-jelölés hiányában

a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított,

b) a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje az adott

biztosított örököse(i).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki a valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő). Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a szerződés balesetbiztosítási kockázatot tartalmazó részének létrejöttéhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában amennyiben a biztosított kiskorú, és a biztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés ezen részének érvényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosítottra vonatkozó részének módosításának érvényességét is – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatokat tartalmazó része akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

2.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

2.4. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

2.5. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal - jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

- az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

- a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

- a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában

- az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, annak beérkezésétől számított 15 nap elteltével jön létre.

2.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

2.7. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult visszautasítani. A biztosító a kockázat elbírálása során, valamint a szerződés létrejöttét követően is jogosult a biztosítani kívánt vagyontárgyat megszemlézni.

2.8. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a Xxxxx esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

2.9. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

2.10. A biztosítási szerződésre, a magyar jog szabályai az irányadók. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

2.11. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő.

2.12. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős.

2.13. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.

2.14. A biztosító képviselője – ideértve biztosító ügynökét is – biztosítási díj átvételére nem jogosult.

2.15. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem jogosult közreműködni.

2.16. A Biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

a) az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt;

vagy

b) az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A Biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont

– a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

4.2. A biztosítási időszak egy év.

4.3. A biztosítási évforduló

4.3.1. amennyiben a szerződés hatálybalépése a hónap első napjára esik – minden évben a biztosítási szerződés hatályba lépésével (kockázatviselés kezdetével) megegyező naptári nap előtti nap,

4.3.2. egyéb esetben minden évben annak a hónapnak az utolsó napja, amelyikben a

szerződés hatályba lépett.

Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama. A felek ezen rendelkezésektől eltérhetnek.

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.1. Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.

5.2. Amennyiben a biztosítási szerződés baleset-, illetve egészségbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés

- illetőleg a szerződés biztosítottra vonatkozó részének - módosításához a biztosított

írásbeli hozzájárulása szükséges.

5.3. Amennyiben a biztosítási szerződés balesetbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő, valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés – illetőleg a szerződés biztosítottra vonatkozó részének – módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) rendes felmondással, amennyiben azt határozatlan időre kötötték;

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő a szerződést a biztosítási időszak

végére felmondja,

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a felek közös megegyezésével.

6.2. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.

A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

6.3. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.4. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

6.5. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos felmondási idővel felmondhatja.

B. Évfordulóra történő felmondás

6.6. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.

6.7. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

6.8. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

C. Díjnemfizetés

6.9. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett

– a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

6.10. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

6.11. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

D. Közös megegyezés

6.12. A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

E. Felmondási jog távértékesítés esetén

A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3.§ (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6.§-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a

törvény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belüli kockázatviselési kezdettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti. A törvény 8.§-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig történt kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

7.1. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

7.2. A díjfizetés szabályai

7.2.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

7.2.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

7.2.3. Díjfizetés esedékessége

A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés hatályba lépésekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

7.2.4. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.

7.2.5. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a Szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlítetlen tartozása áll fenn Társaságunkkal szemben, és a Szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a Szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó különös és kiegészítő feltételek szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

7.2.6. Amennyiben a Szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

7.2.7. A díjfizetés módja

A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

- készpénz-átutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,

- csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

- átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

7.2.8. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás (csekk), díjbekérő vagy más dokumentum, a szerződő köteles az esedékes díjat belföldi postautalványon (postai

„piros” csekken), banki átutalással vagy bankkártyás fizetéssel a kötvényszám feltüntetése mellett megfizetni.

7.2.9. Amennyiben az ügyfél a díjbekérőt az esedékes egyszeri díj vagy díjrészlet esedékességét megelőző 10. napig nem kapja kézhez, ezt az ettől számított 5 napon belül az ügyfélszolgálati elérhetőségek bármelyikén köteles jelezni.

7.2.10. A szerződőnek bármikor lehetősége van a biztosító honlapján erre kialakított felületen esedékes díjának bankkártyával történő befizetésére (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat/online-dijfizetes).

7.2.11. Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak

visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk küld) vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését először megkísérli.

7.2.12. Késedelmi kamat

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerint vállalkozásnak, vagy szerződő hatóságnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mellett ugyanebben a törvényben meghatározott behajtási költségátalányra tarthat igényt.

7.3. Adminisztrációs díj

A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárásokkal összefüggésben felmerülő költségei megtérülése érdekében. Az egyes eljárásokért felszámítandó mindenkori adminisztrációs díjakat a biztosító honlapján teszi közzé.

7.4. A biztosítási díj módosítása

7.4.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) a biztosítási szerződés kárhányada és kárgyakorisága jelentősen, 50%-nál nagyobb mértékben meghaladja a biztosító azonos módozatú (lakás) biztosítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhányadát és kárgyakoriságát,

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében.

Az a) pont szerinti vizsgálat időpontja az biztosítási szerződés évfordulóját 3 hónappal megelőző időpont.

A biztosítási díj módosítására a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben kerülhet sor. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

7.4.2. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - írásban felmondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

8. A biztosítási összeg / alulbiztosítottság

8.1. Biztosítási összeg /A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

8.1.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított)

által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa.

8.1.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

8.1.3. Amennyiben a szerződés megkötését követően a biztosító megállapítja, hogy a vagyontárgy túlbiztosított, úgy a biztosító a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó összeg után számított és a szerződő által befizetett biztosítási díjat visszafizeti.

8.2. Alulbiztosítottság

8.2.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.

8.2.2. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minősülő (I.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

8.2.3. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. Az értékkövetés szabályai

9.1. A biztosító az új érték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Az adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év szeptemberében publikált Gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint.

9.2. Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ingóságokra vonatkozóan a fogyasztói árak árindexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva.

9.3. A Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítás, az S.O.S Lakásfix Kiegészítő, a Családi Balesetbiztosítás, a Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás az építőipari, míg a többi kiegészítő biztosítás a fogyasztói árindex alapján kerül értékkövetésre. A Kiegészítő Jogvédelem Biztosítás, az Autósegély kiegészítő biztosítás, valamint az S.O.S. Elektrofix Kiegészítő vonatkozásában a biztosító nem alkalmaz értékkövetést.

9.4. Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

9.5. Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző időszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szorzata.

9.6. A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, az értesítő kézhezvételét követően 15 napon belül írásban kérheti a biztosításának eredeti összegekre való visszaállítását vagy – választása szerint – jogosult a biztosítási szerződést (az évfordulót megelőzően) évfordulóra felmondani, felmondási idő nélkül. Amennyiben a biztosító nem kezdeményezte a szerződés értékkövetés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövető indexet mindig a biztosítás megkötésétől vagy az utolsó értékkövetéstől halmozottan számítja.

10. Önrészesedés

10.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.

10.2. Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

11.1. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) Közlési és változás bejelentési kötelezettség

11.2. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.

11.3. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék vagy más biztosíték fennállását, a jogosult megjelölésével;

d)a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;

e)ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintő végrehajtási, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy

végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő

leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását

j) kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus levelezési cím) megváltozását.

11.4. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

11.5. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

11.6. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

11.7. A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.

11.8. Jelen rendelkezések nem érintik a Biztosító szerződés megtámadására vonatkozó

jogait.

11.9. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

11.10. A biztosító felé tett jognyilatkozat csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamelyik

szervezeti egységének tudomására jut.

c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

11.11. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor

betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek. A szerződő és a biztosított a biztosított helyiségeket köteles bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi- és riasztó berendezést üzembe helyezni. Továbbá köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni. Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

11.12. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

11.13. A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

11.14. A szerződő fél és a biztosított - a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint - kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

11.15. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

d) Kárbejelentési kötelezettség

11.16. A szerződő (biztosított), illetve baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvezményezett vagy egyéb jogosult, köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül

– baleseti, egészségbiztosítási esemény és szolgáltatási igény esetén a biztosítási esemény bekövetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül –a biztosítónak

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán a 06 1 288-00 00-ás telefonszámon,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat/karbejelentes),

d) levélben a 7602 Pécs, Pf.: 999 címen

bejelenteni.

11.17. kárbejelentésnek tartalmaznia kell

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy

szervezet nevét.

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.

Hatósági eljárás lefolytatására okot adó káresemények (pl. tűz, robbanás) esetén a szerződő (biztosított) köteles azt az illetékes hatóságnak bejelenteni. Bűncselekmény, illetve szabálysértés gyanúja esetén a szerződő (biztosított) köteles az illetékes hatóságnál (rendőrség, kormányhivatal járási hivatala, Nemzeti Adó- és Vámhivatal) feljelentést tenni és a káresemény körülményeit jegyzőkönyvben rögzíttetni.

11.18. Amennyiben a biztosított a kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

11.19. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

11.20. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

11.21. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

11.22. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve annak következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében köteles gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azonosítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori értéken megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.

11.23. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény ), továbbá más biztosítónál azonos biztosításiérdekre megkötött és a biztosítási esemény napján is hatályos biztosítási szerződésre vonatkozó kötvény, vagy

más igazoló dokumentumot,

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek

tisztázásához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumokat (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelemi hatóságnál) történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azokat ügyfélként megismerheti,

d) a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegyzőkönyv

másolati példányát,

e) a büntetőeljárás során a nyomozó hatóság, ügyész vagy a bíróság által hozott határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat, feltéve, hogy azokrendelkezésre állnak,

f) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratokat, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulását és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazását,

g) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

h)a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközöket, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratokat,

i) a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi

jogosultságát igazoló okiratot

j) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett illetőleg az eljárás anyagát képező iratokat, különös tekintettel az eljárás során készült szakértői véleményekre, jegyzőkönyvekre és tanúnyilatkozatra, feltéve, hogy azokat a szerződő vagy a biztosított ügyfélként megismerheti

k) esetleges tanúk nyilatkozatait a káresemény körülményeire vonatkozóan.

Balesetbiztosítási károk vonatkozásában minden esetben be kell nyújtani:

a) biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

b) továbbá a következő iratok másolatát:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentuma,

– baleseti, munkahelyi baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen

készült,

– a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.

– halál esetén

• halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,

• boncolási jegyzőkönyv,

• biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

• amennyiben a halál betegség következtében állt be, biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok (kezelőorvosi nyilatkozat, zárójelentés stb.),

• a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó

végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg,

– baleseti és sport csonttörés esetén

• csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,

– baleseti kórházi napi térítés esetén:

• kórházi zárójelentés,

– baleseti műtéti térítés esetén:

• kórházi zárójelentés,

• műtéti leírás, amennyiben ilyen készült,

c) közlekedési baleset esetén, az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,

A biztosító az előző pontokban felsorolt, valamint az alábbi dokumentumok benyújtását is jogosult kérni a szolgáltatási igény elbírálásához, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:

– A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/ következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);

– A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;

– A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, (születési anyakönyvi kivonat,

személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély);

– A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;

– A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását;

– A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely adathordozón történő benyújtását.

11.24. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

11.25. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

B. Biztosító kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

11.26. Ha az ügyfél által megadott címadatok megegyeznek a biztosító által nyilvántartott címmel, úgy a biztosító a küldeményeit, postai út esetén az annak kiküldését követő 5. munkanapon, míg elektronikus küldemények esetén az elküldés napján, kézbesítettnek kell tekinteni.

11.27. Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében kézbesítettnek kell tekinteni a biztosító által küldött jognyilatkozatot akkor is, ha annak átvételét a címzett megtagadta, vagy ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott– címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Kézbesítettnek kell tekinteni továbbá a nyilatkozatot akkor is, ha annak átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte.

11.28. A biztosító az ügyfelet automatizált hívórendszer alkalmazásával is megkeresheti.

b) Szolgáltatási kötelezettség

11.29. Amennyiben a szerződésre vonatkozó Különös, illetve kiegészítő biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes.

11.30. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

11.31. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg. A szolgáltatás kifizetése történhet a szolgáltatás átvételére jogosult személy igénye szerint postai átutalással lakáscímre vagy banki átutalással a jogosult által megadott bankszámlára. Ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító a szolgáltatási összeg kifizetéséhez kérheti a pénzfelvételi jogosultság hitelt érdemlő igazolását.

11.32. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

11.33. Javítási, helyreállítási, újraépítési költségeket a biztosító az építkezés ütemében, annak folyamatos figyelemmel kísérése mellett téríti. A szerződőt, biztosítottat a helyreállítás, javítás, újraépítés során folyamatos tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli a biztosító felé.

11.34. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére a Különös és kiegészítő biztosítási feltételek a jelen pontban rögzítettektől további és eltérő feltételeket is meghatározhatnak. Eltérés esetén a Különös, illetve a kiegészítő biztosítási feltételekben foglalt rendelkezések irányadók.

11.35. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a biztosító által kifizetett összeget vissza kell fizetnie. Ha a biztosító szolgáltatása előtt megkerült vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében megrongálódtak és a biztosított még nem pótolta azokat, a megkerült vagyontárgyakat

köteles átvenni. Ilyen esetben a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozódik.

12. Mentesülés

12.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta.

A jelen pontban meghatározott személyek súlyosan gondatlanul járnak el, különösen, ha

a) a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásukkal, kábítószer- fogyasztásukkal, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

b) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban voltak, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt álltak és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

c) olyan gépjárművet vezettek, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkeztek, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott,

d) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegtek.

Felelősségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minősül különösen, ha a jelen pontban meghatározott személyek hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytattak és ez által okoztak kárt.

12.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

12.3. A biztosító mentesül a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. A biztosító szolgáltatása ebben az esetben a biztosított örököseit illeti meg és a kedvezményezett abból nem részesül.

A biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben elvárható magatartást köteles tanúsítani. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a biztosított a jelen pontban rögzített kötelezettségének nem tett eleget. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvosválasztási jogát.

13. Általános kizárások

13.1. Nem fedezi a biztosítás a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

13.2. A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

13.3. Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár nukleáris energia, ionizáló sugárzás károsító hatásának, HIV-fertőzésnek betudható eseményekkel összefüggésben következik be.

13.4. A biztosítás nem terjed ki olyan kárra, amely gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság, stb.) vezethető vissza.

13.5. Fentieken túl, a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületeket és épületrészeket, vagy ezekben tárolt ingóságokat érintő káreseményekre.

13.6. A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a feltételek I.13.1. pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

13.7. A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat kockázatviselésének kezdetétől számított 3 évig:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.

13.8. A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

13.9. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiátriai megbetegedésekre.

13.10. Sportártalmak kizárása balesetbiztosítási kockázatok esetén: A biztosító

kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított továbbiakban felsorolt sporttevékenységével: auto-crash (roncsautó) sport; barlangászat; barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás; sziklamászás V. nehézségi foktól; hőlégballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi expedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross; motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés, ejtőernyős ugrók; ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsival; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.

14. Egyéb rendelkezések

A. Törvényi engedményi jog

14.1. Baleset- illetve egészségbiztosítási kockázatok kivételével, amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

14.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az

esetben azonban a kifizetett szolgáltatási összeget vissza kell fizetnie.

B. Elévülés

14.3. A biztosítási szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

14.4. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik

a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény

bekövetkezésekor,

b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő napon,

c) a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

d) a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,

e) egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

C. Adatkezelés, adatvédelem

14.5. Személyes adat és a biztosítási titok

Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

14.6. Az adatkezelés célja - Abiztosítási szerződés nyilvántartásával, végrehajtásával és a biztosítási szolgáltatások teljesítésével összefüggő adatkezelés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító mint adatkezelő az ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.

Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetében az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.

14.7. Az adatkezelés jogalapja

A Biztosító adatkezelése a biztosítási szerződés megkötésével magadottnak tekintett önkéntes hozzájáruláson alapul. A szerződő a szerződés megkötésével hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően tájékoztatjuk, hogy az Ügyféltájékoztatóban hivatkozott adatkezelések jogalapja a Bit. 135. §-a és a Bit. 159

§-a, az Sztv. 169. §-a, illetve a veszélyközösség védelme céljából a biztosítók közötti adatátadások tekintetében a Bit. 149 §-a. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, a 14.6. pont szerinti célokból, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Az Infotv. értelmében személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

Az Infotv. értelmében, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került

sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll,

további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

Az érintett természetes személy előzetes hozzájárulása esetén a biztosító egyéb céllal is kezelhet személyes adatokat. Ezen adatkezelésekről a biztosító az adatoknak a cél szerinti felvételekor ad tájékoztatást.

14.8. Az adatkezelés időtartama

A Bit. 142.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján a biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A Bit. 159.§ (4) bekezdése értelmében, telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. A Bit. 159.§ (10) bekezdése értelmében a biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja . A biztosítási szerződés megkötésével, nyilvántartásával összefüggésben keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat a biztosító a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 169.§ -a értelmében 8 évig őrzi meg.

A biztosító a 14.11. pontban részletezett, a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvétel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a 14.11. pontban részletezett feltételekkel és időtartam elteltéig kezeli.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

14.9. Az adatok megismerésére jogosultak köre, az adatok továbbítása

Az adatokat kizárólag társaságunknak a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, illetve a társaságunk részére külön szerződés alapján adatfeldolgozási vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a társaságunk által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben. Az adatokat jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel szemben társaságunknak a biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a Bit. 138-140.§-ai értelmében nem áll fenn. Társaságunk az adatkezelések során adatfeldolgozókat vesz igénybe.

14.10. Az adatkezelésekkel kapcsolatos jogok és érvényesítésük

A biztosító az érintett kérelmére – a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül – közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban tájékoztatást ad az érintett részére a kezelt, illetve a biztosító által

– vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott személyes adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, adatvédelmi incidens esetén az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az érintett természetes személy még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak a

zárolását vagy törlését. A biztosító az érintett által kezdeményezett adathelyesbítéseket

a nyilvántartásaiban átvezeti.

Az érintett az Infotv-ben meghatározott esetekben tiltakozhat személyes adatainak a kezelése ellen. A tiltakozást a biztosító annak benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről az érintettet írásban tájékoztatja. Amennyiben az érintett a döntéssel nem ért egyet, illetve a biztosító a fenti határidőt elmulasztja, úgy a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül jogosult bírósághoz fordulni. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Amennyiben az érintettnek a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit a biztosítónál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az érintett bármikor úgy ítéli meg, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, úgy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult bejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei

Székhely: Levelezési cím: Telefon: Telefax:

E-mail: Web:

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.

1530 Budapest, Pf. 5.

06 1 391 1400

06 1 391 1410

xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx xxxx.xx

14.11. A veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés

A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében Társaságunk - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából, a Bit.149. §-ában biztosított felhatalmazása alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt - a Bit.149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– baleset és betegség biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével

kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személyazonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos

egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat;

és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások

jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személyazonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához

szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások

jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást), a légi járművekkel kapcsolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személyazonosító

adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi, - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak. Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és társaságunk – a jelen bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

14.12. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A Bit. 137-141.§-ai, valamint a 147. §-a alapján (a törvény szerinti számozás és felsorolás megtartásával):

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás

lefolytatása keretében ismeri meg.

138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt

esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást

vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s)pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-

törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140.

§-ban és a 141.§-ban, továbbá a 14.11. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben

meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben,

ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy

üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

147. § (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

D. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól és a Polgári Törvénykönyvtől

Jelen fejezet nem tartalmazza az Áltálanos Xxxxxxxxxxxxx azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

14.13. A befizetett díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a Szerződő által a Biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó különös vagy kiegészítő feltételek szerint, annak hiányában jelen Általános Feltételekben foglaltak szerint történik meg. Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé, úgy a befizetett díj elszámolása a jelen Általános Feltételekben foglaltak szerint történik meg.

14.14. Egyéb rendelkezések

A Ptk. 6:63. §.-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

14.15. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő

A Ptk. 6:443.§ (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét követően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.

14.16. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447.§ (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

14.17. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befizetésével késedelembe esik

Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449.§-ától - a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

14.18. Az elévülési időszak tartama

Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

E. Az e-lakás lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

14.19. A kiegészítő biztosítási szerződésekben foglaltak alapján a biztosító a kiegészítő biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van.

14.20. Alapbiztosítási szerződés

A Genertel Biztosító Zrt. és a Szerződő között létrejött e-lakás lakásbiztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítás).

Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

14.21. A kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének feltétele

A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyiben a Szerződő és a Biztosított között alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kiegészítő szerződés megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.

14.22. A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja

A kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével.

A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel, vagy a felek megállapodása ettől eltérően rendelkezik.

14.23. A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítás megszűnése esetén

Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a felek között érvényesen fennálló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszűnik, a kiegészítő biztosítás ezzel egyidejűleg megszűnik.

14.24. A kiegészítő biztosítások megszüntetése felmondással

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel felmondhatják.

F. Baleset- és betegségbiztosítással kapcsolatos további tájékoztatás

14.25. Adózási tudnivalók

Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az baleseti szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolódóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs.

Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött baleset-, betegségbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

14.26. A technikai kamatláb megváltoztathatósága

A biztosító a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jogszabály módosításban foglalt mértéket.

II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK /KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

1. Biztosított

Biztosított:

a) a kötvényben név szerint megnevezett személy;

b) tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;

c) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában az a), b) pontok szerinti biztosítottal a kockázatviselési helyen állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak;

d) a lakásszövetkezet vagy társasház a társaságunknál biztosított lakásainak és az összes lakásának arányában, illetve a biztosított tulajdoni hányadának arányában.

2. Területi hatály

A kockázatviselés helye:

a) családi ház esetén az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt címmel és/ vagy helyrajzi számmal azonosított telek, a telek területén lévő lakóépület, építmények, külön feltüntetett nem lakóhelyiség.

b) lakás esetén az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban feltüntetett címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított lakás és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad szerinti épületrészek – az utóbbi akkor, ha az abban keletkezett kár más biztosítás alapján nem térül meg.

c) a családi háztól vagy lakástól elkülönült, az ajánlaton feltüntetett címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított saját tulajdonú vagy bérelt garázs

d) ingóságok esetében az a), b), c) pontokban felsorolt családi ház, lakás, garázs,

valamint az 5. pontban felsorolt egyes biztosítási eseményeknél meghatározott terület.

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

3.1. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

3.2. A biztosítási fedezet kiterjed azokra a vagyoncsoportok szerinti vagyontárgyakra, amelyeket a szerződő a biztosítási ajánlaton megjelölt és amelyek nem kerültek kizárásra.

A. Épület vagyoncsoport

3.3. Épület az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja. A biztosítás csak rendeltetésszerűen használatba vett épületekre terjed ki. Építés, bővítés, átépítés alatt álló épületek, épületrészek csak külön megállapodás alapján biztosítottak. Épületnek minősülnek az épület feladatának ellátásához szükséges részei. Ide tartoznak különösen az alábbiak:

· az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek, berendezések (szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a rögzített padló-, fal,- födém- és szegélyburkolatok, álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt, kültéri antenna-berendezések, villámhárító, lépcsők és létrák, külső használatúak is);

· beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, (pl.: konyhaszekrény, előszoba

szekrény, stb.);

· épületbe szerkezetileg beépített üvegezések;

· az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők;

· az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazánok,

gázbojlerek és gázkonvektorok;

· az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtést szolgáló berendezések, a beépített klímaberendezések, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések;

· kaputelefon;

· védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló;

· építmények (kerítés, kapuk, támfal, derítő, gépkocsi bejáró, járda, úszómedence a

fedése nélkül);

· napkollektorok, napelemek, hőszivattyú a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és

berendezésekkel,

· építés, átépítés alatt álló épületek esetén a be nem épített építőanyagok, szerelvények,

tartozékok.

3.4. Lakóépület / lakás

A biztosító kockázatviselése kiterjed a lakóépület/lakás vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen belül az ajánlaton feltüntetett

· családi házra vagy sor- ill. ikerház részre;

· lakástulajdonra és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadra.

A lakóépület/lakás használati jellegének meghatározása

a) Saját használatban van a lakóépület/lakás, ha abban a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a haszonélvező lakik.

b) Bérbe vett, illetve bérbe adott az épület/lakás, ha abban vagy annak egy részében nem, vagy nem csak a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve nem, vagy nem csak a haszonélvező lakik.

c) Nem állandóan lakottnak minősül az a lakóépület/lakás, amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.

Amennyiben a biztosított más lakóingatlant is életvitelszerűen használ lakás céljára, úgy a biztosított ingatlan nem minősül állandóan lakottnak.

Az a) és b) pontok alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

3.5. Melléképület/nem lakáscélú helyiség

Melléképületnek minősülnek a lakóépülettől különálló nem lakáscélú épületek (garázs, szerszámos kamra, ól, terménytároló, stb). Nem lakáscélú helyiség a többlakásos lakóépületben található saját tulajdonú pincehelyiség, tároló, garázs, a lakóházhoz

hozzáépített vagy az alagsorában lévő nem lakáscélú helyiség (garázs, nyári konyha, szerszámos kamra). Melléképület és/vagy nem lakás célú helyiség legfeljebb összesen 50 m2 alapterületig biztosított a lakóépület/lakás biztosítási összegén belül.

3.6. Nem köthető biztosítás arra az ingatlanra, valamint a benne tárolt vagyontárgyakra sem:

· amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel (kivéve, ha az épület építés alatt áll),

· amelynek tetőfedése részben vagy teljesen szalma, nád vagy facserép anyagú,

· amelynek falazata részben vagy teljesen vályog,

· amely nem lakóterületen fekszik.

Lakóterületnek minősül az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása szerinti lakó- vagy vegyes terület.

Nem minősül lakóterületnek az OTÉK besorolása alapján lakó- vagy vegyes területen kívüli összes terület (üdülőterület, mezőgazdasági terület, stb.).

B. Ingóság vagyoncsoport

3.7. Általános háztartási ingóság

Általános háztartási ingóság: mindazon vagyontárgyak összessége, melyek egy háztartásban általánosan előfordulnak, a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak. Pl.:

· berendezési tárgyak: bútorok, szőnyegek, függönyök, világítótestek;

· híradástechnikai készülékek 250.000 Ft egyedi érték alatt;

· ruházat;

· hobbi eszközök: sportfelszerelés, kerékpár;

· növénykultúrák (kereskedelmi forgalomban beszerezhető haszon növény palánták, fogyasztásra alkalmas termések, dísz cserjék; -bokrok; - fák, lágyszárú dísznövények), állatállomány, betárolt termény, takarmány, ezen vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig biztosítottak;

· ide sorolandó továbbá minden egyéb ingóság, ami nem minősül épületnek, kiemelt értékű ingóságnak, ékszernek, vállalkozói tulajdonnak.

3.8. Kiemelt értékű ingóság

3.8.1. Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak: minden olyan ingóság, amely nem gyári sokszorosítással készül, a példányszáma korlátozott és színvonalát tekintve műalkotásnak nevezhető.

3.8.2. Képzőművészeti és iparművészeti tárgyak, gyűjtemények:

· festmény (olaj, pastell, akvarell, vegyestechnika stb.);

· eredeti és számozott sokszorosított grafika, metszet, stb.;

· szobor, plakett, érem (jegyzett kis széria);

· zsűrizett művészfotó;

· márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán;

· régiségnek számító népművészeti és jegyzett kerámia;

· festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály;

· ezüstből készült használati- és dísztárgy;

· fém-ötvösmunkák;

· bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.);

· kézi csomózású vagy szövött szőnyeg;

· dísz órák;

· könyvritkaság;

· faragott tárgyak;

· egyéb alapanyagú dísztárgy;

· gyűjtemény (bélyeg, numizmatika, stb.).

3.8.3. Egyéb kiemelt értékű ingóságok:

· 250.000 Ft egyedi értéket meghaladó valódi szőrme;

· 250.000 Ft értéket meghaladó híradástechnikai, szórakoztató elektronikai, optikai készülékek, hangszerek (pl.: televízió, video lejátszó, kamera, hifi, számítógép konfiguráció);

· 250.000 Ft egyedi érték feletti óra;

· engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.

3.9. Ékszerek, drágakövek

· fémjellel ellátott, nemesfémből gépi vagy kézi megmunkálással készült ékszer;

· foglalt és foglalatlan csiszolt drágakövek;

· tenyésztett és valódi gyöngy;

· nemesfém és/vagy drágakővel díszített óra és használati tárgyak (pl.: öngyújtó, mandzsetta gomb, nyakkendőtű).

A kiemelt értékű ingóságokra vonatkozó biztosítási összegen belül összesen legfeljebb 500.000 Ft értékig biztosítottak.

3.10. Készpénz csomag (készpénz, értékpapír)

· belföldi fizetőeszköz, valamint Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta;

· értékpapírok, betétkönyvek.

Összesen maximum 50.000 Ft-ig biztosított.

3.11. Vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak

Annak a vállalkozásnak a tulajdonában lévő, a lakásban tárolt és használt, valamint a melléképületben, nem lakáscélú helyiségben tárolt vagyontárgyak, amelynek a szerződő vagy a szerződővel együtt élő családtagja tulajdonosa, alkalmazottja. A vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyakra legfeljebb a szolgáltatási táblázatban feltüntetett biztosítási összeg erejéig nyújt fedezetet a biztosítás.

3.12. Idegen vagyontárgyak

Kiterjed a biztosító kockázatviselése az ajánlaton külön fel nem tüntetett idegen tulajdonú általános háztartási ingóságnak minősülő vagyontárgyakra 50.000 Ft összeghatárig, amennyiben ezek kára más biztosítás alapján nem térül meg. Ide tartozó vagyontárgyak: bérelt, kölcsönvett, megőrzésre átvett ingóságok, biztosított vendégeinek vagyontárgyai, kivéve a bérlők, albérlők, fizetővendégek tulajdona.

3.13. Nem terjed ki továbbá a biztosítás:

· a légi-, vízi- és motoros járművekre, lakókocsikra, utánfutókra;

· okmányokra (kivéve személyi okmányok), kéziratokra, tervekre és dokumentációkra, adathordozókon tárolt információkra;

· a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, ill. nem lezárt helyiségben, pl.

erkély, külső folyosó, kert stb. tárolt, ingóságokra (kivéve a Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása választása esetén, az ott meghatározott események vonatkozásában);

· hobbi állatokra, lóra, nem saját fogyasztásra tartott haszonállatokra;

· nyaralóban, nem állandóan lakott épületben, nem lakóhelyiségben tárolt kiemelt értékű ingóságokra (műértékek, ékszerek, drágakövek, készpénz, értékpapír);

· fás szárú növények ágtöréseire, fogyasztásra nem alkalmas terméseinek, virágainak és levelezetének károsodására.

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy az épületek, építmények esetében az újraépítési költséget, ingóságok esetében az új állapotban való beszerzési értéket fedezze. Az épület vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási összeget a hasznos alapterület (az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m) és a négyzetméter egységár szorzataként kell megállapítani. A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az épület, valamint az általános háztartási ingóságok biztosítási összegére.

5. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak véletlen, váratlan és előre nem látható megrongálódása, megsemmisülése, eltulajdonítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és a káresemény a szerződés hatálya alatt következett be. Biztosított következményi kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése valamely biztosított veszélynemmel ok-okozati összefüggésben van és amelynek elhárítása a biztosítottól ésszerű határidőn belül nem volt elvárható.

A biztosítási feltételek alkalmazásában az alapfedezet, alapszolgáltatások körébe a következő - lent részletezett - biztosítási események tartoznak: tűz, robbanás, villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása, idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése, betöréses lopás, rongálás, rablás, üvegtörés, komfort csomag, tűz nélküli füst- és koromszennyeződés, üdülésre elvitt ingóság biztosítása, családi balesetbiztosítás.

A. Tűz

5.1. Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk:

a) a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az a jelen pont szerinti esemény következményei;

b) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongálódnak meg, hogy rendeltetésszerűen tűz, füst vagy hő hatásának voltak kitéve, függetlenül attól, hogy milyen módon kerültek oda, (beleértve azt az esetet is, ha a vagyontárgyakat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek). Nem terjed ki a biztosítási fedezet a berendezés azon funkcionális egységeire, amelyekben vagy amelyeken keresztül rendeltetésszerűen tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, de kiterjed az abból a biztosított berendezés más funkcionális egységeire,

illetve más biztosított vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott kárra;

c) a kárt olyan tűz okozza, amely önmagától a keletkezés helyéről nem képes továbbterjedni;

d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből származó károk.

Abban az esetben, ha a b) pont szerinti ok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

B. Robbanás

5.2. Robbanás biztosítási eseménynek valamely gázok, porok vagy gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erő-megnyilvánulási folyamata által okozott roncsolási kár tekinthető. Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhetünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor.

A biztosító nem téríti meg:

a) a tartály/készülék cseréjének, illetve helyreállításának költségeit, ha a robbanás a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságára vezethető vissza;

b) a repülőgépek hangrobbanása miatt bekövetkező károkat;

c) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tartály (pl.: televízió képcső) összeroppanása miatt bekövetkező károkat.

d) a kart, ha a biztosított helyiségekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.

C. Villámcsapás

5.3. Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje vagy hőhatása kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.

D. Villámcsapás másodlagos hatása

5.4. Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási eseménynek minősül, ha a villámcsapás miatt keletkező túlfeszültség vagy indukció az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben kárt okoz.

E. Vihar

5.5. Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a legalább 19 m/s sebességű légmozgás nyomó- és/ vagy szívóhatása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz ideértve a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károkat is.

A biztosító nem téríti meg a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkat.

F. Felhőszakadás

5.6. Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg:

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;

b)a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat.

A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

G. Jégverés

5.7. Jégverés biztosítási eseménynek minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületek, építmények – építésügyi szabványoknak megfelelő – végleges fedésében, biztosított vagyontárgyakban (ide értve a biztosított növény- és állatállományt) okozott károkat, illetve a jégverés által megbontott tetőn, nyílászárón történő egyidejű beázás károkat. Nem téríti a biztosító jégverés, jégeső miatt:

a) az ideiglenes fedésekben;

b) a fólia és üvegházakban, melegágyakban;

c) valamint a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat.

H. Hónyomás

5.8. Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben felgyülemlő hó és jég statikus nyomása által és az olvadáskor lecsúszó hótömeg által a biztosított épületben, építményben okozott kár. Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekbe a hónyomás által megrongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

I. Árvíz

5.9. Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak átlagos vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen fekvő kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.9.1. Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

5.9.2. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

5.9.3. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

5.9.4. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

5.9.5. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

5.9.6. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült;

5.9.7. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási

Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá

• a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése;

• a belvíz; miatt keletkező károkat.

5.9.8.Várakozási idő

A biztosító az árvíz biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

J. Földrengés

5.10. Földrengés biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése ezen biztosítási eseményre nem terjed ki.

K. Földcsuszamlás

5.11. Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha a földtömeg a talaj egyensúlyi állapotának megváltozása következtében, lejtős terepen, hirtelen, váratlan lejtő irányú elcsúszással a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem téríti meg a biztosító:

a) tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat;

b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;

c) azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsága miatt nem megfelelő, vagy a támfal

karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

A biztosító földcsuszamlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

L. Kő- és földomlás

5.12. Kő- és földomlás biztosítási eseménynek minősül, ha a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.

Nem téríti meg a biztosító:

a) tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károkat;

b) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károkat;

c) azt a kárt, amely azért következik be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba, vagy elavultsága miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.

A biztosító kő- és földomlás biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

5.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel vagy a hatóságok által nincs feltárva.

N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

5.14. Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen jármű, vagy a személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a biztosított vagyontárggyal való ütközés során, ideértve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

Nem minősül ismeretlen járműnek, amely a szerződő tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított épületet/építményt.

O. Idegen tárgy rádőlése

5.15. Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a jelen szerződésben nem biztosított, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.

P. Betöréses lopás, rongálás

5.16. Betöréses lopás biztosítási eseménynek az minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított és lezárt helyiségekbe:

a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával, illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával jutott be;

amennyiben a behatolás módját szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolni.

c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–b) pontokban meghatározott módon, azaz egy biztosított és lezárt helyiségbe történő betöréses lopás vagy rablás útján jutott.

5.16.1. Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét kell tekinteni. Lezárt helyiség az a helyiség, amely a Függelékben található valamelyik védelmi szint előírásait teljesíti. Nem minősül lezártnak az ingatlan különösen, ha a nyílászárók zárszerkezetét rendeltetésszerűen nem hozták működésbe, vagy ha a bukó ablakokat és ajtókat bukó állapotban hagyják.

5.16.2. Biztosítási esemény a járószinttől számított legalább 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező nyitva hagyott ablakon keresztül történő behatolás is, amennyiben a lakásban otthon tartózkodnak.

5.16.3. Az értéktárolókban (bútorszéfben, páncélszekrényben, fali széfben, egyéb a biztosító által elfogadott tárolókban) lévő vagyontárgyak biztosítása esetében a betöréses lopás biztosítási esemény akkor valósul meg, ha a tárolót tartalmazó helyiségbe a tettes az a)–c) pontokban foglalt módon jutott be és a szabályosan lezárt és rögzített tárolót:

• a biztosítási helyről eltulajdonította;

• feltörte, illetve álkulccsal vagy más – nem a nyitás célját szolgáló – eszköz, szerszám

segítségével nyitotta ki;

• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a kulcso(ka)t az értéktároló helyétől különálló, lezárt és állandóan lakott helyiségben vagy épületben tartották, vagy azokat az őrzésre jogosult személytől rabolták el;

• és a biztosított vagyontárgy a fentiek következtében tűnt el.

5.16.4. Betöréses lopásnak minősül az is, ha az ingóságot lakásváltoztatás, költözés során a lezárt bútorszállító kocsiból annak feltörése útján lopták el.

5.16.5. Rongálás biztosítási esemény az a szándékos károkozás, melyet az elkövető(k) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban és az ingatlanban.

5.16.6. A biztosító nem téríti meg a betöréses lopás vagy annak kísérlete nélküli rongálási károkat.

5.16.7. A vagyontárgyak biztosítását betöréses lopás, rablás, rongálás kockázatok esetén a biztosító a Függelékben szabályozott védelmi előírások mellett vállalja. A biztosító a károk megfizetését a káresemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során rögzített tényleges betörésvédelmi szintnek megfelelő, a Függelékben meghatározott és rögzített limitekig vállalja.

Q. Rablás

5.17. Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyéről jogtalanul úgy szerzi meg, hogy e célból a biztosított vagy az épületben jogosan tartózkodó(k) ellen erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

R. Vízkár

5.18. Vízkár biztosítási eseménynek minősül, ha az épület külső határoló falába beépített vagy azon belül lévő, valamint a biztosított telken a talajszint alatt elhelyezkedő használati, csapadék, szennyvíz vezetékek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató és központi fűtés rendszerek, klímaberendezések, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek meghibásodása, törése, repedése, kilyukadása, dugulása, tömítési hibái miatt kiáramló folyadék vagy gőz, valamint a nyitva hagyott vízcsapból, akváriumból kiáramló víz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

5.18.1. A biztosító megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket, amennyiben a biztosított vagyontárgy károsodott:

a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költségeket,

b) a kárelhárításra, legfeljebb 6 m csőhossznak megfelelő helyreállításra fordított költségeket,

c) törés, repedés, dugulás esetén legfeljebb 6 m új cső és annak behúzási költségeit,

d) fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztási költségeit és legfeljebb 6 m csőhosszig helyreállítási költségeit.

5.18.2. A biztosító nem téríti meg:

a) a fakorhadási, gombásodási, penészesedési, talajvíz, árvíz vagy más időjárási hatásokból keletkező víz vagy az ezek miatti összegyűlt víz által okozott károkat;

b) a kiömlő folyadék, gőz értékét;

c) a biztosított vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek (pl.: csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek, háztartási gépek) javításának, pótlásának költségeit még akkor sem, ha azok a feltárás vagy a helyreállítás során keletkeztek.

S. Üvegtörés

5.19. Üvegtörés Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:

a) az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, valamint az erkély, loggia és lépcsőház 10 mm-nél nem vastagabb üvegeire, hőszigetelő síküvegére, drót-, illetve katedrálüvegeire (kivéve üvegtetők) max. 3 m2/tábla méretig, továbbá

b) azon akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik.

A biztosító nem téríti meg:

a) az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

d) taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat, kivéve ha a szerződés kiterjed építés-szerelés kockázatra is;

f) a külön díjért megvásárolható Bővített üvegtörés csomag szerinti üvegezésekre.

T. Bővített üvegtörés

5.20. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben keletkezett törés- vagy repedéskár. A bővített üvegtörés fedezet keretében a biztosító kockázatviselése az alábbiakra terjed ki:

a. 3m2/tábla és 10 mm vastagság feletti méretű üvegek, de max. 6 m2/tábla méretig,

b. üvegtetők, növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése,

verandaüvegezés;

c. üveg építőelemek (pl. üvegtégla, üveg tetőcserép, copolit üvegek);

d. különleges kivitelezésű üvegek (tükrök, biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, mintázott homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, és tükörcsempék);

e. bútorüveg, zuhanykabinok üvegezése, kandallók üvegezése;

f. üveg kerámia főzőlap töréskáraira és

g. nyílászáró üvegfelületére ragasztott biztonsági-, hő- és fényvédő fólia üvegtörés és repedés miatti pótlási költségeire.

A bővített üvegtörés biztosítás keretében a biztosítás a szolgáltatási táblázatban meghatározott összeg erejéig nyújt fedezetet.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) A biztosító nem téríti meg:

• az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és

fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;

• a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett károkat;

• a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;

• taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;

• az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, beleértve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során keletkező károkat, kivéve ha a szerződés kiterjed építés-szerelés kockázatra is.

U. Besurranó tolvajlás (lopás)

5.21. Besurranó tolvajlás (lopás) biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosított, de kulccsal nem lezárt helyiség(ek)be megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül, illetéktelenül behatol, feltéve, ha a káresemény bekövetkezésekor a kockázatviselés helyeként megjelölt ingatlanban annak jogszerű használója otthon tartózkodik. Besurranó tolvajlás (lopás) esetén a szerződő (biztosított) köteles lopás miatt rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetkezett

– biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

V. Komfort csomag

5.22. Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Biztosítási eseménynek minősül, ha a fagyasztószekrényben, mélyhűtőládában, 0 °C hőmérséklet alatt tárolt élelmiszerek előre nem jelzett áramkimaradás következtében megromlanak.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkező

– biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást, a szolgáltatási táblázatban megjelölt biztosítási összeg erejéig.

A biztosítás nem vonatkozik arra az esetre, ha az élelmiszerek megromlása a készülék műszaki hibájából vagy gondatlan használatából ered.

5.23. Bankkártya elvesztése

Kiterjed a biztosítási fedezet a felügyeleti hatóság engedélyével, Magyarországon működő banknál vezetett, a biztosított lakossági forint vagy deviza számlájához tartozó bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.), hitelkártya bárhol történő elvesztése vagy eltulajdonítása miatt felmerülő és igazolt letiltási és újrabeszerzési költségekre

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkező

– biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást, a szolgáltatási táblázatban megjelölt biztosítási összeg erejéig.

A biztosítás nem nyújt fedezetet az elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való visszaélés (pl.: jogosulatlan pénzfelvétel, vásárlás) miatt bekövetkező károkra (kivéve, ha a biztosítási szerződés tartalmazza a bankkártyás visszaélés térítés biztosítási fedezetet).

5.24. Zárcsere költsége

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítottak a biztosított építmény kulcsait elvesztik, vagy azokat tőlük eltulajdonítják és emiatt a zár cseréjével igazolt költségük merül fel. A biztosító a zár cseréjének igazolt költségeit téríti meg.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkező

– biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást, a szolgáltatási táblázatban megjelölt biztosítási összeg erejéig.

Z. Egyéb biztosítási események

Z.1. Tűz nélküli füst- és koromszennyeződés

5.25. Biztosítási eseménynek minősül a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatt bekövetkező kár, amely hirtelen, előre nem látható módon keletkezett.

A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalmazó szerződések

esetében a füst- és koromszennyezés által károsított épületrészekre is.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetkezett

– biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.2. Beázás, kívülről érkező víz (Beázás csomag)

5.26. Beázás, kívülről érkező víz biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben és a biztosított helyiségeken belüli ingóságokban a lapos- és magastető-szerkezet, a függőleges falszerkezet és a nyílászárók szigetelési problémáiból eredő egyszerű csapadék beázás, és a kockázatviselés helyére kívülről érkező víz kárt okoz.

5.26.1. Ha a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon helyen következett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a keletkezett kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

5.26.2. Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események)

Nem terjed ki a biztosítás

a) a beázást előidéző ok megszüntetése (pl.: tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítésére

b) a talajvíz és belvíz által okozott károk megtérítésére

c) továbbá az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedésének elégtelensége miatt keletkezett károk megtérítésére.

A biztosítási fedezet kiterjed az épületbiztosítási részt nem tartalmazó szerződések esetében a beázás, kívülről érkező víz által károsított épületrészekre is.

5.26.3. Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetkezett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.3. Üdülésre elvitt ingóság biztosítása

5.27. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyakban az A-S., az U, valamint a Z.1.-Z.2. pontokban meghatározott biztosítási eseményekkel összefüggésben, a biztosított üdülése alatt kár következik be. A biztosítás területi hatálya Európa területére terjed ki.

5.27.1. A biztosítás az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban keletkezett károkra terjed ki.

5.27.2. Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetkezett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.4. Utcai rablás

5.28. Biztosítási eseménynek minősül, ha a Q. pontban meghatározott esemény (Rablás) a kockázatviselés helyén kívül következik be.

5.28.1. A biztosító kockázatviselése Classic módozat választása esetén Magyarország, míg Extra és Plus módozat választása esetén Európa területére terjed ki. A biztosító szolgáltatásának felső határa Classic módozat választása esetén 30.000 Ft, Plus módozat esetén 50.000 Ft, míg Extra módozat esetén 100.000 Ft.

5.28.2. Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetkezett – biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.5. Vízkár csomag

Z.5.1. Dugulás elhárítás térítés

5.29. Biztosítási eseménynek minősül, ha a lakóépület vagy lakás határoló falain belül lévő lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák elhárításával a biztosítottnak költsége merül fel. A biztosító a dugulás elhárításának igazolt és indokolt költségeit téríti meg.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást. Egy biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

Z.5.2. Vízveszteség térítés

5.30. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épületben vagy annak ingatlanán

bekövetkezett csőtörés miatt vezetékes víz folyik el, amelynek értékét a biztosítottnak ki kell fizetnie. A biztosító az elfolyt vezetékes víz igazolt értékét téríti meg.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetkezett

– biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.5.3. Szolgáltatás kimaradás biztosítás

5.31. Biztosítási eseménynek minősül, ha a közműellátást végző szolgáltatók szolgáltatásában legalább 6 órát meghaladó, igazolt kimaradás következik be.

A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító vállalja, hogy az egy napra vonatkozóan a szerződésben meghatározott biztosítási összeget a szolgáltatás kimaradásának időtartama alatt eltelt napok mindegyikére, de legfeljebb 10 napra a biztosítottnak megtéríti.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetkezett

– biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.6. Sport csomag

Z.6.1. Sporteszköz lopás biztosítás

5.32. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén kívül, kijelölt kerékpártárolóhoz zárral rögzített, valamint autóra felszerelt, zárható kerékpár- csomagtartóval rögzített kerékpárok jogtalan eltulajdonítása, továbbá a sífelszerelésnek a síelésre kijelölt területről (sípálya), az ezt kiszolgáló egységből (pl.: melegedő) és szálláshelyről történő jogtalan eltulajdonítása. A biztosító kockázatviselése Európa területére terjed ki.

A biztosító nem téríti meg a kerékpár egyes alkatrészeinek eltulajdonításával okozott kárt.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetkezett

– biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

Z.6.2. Sport csonttörés biztosítás

5.33. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt, sportolás közben bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. A Sport csonttörés biztosításra egyebekben a Családi balesetbiztosítás feltételei irányadók.

A biztosító kockázatviselése Európa területére terjed ki.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

A biztosítási esemény alkalmazásában a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

Z.6.3. Sport felelősségbiztosítás

5.34. Amennyiben a szerződés tartalmazza a Sport felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy, a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a sportolás, szabadidős tevékenység során harmadik személyeknek okozott személyi

sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért.

A biztosító kockázatviselése Classic módozat választása esetén Magyarország, míg Extra és Plus módozat választása esetén Európára terjed ki.

A biztosító szolgáltatásának felső határa a szolgáltatási táblázatban feltüntetett a biztosítási összeg.

Egy biztosítási időszakban a biztosító csak egy – az időben korábban bekövetkezett

– biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást. ASport felelősségbiztosításra egyebekben a Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítás szerződéses feltételei irányadók.

Z.7. CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS

Z.7.1. Biztosított, kedvezményezett

Biztosított az Általános Feltételek 1.3.2. pontjában meghatározott személy.

A biztosított a balesetbiztosítási kockázatot is tartalmazó biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés – több biztosított esetén a szerződés rá vonatkozó része – a folyó biztosítási év végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép (I. rész

1.2. pont).

Kedvezményezett az Általános Feltételek 1.4. pontjában meghatározott személy.

Z.7.2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed és a biztosítási védelem terjedelme

24 órás.

Z.7.3. A biztosítás megszűnése

A biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában megszűnik a biztosított halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjában.

Z.7.4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei

A biztosított, kedvezményezett kötelezettségeire nézve az Általános Xxxxxxxxxx

rendelkezései az irányadóak.

Z.7.5. A biztosítási összeg

A balesetbiztosítási kockázatok esetén meghatározott biztosítási összeg(ek)et a szolgáltatási táblázat tartalmazza. A biztosító szolgáltatása a biztosítási kockázattól függően a biztosítási összeg, vagy annak meghatározott százaléka lehet.

Z.7.6. A biztosítási események

Z.7.6.1. Jelen feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.

Z.7.6.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:

a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/ és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor

a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

Z.7.6.3. Jelen feltételek szerint – a Z.7.6.1. és a Z.7.6.2. pontokban foglaltaktól eltekintve

– nem minősül balesetnek

a)azélőkórokozók(baktérium,vírus,protozoon)emberivagyállatigazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása, kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

Z.7.6.4. Baleseti halál: biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

Z.7.6.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.

Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség- csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

Z.7.6.6. Baleseti csonttörés: Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiztosítási feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

Z.7.7. A biztosító szolgáltatása

Z.7.7.1. Baleseti halál bekövetkezése esetén a biztosító – jogalap fennállásakor – a szolgáltatási táblázatban rögzített biztosítási összeget téríti meg.

Z.7.7.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás bekövetkezése esetén a biztosító – jogalap fennállásakor –, a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor a szolgáltatási táblázatban rögzített biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként. A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

Z.7.7.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a

biztosító orvosa az alábbi táblázat figyelembevételével állapítja meg::

Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása Egészségkárosodás foka (%)

· mindkét szem látóképességének teljes elvesztése

· egyik szem látóképességének teljes elvesztése

· egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette

· mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése

· egyik fül hallóképességének teljes elvesztése

· egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette

· a szaglóérzék teljes elvesztése

· az ízlelőképesség teljes elvesztése

· egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége

· egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége

· egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége

· egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége

· egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége

· bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége

· egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége

· egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége

· egyik lábszár részleges csonkolása

· egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége

· egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége

· bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége

100

35

65

60

15

45

10

5

70

65

60

20

10

5

70

60

50

30

5

2

Z.7.7.4. Ha a maradandó egészségkárosodás foka a táblázat alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent,

Z.7.7.5. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre, testrészekre a korábbi károsodás mértékéig a biztosítási fedezet nem terjed ki.

Z.7.7.6. Az Orvosszakértői Intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke,

a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekintetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

Z.7.7.7. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.

Z.7.7.8. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

Z.7.7.9. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

Z.7.7.10. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

Z.7.7.11. Baleseti csonttörés/Sport csonttörés: A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, balesetenként a törések számától függetlenül – jogalap fennállásakor - a szolgáltatási táblázatban rögzített biztosítási összeget téríti. A fogtörés nem minősül biztosítási eseménynek.

Z.8. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Biztosítási eseménynek minősül, ha

• a biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer(ek)ben vandalizmussal szemmel látható kárt okoznak, ha az okozott kár a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszi;

• a biztosított épület telkén belül telepített dísz- és haszonnövényekben vandalizmussal

kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• a biztosított ingatlanon elhelyezett, szabadon álló építményekben (rögzített lámpatestek,

padok, játszótéri gyerekjátékok) vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• a riasztórendszer, a biztonsági kamera, az elektromos kapumozgató szerkezetekben,

bejárati ajtóban vandalizmussal kart okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• a lakóépület külső homlokzatán graffitival kart okoznak;

• az épület falához rögzített antennában, csatornarendszerben, klímaberendezésben

vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják;

• általános háztartási ingóságnak minősülő vagyontárgyakban (kerti bútor, hintaágy, napernyő, grillsütő, kerti gyerekjáték, mobilmedence, napközben átmenetileg a lakáson kívül tartott kerékpár, babakocsi) az 5. fejezetben meghatározott biztosítási eseményekkel, vandalizmussal kárt okoznak vagy azokat eltulajdonítják.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást. A növényekben, a biztosított ingatlan területén lévő építményekben, az épület falához rögzített antennában, a csatornarendszerben, a klímaberendezésben, az általános háztartási ingóságokban vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott vagyontárgyakat minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben tárolják.

Z.9. Bankkártyás visszaélés térítés biztosítás

Biztosítási eseménynek minősül, ha a felügyeleti hatóság engedélyével működő,

Magyarországi székhellyel rendelkező bank által kibocsátott bankkártya (VISA, EDC, ATM, stb.) vagy hitelkártya (a továbbiakban együttesen: kártya) jogosulatlan felhasználásával, vagy az adatainak jogosulatlan megszerzésével a kártyához kapcsolódó lakossági forint vagy deviza számlán rendelkezésre álló pénzeszközöket megszerzik, felhasználják és ezzel a biztosítottnak vagyoni hátrányt okoznak (a továbbiakban: kár). A biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak szerint megtéríti a biztosított biztosítási eseményből eredő kárát.

A biztosítási eseményt és a kárt a számlát vezető pénzintézet igazolásával és rendőrségi feljelentéssel, jegyzőkönyvvel kell igazolni.

A biztosító biztosítási időszakonként csak egy - az időben korábban bekövetkezett

– biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

6. A biztosító szolgáltatása

A. Szolgáltatásra jogosultak köre

6.1. A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére történik. Balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosított halála esetén a biztosító a kedvezményezettnek, ennek hiányában az örökösöknek teljesít szolgáltatást.

B. A térítési összeg (biztosítási szolgáltatás) meghatározásának alapelvei

6.2. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban, illetve balesetbiztosítási kockázatok esetén a biztosított életével, egészségi állapotával kapcsolatban a szerződésben meghatározott fedezettípus szerinti biztosítási esemény következtében keletkezett károkat, továbbá a biztosított költségeket. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg az egyes vagyoncsoportokra a szerződésben megállapított biztosítási összeget, illetve a biztosító által vállalt szolgáltatási limiteket.

6.3. Alulbiztosítottság megállapítása és következményei

6.3.1. Alulbiztosítás akkor fordul elő, ha a biztosítási összeg alacsonyabb annál az értéknél, amelyből a károsodott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetőleg pótolni lehet. A biztosítási összegnek fedeznie kell az épület, lakás újraépítési költségét, a lakástartalom újra beszerzési értékét.

6.3.2. Alulbiztosítottsághoz vezethet különösen:

a. ha a szerződésben megjelölt lakóépület/lakás alapterület kisebb a tényleges hasznos

alapterületnél;

b. ha a szerződés megkötése, illetve az utolsó módosítása óta új vagyontárgyakat

vásároltak vagy épületéhez hozzáépítettek;

c. ha a szerződő a felkínált értékkövetéssel nem élt.

C. Költségtérítések

A jelen címben nevesített költségek után felszámított általános forgalmi adót a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha annak felmerülését a biztosított szabályszerűen kiállított számlával igazolja.

6.4. Rom- és törmelékeltakarítási költségek

A rom- és törmelékeltakarítási költségeket, a biztosított ingatlan biztosítási összegének 2%-áig téríti meg a biztosító, melybe beleértendőek e törmelékeknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre való elszállítási költségei, valamint a kárhely megtisztítási és egyszeri takarítási költségei.

6.5. Kárenyhítési költségek

A biztosító megtéríti a káresemény alkalmával a kár enyhítése érdekében ésszerűnek és szükségesnek minősülő tevékenységek és intézkedések költségeit a biztosítási összeg 2%-áig.

6.6. Ideiglenes lakás bérleti díja

Ha a hatóság a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemény következtében a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díját is megtéríti a biztosító.

6.7. Oltás, mentés költségei

A biztosító megtéríti az oltás, mentés költségeit a biztosítási összeg 2%-áig, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezetett szerv szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

6.8. Hazautazási költségek

Megtéríti a biztosító az üdülés alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeket 1 fő biztosított részére 20.000 Ft erejéig.

D. A szolgáltatás különös szabályai

6.9. A biztosítási szolgáltatás megállapításának szabályai

	A kárkifizetés ezeken az összegeken történik
	Teljes kár esetén 1	Részleges kár esetén 2
Épületek, építmények – ha káridőponti avultsága nem érte el a 75%-ot – ha káridőponti avultsága elérte a 75%-ot	újraépítési3 vagy forgalmi4 értéken	javítási, helyreállítási költségen5
	káridőponti avult értéken6
Festés, mázolás, tapétázás, burkolás – ha káridőponti avultsága nem érte el az 50%-ot – ha káridőponti avultsága elérte az 50%-ot	javítási, helyreállítási költségen
	káridőponti avult értéken
Ingóságok – ha káridőponti avultsága nem érte el a 75%-ot – ha káridőponti avultsága elérte a 75%-ot	káridőponti beszerzési értéken	javítási, helyreállítási költségen
	káridőponti avult értéken
Üvegkárok	a törött üveggel azonos méretű és minőségű üveg pótlásának költsége
Fenntartásos (névre szóló) betétkönyvek, értékpapírok	hirdetményi eljárással kapcsolatos és okmány újraelőállítási költsége
Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta	káridőponti MNB deviza-középárfolyamán

1Teljes kár az, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült részek pótlásával és javításával nem állíthatóak helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan.

2 Részleges kárjavítással, részek pótlásával helyreállítható.

3 Újraépítési érték a kár bekövetkezésének időpontjában érvényes, a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségű és minőségű épület építési költsége, de nem lehet több az ajánlatban a vagyoncsoportra megállapított biztosítási összegnél.

4 Forgalmi érték az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.

Amennyiben az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

5 Javítási, helyreállítási költség a sérült vagyontárgy káridőpontjában történő javítási vagy új állapotban történő beszerzési ára, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak az újraépítési értékét.

6 Káridőponti avult érték a károsodott vagyontárgynak a kár időpontjában új állapotban történő beszerzési ára vagy újraelőállítási költsége csökkentve a használtsági foknak megfelelő összeggel. A vagyontárgy avultságának meghatározásához az életkorát, az igénybevételének módját, a ráfordított karbantartást és felújítást lehet figyelembe venni, de főleg számítástechnikai, híradástechnikai eszközöknél a technikai avulás is számottevő.

Ha a helyiség

• mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása legalább

40%-ban károsodik

• mennyezetének és legalább egyik oldalfalának vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségét téríti meg.

A hazai kereskedelemben beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.

A biztosítási szolgáltatás nem terjed ki előszereteti értékre, gyűjtemények egyes darabjainak kára esetén a többi darab értékcsökkenésére, elmaradt haszonra. A biztosítási szolgáltatásból (beleértve a költségtérítéseket is) levonásra kerül az adóhatóságtól visszaigényelhető összeg, a hasznosítható maradvány értéke. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélkül kalkulált, a károsodott vagyontárgy javításához szükséges és a kár időpontjában fennálló átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. A biztosított által előállított áruk (vállalkozói tulajdon) esetében a kárfizetési összeg (félkész és késztermékek) az újonnan való előállítás költsége, levonva belőle a fel nem merült költségeket. A programok, adatok csak abban az esetben biztosítottak, ha azok újra előállíthatók, illetve beszerezhetők.

A biztosító megtéríti:

• a programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét; egyedi programok esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ide nem értve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét;

• az adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ide nem értve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).

6.10. Katasztrófakárok kifizetésének korlátozása

Az azonos káridőpontban, egy ható okból keletkező és az egymást követő 504 órán belül kárt okozó árvízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharkárokra a kifizethető összeget a biztosító korlátozza. Ha a fentiekben megfogalmazott káreseményből származó összkár meghaladja a 30 milliárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányba történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

6.11. Az Általános Forgalmi Adó megtérítése

A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (ÁFA) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az ÁFA összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az ÁFA összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az ÁFA összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.

6.12. Balesetbiztosítással kapcsolatos adózási tudnivalók

Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az baleseti szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolódóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs.

Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött balesetbiztosítási szerződés jövedelempótló, valamint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító levonja az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleget. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

6.13. A biztosító az általános háztartási ingóság vagyoncsoport körében biztosított növénykultúrák, növények újratelepítési költségét csak abban az esetben téríti meg, ha a növénykultúrák, növények valamely biztosítási esemény következtében teljesen elpusztultak vagy azokat eltulajdonították.

III. KIEGÉSZÍTŐ MAGÁNEMBERI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartozik.

1. BIZTOSÍTOTT

A felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

Xxxxx feltétel alapján biztosítottak a szerződésben név szerint megnevezett, a II. rész 1.1.

pont a)-d) pontjaiban felsorolt személyek.

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

A biztosítás területi hatálya Classic termék esetén Magyarország, míg a Plus vagy Extra termék esetén az európai országokban okozott és érvényesített károkra terjed ki. Amennyiben a területi hatály Európa, úgy a kockázatviselés a földrajzi értelemben vett Európa országaira és a Földközi tenger menti országokra terjed ki.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

3. A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A felelősségbiztosítás szerződés megszűnésének szabályait az I. rész 6. fejezete

tartalmazza.

4. A FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS DÍJA

A biztosítási fedezet díja a Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítási fedezet ellenértékeként a biztosítási szerződésben meghatározott forint összeg.

5. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben biztosítási szolgáltatás címén kifizet. A biztosító az egy biztosítási éven belül okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre legfeljebb a biztosítási összeg tízszeresére nyújt fedezetet. A felelősségbiztosítás biztosítási összegét a szolgáltatási táblázat tartalmazza.

A felelősségbiztosítás biztosítási összegére az I. rész 8.2.2. alpontjában foglaltak megfelelően irányadók.

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

6.1. Biztosítási esemény olyan – kizárólag az alább felsorolt magánemberi minőségben

- másnak okozott személyi sérüléses kár és szerződésen kívül okozott dologi kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesíteni, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – a jelen feltételben meghatározottak szerint – mentesíti:

• biztosított ingatlan tulajdonosa, bérlője, használója, aki(ke)t az ajánlaton biztosítottként

tüntettek fel, és aki(k) a Polgári Törvénykönyv 6:560-6:561. §-ai alapján tartozik/nak felelősséggel a bekövetkezett kár vonatkozásában;

• fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója;

• elektromos háztartási berendezések üzembentartója a kockázatviselési hely szerinti

ingatlan területén;

• közúti balesetet előidéző gyalogos;

• kerékpár, kerekesszék, kézi erővel működtetett szállítási eszközök használója;

• nem motoros vízi járművek (kivéve vitorlás hajó) üzembentartója;

• kisállattartó (kivéve kutyatartó);

• háztartási alkalmazottak munkáltatója, kivéve az alkalmazottnak okozott dologi károkat.

A jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak minősül a macska, a baromfifélék, továbbá a hobbiállatok, mint pl. az aranyhörcsög, tengeri malac, egér, patkány, papagáj és egyéb madarak, teknősök, akváriumi halak, stb.

A jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: egzotikus állatok, mint pl. a kígyófélék, krokodilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok, stb.

6.2. Amennyiben a szerződés tartalmazza az Ebtartói felelősség kockázatot, biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a Biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy ebtartói minőségben a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott személyi sérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért. A felelősségbiztosítás biztosítási összegét a szolgáltatási táblázat tartalmazza.

6.3. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat a 6.1.-

6.2. pontban foglaltak szerint kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

– személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést

szenved,

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná

válik,

– magánemberi minőségben okozott kár a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyokban okozott károk.

6.4. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

6.5. Nem terjed ki a biztosítási védelem

• a biztosított saját kárára és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkra, valamint több biztosított esetén a biztosítottak által egymásnak okozott károkra;

• az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapulnak;

• a környezet szennyezésével kapcsolatos károkra;

• elmaradt vagyoni előnyre;

• gépi erővel hajtott járművel, illetve lóval okozott károkra;

• fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott kárra;

• a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a tulajdon százalékos arányában;

• arra a kárra, amelyet szervezett kereteken belüli sporttevékenység során okoztak;

• arra a kárra, amelyet lőfegyverrel okoztak;

• azokra a károkra, amelyekért a biztosított gyermek gondozója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik, amennyiben a biztosított gyermek ellen a szándékos károkozó cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetőeljárás indult;

• azokra a károkra, amelyeket staffordshire terrier, pit bull- terrier, staffordshire bullterrier és ezek különböző keresztezései, valamint a rottweiler fajtájú ebek okoztak;

• arra a kárra amelyet vállalkozói minőségben (ebtenyésztő, állatpanzió, stb.) tartott kutya okozott;

• ebtartói felelősség esetén azokra a károkra, amelyek gépjárműben keletkeztek, úgy, hogy a gépjármű és a károkozó eb közötti fizikai érintkezés nem valósult meg. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem térít.

6.6. A biztosító mentesül a felelősségbiztosítási szolgáltatási kötelezettsége alól az I. rész 12.1 (szándékos és súlyosan gondatlan károkozás), az I. rész 12.2. (kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség szándékos és súlyosan gondatlan megszegése), az I. rész 11.9. (közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség megszegése) az I. rész 11.18-11.19. (kárbejelentési kötelezettség megsértése) pontokban meghatározott esetekben.

7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

7.1. Kárbejelentés

7.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül

– bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez

tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

7.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát,

részletes indoklással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott

határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.

7.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata,

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor, illetve a kárrendezés során már rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok,

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a 6.6. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

7.1.4. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.

7.2. Biztosítási szolgáltatások

7.2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottat terhelő alábbi károkat és költségeket téríti:

a) kártérítés címén – a jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont károknál – a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles. A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a 7.1.4.

pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

7.2.2. A 7.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti meg a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

7.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

7.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi károkat a biztosító a biztosított tulajdoni hányadának arányában, a szövetkezeti lakóközösséget terhelő károkat a biztosítónál biztosított és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

7.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

7.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a 7.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig. A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

7.2.7. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

7.2.8. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

7.2.9. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

7.2.10. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

7.2.11. A biztosító a 7.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

8. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kiegészítő magánemberi felelősségbiztosítás azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Kiegészítő felelősségbiztosítás azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

8.1. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel 7.2.1. és 7.2.2. pontja szerint

- a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás általános feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv

– rendelkezései alkalmazandók.

IV. KIEGÉSZÍTŐ CSALÁDI BALESETBIZTOSÍTÁS

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv

– rendelkezései alkalmazandók.

1. Biztosítási összeg: A szolgáltatási táblázatban meghatározott összeg.

2. Biztosítási esemény

2.1. Baleseti halál: A biztosítási esemény leírása a Különös feltételek II.Z.7.6. pontjában

található.

2.2 Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: A biztosítási esemény leírása

Különös feltételek II.Z.7.6. pontjában található.

2.3 Baleseti csonttörés: A biztosítási esemény leírása a Különös feltételek II.Z.7.6.

pontjában található.

2.4 Baleseti műtéti térítés: Biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított műtétre szorul, ha az orvosilag szükséges.

Jelen feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavatkozások, melyek során az orvos-szakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve a következményeknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

3. Biztosító szolgáltatása

3.1. Baleseti halál: A biztosítási szolgáltatás leírása a Különös feltételek II.Z.7.7.

pontjában található.

3.2 Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: A biztosítási szolgáltatás

leírása a Különös feltételek II.Z.7.7. pontjában található.

3.3 Baleseti csonttörés: A biztosítási szolgáltatás leírása a Különös feltételek II.Z.7.7.

pontjában található.

A biztosító a fentebb leírt biztosítási szolgáltatások (3.1.-3.3. pont) vonatkozásában - amennyiben a szerződő a jelen kiegészítő családi balesetbiztosítást megkötötte és a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a biztosító kockázatviselése ezen kockázatok esetén fennállt - a családi balesetbiztosításra meghatározott biztosítási összegeken felül a választott kiegészítő családi balesetbiztosítási összegeket is megtéríti.

3.4 Baleseti műtéti térítés: A biztosító a biztosított balesete esetén a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást.

A biztosító szolgáltatása a szolgáltatási táblázatban rögzített biztosítási összegnek az elvégzett műtét csoportba sorolásától függő százalékos mértéke. Amennyiben a műtét a tartamon túl, de a biztosítási esemény időpontjától számított két éven belül következik

be, akkor a térítés mértékének megállapításánál a szolgáltatási táblázatban rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.

A kivonatos lista tartalmazza az egyes műtéti beavatkozások megnevezését, besorolását és a különböző térítési csoportokba tartozó műtétek esetében irányadó, a biztosítási összegre vonatkozó térítési százalékot.

A baleseti műtéti térítés és a műtéti térítés biztosítás esetében a biztosító térítése biztosítási esemény bekövetkezésekor:

1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 200%-a,

2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a,

3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a,

4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a.

5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétek.

Abban az esetben, ha a biztosítotton az 5. csoportba sorolt műtétet hajtják végre, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

A műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója:

1. csoport WHO-kód Műtét megnevezése

5014F Agydaganat eltávolítás

50151 Koponyacsont tumor eltávolítás 50200 Benyomatos koponyatörés ellátása 50303 Gerincvelői dekompressziós műtétek

50311 Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte 50337 Gerincvelői daganatok eltávolítása 53240 Tüdőlebeny eltávolítása

53340 Tüdőátültetés

53522 A kéthegyű billentyű pótlása mechanikus mű billentyűvel 53531 Billentyű plasztika a kéthegyű billentyűn

53734 Daganat eltávolítása a szívkamrából 53743 Szívkamrai sérülés ellátása

53750 Szívátültetés

55040 Májátültetés

58151 Teljes csípőprotézis

5814L Térdprotézis beültetés

2. csoport WHO-kód Műtét megnevezése

54560 Vastagbél teljes eltávolítása

53611 Koszorúér-áthidaló műtétek

53502 Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn

5382L Hasi aorta tágulat eltávolítása 53836 Érpótlás

51358 Szivárványhártya eltávolítás

51570 Üvegtest csere

53163 Művi gégeképzés

3. csoport WHO-kód Műtét megnevezése

53777 Pacemaker beültetése

53807 Embólia eltávolítás combverőérből

54130 Lépeltávolítás

54361 Gyomor részleges eltávolítása

54700 Féregnyúlvány eltávolítása

55110 Epehólyag eltávolítása

55300 Lágyéksérv műtét

56011 Prosztata húgycsövön keresztüli kisebbítése

56520 Féloldali petefészek eltávolítás 56830 Méheltávolítás hasi úton 50630 Pajzsmirigy eltávolítás

51150 Kötőhártyavarrat

57902 Combnyak-szegezés

57922 Húzóhurkos csontrögzítés

57924 Csavarozás

4. csoport WHO-kód Műtét megnevezése

51440 Szemlencse eltávolítás

51470 Szemlencse beültetés

51950 Dobhártyaplasztika

53844 Visszerek eltávolítása

56741 Méhszájplasztika

56518 Laparoszkópos petefészek eltávolítás 57400 Császármetszés

57670 Arctörések nyílt helyreállítása 57829 Bütyökműtét

57900 Csonttörések bőrön keresztül történő drót tűzése

58130 Külboka-szalag varrata

5837H Achilles-ín szakadás helyreállítása 58600 Emlőcsomó kimetszése

5. csoport WHO-kód Műtét megnevezése

14410 Kimetszés szövettani vizsgálat számára gyomor tükrözés során 14820 Szövettani vizsgálati mintavétel bőrön át emlőből

16200 Hörgőtükrözés

16970 Diagnosztikus ízületi csőtükrözés 33121 Koszorúserek vizsgálata érfestéssel 39430 Ultrahangos vesekőzúzás

52160 Orrtörés helyreállítása 52310 Fog sebészi eltávolítása 52374 Fogászati csontplasztika

52000 Dobhártya „felszúrása”

52100 Orrvérzés ellátása edzőszerrel

52810 Mandula eltávolítása

57100 Gátmetszés

57520 Terhesség megszakítás 57880 Belső fémrögzítés eltávolítása 58750 Emlőplasztika

58900 Bőrvarrat

58840 Bőrfüggelék kimetszése 59801 Nők művi meddővé tétele

81010 Idegentest eltávolítás szaruhártyából

81700 Könnytömlő átmosása 82032 Csuklótörés zárt helyretétele 58830 Sebtisztítás, sebkimetszés 82090 Ficam zárt helyretétele

84712 Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás 85840 Ízületbe adott injekció

88050 Vérátömlesztés

88530 Művese-kezelés

Amennyiben egy napon vagy egy eljárásban több műtétet végeznek, akkor a biztosító a szolgáltatásának mértékét a legmagasabb százalékos besorolású műtét alapul vételével állapítja meg.

A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának

elvét.

V. KIEGÉSZÍTŐ JOGVÉDELEM BIZTOSÍTÁS

1. A biztosítás tárgya

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében.

2. A biztosítási esemény

a) A biztosítási védelem a magán életszférában bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. Magán életszférának tekintendők a biztosított személyek foglalkozásán, hivatásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági tevékenységén kívüli életviszonyok (kivéve a munkaügyi jogvédelem esetét).

b) Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az a) pontban rögzített feltétel fennáll és

– a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet

szenvednek vagy

– más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve, hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy a biztosítottal szemben hatósági eljárás indul.

c) Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint. A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.

3. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)

a) A biztosítottat ért jogi érdeksérelem (a biztosított által érvényesíteni kívánt jogi igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt és a jogvédelmi igényt legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentették.

b) A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés a biztosítottal szemben pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik.

c) Az a) és b) pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a Szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

A munkaügyi jogvédelem esetén nem áll fenn a biztosítási védelem olyan biztosítási eseményekre, amelyek a biztosítási szerződés hatálybalépésétől számított 3 hónap letelte előtt következnek be. Egyebekben a biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

4. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és

más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

5. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

a) Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt polgári jogi felelősség alapján jogszabályon alapuló, szerződésen kívüli kártérítési igények érvényesítésére az elszenvedett károk, valamint kártérítési igények elhárítására az okozott károk miatt.

b) Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi a biztosított által gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt indult szabálysértési-, illetve büntetőeljárásban.

Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők

• szándékos elkövetés miatt emelt vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve, ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlan elkövetés miatt jogerős ítélet születik.

• ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni.

c) Munkajogi jogvédelem

A biztosított munkaviszonyából, közalkalmazotti, köztisztviselői, szolgálati jogviszonyából eredő jogainak védelmét fedezi a munkáltatójával szemben.

d) Szerződéses jogvédelem

A szerződéses jogvédelem magában foglalja a biztosított polgári jogi szerződéseiből eredő jogi érdekeinek védelmét az alábbi esetekben:

• hibás teljesítésből származó igények érvényesítése;

• biztosítási szerződésekből eredő igények érvényesítése, kivéve a Genertel Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződéseket;

• ingókra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita;

• ingatlanra vonatkozó tulajdon átruházással kapcsolatos jogvita.

6. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események)

A biztosítási védelem nem terjed ki a jogi érdekek védelmére az alábbi esetekben:

a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;

b) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtörténtének bejelentésekor ez nem állapítható meg, a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg a fenti, a biztosító teljesítését kizáró körülményről való tudomásszerzésig teljesített szolgáltatást nem kell visszatéríteni;

c) olyan követelések érvényesítésére, melyeket biztosítottra engedményeztek,

illetve olyan kötelezettségek miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított mástól átvállalt;

d) olyan jogi érdeksérelmek esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

e) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében;

f) adózással vagy vámfizetési kötelezettséggel kapcsolatban felmerülő jogi érdeksérelmek esetén;

g) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban;

h) családjogi és öröklési jogvitákban;

i) a biztosított személyek érdekeinek egymással szembeni védelme esetén;

j) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények, valamint a biztosító saját munkavállalóinak a biztosítónak, mint munkáltatóval szemben előterjesztett igényei tekintetében.

7. Biztosítási összeg

a) A biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg (lásd szolgáltatási táblázat) mértékének megfelelően nyújtja.

b) Biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg

A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legnagyobb összeg, függetlenül az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés időtartamától.

c) Biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre tekintettel összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

8. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

a) Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

• a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

• arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

• minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, határozatok stb.),

• az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott

díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb

jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

• azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;

• a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket,

iratokat;

• az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

• amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor,

akkor az elkészült szakvéleményt;

• a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

• amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot,

• a biztosított írásbeli nyilatkozatát, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól,

• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészségügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát az egészségügyi adatok kezeléséhez,

• amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérüléssel, a biztosítottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüggésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozatát, mellyel mentesíti a kezelését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.

Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

b) Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosított biztosítási védelmet igényel, illetve biztosítási védelemben

részesül, úgy köteles:

• a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.

• a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól, stb.), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.

• az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

• az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok, stb.) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

9. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

a) Sikerkilátás-vizsgálat

A biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi

védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha:

• a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

• pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével

– a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

A biztosító a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.

Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot,

• amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, valamint

• büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén,

• ha a biztosító az ellenérdekű fél.

b) Egyeztető eljárás

Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést. Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.

Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a

sikerkilátás kérdésében

• azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni;

• nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez

viszonyított arányában viseli.

A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a

biztosító a jelen feltételben meghatározottak szerint viseli.

Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

• amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra nézve kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

• amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.

Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

10. A biztosított jogi képviselete

a) A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

b) Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

c) Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

d) Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

e) Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta.

f) A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

g) Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A

biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

11. Érdekellentét esetén követendő eljárás

a) Érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán

• az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

• a biztosító az ellenérdekű fél.

b) Érdekellentét esetén

• a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,

• az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljeskörű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

• a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.

c) Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a b. pontban foglaltakról.

12. Jogvédelmi szolgáltatások

a) Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

• megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él

szabad ügyvédválasztási jogával,

• szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a

jelen pontban foglaltak szerint,

• a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

– ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő mértékű megbízási díjat fizet.

– jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

– ellenérdekű fél költsége A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

– végrehajtás költsége

A Biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

– szakvélemény költsége

Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

– fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.

b) A jogi költségek viselésének feltételei

• A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított által tett halaszthatatlan intézkedések miatt merültek fel.

• Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

• Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

• Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, az eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.

• Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

• Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket,

– a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.

• Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

13. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

a) Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

b) Az a) pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

14. Egyéb rendelkezések

a) A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

b) A biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi. LXXXVIII. törvény 161. § a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, és a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

15. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv

– rendelkezései alkalmazandók.

VI. S.O.S. LAKÁSFIX KIEGÉSZÍTŐ

A Biztosító a Europ Assistance Magyarország Kft. (Cg. 00-00-000000, 1134 Budapest, Dévai u. 26-28 - (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság), mint kiszervezett tevékenységet végző társaság (a továbbiakban: közreműködő) révén az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen kiegészítő feltételekben rögzített biztosítási szolgáltatást nyújtja.

1. Vészelhárítási szolgáltatás

a) Vészhelyzet biztosítási esemény

A biztosított ingatlan gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy váratlan külső mechanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelőzése érdekében és a vészhelyzet az alábbi szakmai területek valamelyikét érinti:

· víz-, gáz-, fűtésvezeték-szerelő

· zárjavító

· duguláselhárító szennyvízzel járó kiömlés esetén

· villanyvezeték-szerelő

· tetőfedő

· üveges

A fentieknek megfelelően, például csőtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minősül azonban vészhelyzetnek a lapostető szigetelés hiányossága miatt bekövetkező beázási kár. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága a biztosított helyzetismertetése alapján.

b) A biztosító szolgáltatása

i) Szakiparosi feladatok ellátásának megszervezése

A biztosító – a közreműködő útján – vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.

ii) A felmerülő költségek megtérítése

A biztosító a szolgáltatási táblázatban megjelölt összeg erejéig átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás körében felmerült következő költségeit:

• kiszállási díj,

• munkadíj,

• anyagköltség.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a biztosítási szerződésben megjelölt összeget, a pluszköltség minden esetben a biztosítottat terheli. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása.

Amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok a biztosítottat terhelik.

Kulcselvesztés esetén a biztosító évente csak egyszer vállalja át a zárszerelési költséget.

Fentieknek megfelelően az alábbi szakmákban felmerülő vészelhárítási szolgáltatásokra nem terjed ki a vészelhárítási szolgáltatás:

• gáz- és elektromos készülékjavítás,

• zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik,

• olyan csatornadugulás, ami nem jár szennyvíz kiömléssel,

• szerelvények javítása, cseréje (pl. csaptelep, WC tartály),

• az üvegtető, üvegtégla, üvegfal, üvegház, tükörfalak, a lakás berendezéséhez tartozó üvegtárgyak törése (pl. tükör, akvárium, stb.)

• a lapostető szigetelési hiányossága miatti beázás

iii) A biztosító felelőssége a szakiparos tevékenységéért

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására, közvetítésére és a jelen kiegészítő biztosítási feltételekben rögzített költségek megtérítésére terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos, mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

2. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti ágazatokhoz tartozó, előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség) a Biztosítottat terheli.

A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos, mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

3. Információs szolgáltatás

A biztosító – a közreműködője útján – telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetekben:

Utazási információs csomag

· Szállodacímek

· Magyar külképviseletek címei, telefonszámai

· Orvosi ügyeletek, kórházak

· Oltási előírással kapcsolatos információk

· Beutazási információk

· Hungary Direct számok

· Taxirendelés

Szabadidő információs csomag

· Színház, mozi

· Múzeumok, kiállítások

· Koncertek

· Jegyrendelési információ

· Áruházak nyitva tartása

· Virágküldés info

Háztartási információs csomag

· Hitelkártya zárolás info

· Rovar- és rágcsálóirtás

· Költöztetés

· Gyermekmegőrzés

· Állatmegőrzés

· Biztonságtechnikai cégek

· Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)

Az S.O.S. Lakásfix szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma: 06 1 465 36 59

A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás általános feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv – rendelkezései alkalmazandók.

VII. S.O.S. ELEKTROFIX KIEGÉSZÍTŐ

A Biztosító a Europ Assistance Magyarország Kft.(Cg. 00-00-000000, 1134 Budapest, Dévai u. 26-28 - (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság), mint kiszervezett tevékenységet végző társaság (a továbbiakban: közreműködő) révén az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen kiegészítő feltételekben rögzített szolgáltatást nyújtja.

1. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése a kiegészítő biztosítási szerződés létrejöttét követő 60 napos várakozási idő elteltével kezdődik.

2. A biztosítási összeg

A Biztosítási összeg minden egyes biztosított vagyontárgy vonatkozásában a vagyontárgy káridőponti újértékének (újonnan történő beszerzési érték) megfelelő összeg azzal a további feltétellel, hogy a biztosítási szolgáltatás felső határa 300.000,- Ft (szolgáltatási limit).

3. A biztosítási események

3.1. Biztosítási esemény a biztosított ingatlan biztosított vagyontárgynak minősülő elektromos berendezéseinek, elektromos háztartási eszközeinek kockázatviselés tartama alatti, előre nem látható tartós – nem külső behatásra történt – mechanikai, elektromos, elektronikus meghibásodása, amelynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné vált.

3.2. Jelen kiegészítő fedezet szempontjából biztosított vagyontárgynak a biztosított háztartásában magáncélú felhasználásban lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt elektromos háztartási eszközök, amely(ek) megfelelnek az alábbi együttes feltételeknek:

3.2.1. A biztosított nevére kiállított számlával igazolt újkori vásárlása Magyarországon történt,

3.2.2. vásárláskori értéke eléri a 20 000 Ft-ot,

3.2.3. kora (a vásárlás napjától számítva) nem több mint 60 hónap,

3.2.4. a kár időpontjában a kockázatviselési hely berendezéseinek részét kell, hogy képezze (0.xx. melléklet szerint),

3.2.5. a gyártó, forgalmazó vagy az eladó garanciája már nincs rá érvényben.

4. A biztosító szolgáltatása

4.1. A Biztosító közreműködője élőhangos, nonstop telefonos kárrendezési szolgáltatást működtet (telefonszám: 06 1 465 36 59). Ennek keretében:

4.1.2. a meghibásodás/probléma azonosítása, segítség a probléma azonnali

elhárításában,

4.1.3. biztosítási esemény, tényleges meghibásodás esetén intézkedés a javítás

érdekében, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, időpont-egyeztetés,

4.1.4. amennyiben a bejelentett esemény nem minősül biztosítási eseménynek,

(pl. garanciaidőn belüli, vagy várakozási időszakon belüli meghibásodás) szervizek telefonszámainak, elérhetőségeinek megadása, azzal, hogy az igénybevett javítási szolgáltatás költségei nem a Biztosítót terhelik.

4.2. A biztosító szolgáltatása

4.2.1. Javítási költség megtérítése: Javítási szolgáltatásként a Biztosító megtéríti a biztosított termék vagy annak bármely része megjavításának ésszerű költségeit. A biztosító nem kötelezhető e szolgáltatásra, amennyiben a javítási költségek a káridőponti újértéket meghaladják, vagy a vagyontárgy javítása műszakilag nem lehetséges.

4.2.2. Ésszerű javítási költségnek a jelen kiegészítő fedezet feltételeinek értelmében a meghibásodott vagyontárgy (háztartási eszköz) gazdaságos javításához feltétlenül szükséges anyagok, alkatrészek és munkadíjak költsége minősül, amelyek maximuma a biztosított vagyontárgy káridőponti újértékéig terjedhet.

4.2.3. Csereeszköz szolgáltatás: A biztosító a károsodott vagyontárgy javításának

lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén, annak pótlásául csereeszközt biztosít.

4.2.4. Csereeszköznek a jelen kiegészítő fedezet feltételeinek értelmében a hazai kereskedelmi forgalomban kapható olyan új háztartási eszköz minősül, amely a biztosított vagyontárggyal teljesen megegyezik vagy amennyiben a teljesen megegyező vagyontárgy beszerzése lehetetlen, az aránytalan nehézségekkel vagy költségekkel jár (pl.: csak külföldről szerezhető be), a károsodott vagyontárgyhoz hasonló gyártmányú és minőségű, ahhoz hasonló műszaki jellemzőkkel bíró, de azzal azonos rendeltetésű.

4.2.5. Káridőponti újérték szolgáltatás: Amennyiben a biztosító a vagyontárgy javítását és a csereeszköz szolgáltatását sem tudja megoldani valamely megalapozott okból (pl.: javíthatatlanság, gazdaságtalan javítás, a csereeszköz beszerzése a biztosító számára aránytalan nehézségekkel járna), akkor a biztosító szolgáltatása a csereeszköz káridőponti újértékének megfelelő összeg megfizetésére terjed ki.

4.2.6. Káridőponti újértéknek a jelen kiegészítő fedezet feltételeinek értelmében a káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonságokkal rendelkező (ha azzal teljesen megegyező nincs Magyarországon piaci forgalomban, akkor hasonló gyártmányú, minőségű és műszaki jellemzőjű, de azonos rendeltetésű) újonnan árusított háztartási eszköz piaci értéke minősül.

4.3. Meghibásodott vagyontárgy szervizbe- és visszaszállítása, valamint a csereeszköz kockázatviselési helyre történő eljuttatása:

4.3.1. a 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomagként szállítható méretű (40x40x80cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretű) biztosított vagyontárgynak szállításáról a Szerződőnek/Biztosítottnak kell gondoskodnia,

4.3.2. egyéb esetben a szükséges szállításról a Biztosító gondoskodik, amennyiben a

biztosítási összeg keretében az is megoldható.

4.4. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás

4.4.1. A Szerződőnek/Biztosítottnak a káresemény bekövetkezése, de legkésőbb a tudomására jutása után azt haladéktalanul, legkésőbb 2 munkanapon belül, telefonon a 06 1 465 36 59 telefonszámon be kell jelentenie a biztosító közreműködőjének, az Europ Assistance Kft.-nek.

4.4.2. A biztosító közreműködőjének minden kérdésére pontos választ kell adni. Bejelentendő adatok különösen, de nem kizárólagosan: a Szerződő neve, címe, kötvényszám, a biztosított vagyontárgy gyártmánya, típusa.

4.4.3. A Szerződő/Biztosított köteles a Biztosító, illetve annak közreműködője számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

4.4.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán – a kárfelvételi eljárás (helyszíni szemle, javítás) megindulásáig, de legkésőbb 5 munkanapig

– csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változtatni. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, úgy a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

4.4.5. A Biztosító közreműködője által közvetített javító a helyszíni javítást – amennyiben az indokolt – köteles a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül megkezdeni.

4.4.6. A Szerződő/Biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, hogy a szerviz a sérült biztosított vagyontárgyat megvizsgálhassa, javíthassa. Amennyiben a szerviz kiszállásakor ez nem valósul meg, a kiszállás díja a Szerződőt/Biztosítottat terheli.

4.4.7. Amennyiben a helyszíni javítás nem indokolt, a Szerződőnek/Biztosítottnak a biztosító közreműködőjétől kapott információk alapján a biztosított és károsodott vagyontárgyat a szakszervizbe kell szállítani javítás céljából.

4.4.8. A Biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a bejelentés napjától számított 30 munkanapon belül köteles teljesíteni, melynek feltétele, hogy a Szerződő/ Biztosított az előző pontok szerinti kötelezettségének eleget tegyen.

4.4.9. Amennyiben a biztosított vagyontárgyra szavatossági igény érvényesíthető, a Biztosító vállalja a szavatossági eljárás lefolytatását, melynek eredményétől függően kezdődhet meg a kárrendezési eljárás (jelen pontban megjelölt kárrendezési határidő meghosszabbodik a szavatossági eljárás idejével).

4.4.10. Amennyiben a javítás az előző pontban meghatározott időszak alatt nem végezhető el alkatrészhiány miatt, a Szerződő/Biztosított jogosulttá válik a káridőponti újérték szolgáltatásra.

4.4.11. Amennyiben a Szerződő/Biztosított a Biztosító előzetes jóváhagyása nélkül javíttatja meg a biztosított vagyontárgyat, a javításról szóló eredeti számlát köteles a Biztosítónak továbbítani. A számlának tartalmaznia kell a hiba részletes leírását, a javított alkatrészeket, a munkaóra díjat, a javítás dátumát. A Biztosító ez esetben is jogosult elbírálni a szolgáltatási igény jogosságát és jogalap hiányában megtagadni a szolgáltatásnyújtást.

4.4.12. Amennyiben a biztosítási szolgáltatás pénzösszeg fizetésében áll, a biztosított köteles a meghibásodott vagyontárgy tulajdonjogát a Biztosítóra átruházni. A Biztosító ezen jogáról lemondhat. Ebben az esetben a Szerződő/Biztosított nem követelheti a biztosított vagyontárgy átvételét, illetve elszállítását.

4.5. Kizárások és korlátozások:

A biztosítási fedezet nem terjed ki:

4.5.1. azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a biztosító szolgáltatója által jóváhagyott szervizek végeztek,

4.5.2. a biztosított vagyontárgy nem rendeltetésszerű (nem a kezelési és használati útmutató szerinti) használatára,

4.5.3. elhasználódásra, a rendeltetésszerű használattal járó kopásra,

4.5.4. üzembe-, újra üzembe helyezési-, rendszeres karbantartási-, beállítási-, ellenőrzési-, módosítási-, tisztítási- vagy szervizköltségekre, valamint az ezekkel a tevékenységekkel összefüggésben bekövetkező károsodásokra,

4.5.5. esztétikai elemekre és károsodásokra, melyek nem befolyásolják a biztosított vagyontárgy használhatóságát, korrózióra, zárlatra, horpadásra és karcolásra,

4.5.6. azon esetekre, melyekben a biztosított vagyontárgyat nem magán célra vagy külföldön használták

4.5.7. munkaanyagokra, cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. lámpák/izzók biztosítékok, fluoreszkáló csövek, elemek, porszívó porzsákok, szíjak, fogyóeszközök költségeire például, de nem kizárólagosan, mint, akkumulátorok, továbbá szalagok,

4.5.8. olyan kellékekre, kiegészítő felszerelések költségeire, amelyek nem alkotóelemek, de rendszerint szükségesek vagy hasznosak a biztosított termék rendeltetésszerű használatához vagy működtetéséhez, mint pl. akkumulátortöltő, távirányítók, játékvezérlők

4.5.9. olyan tervezési, gyártási hibákra, amely miatt a gyártó a terméket javításra illetve cserére visszahívta,

4.5.10. a biztosított vagyontárgy olyan átalakításra, illetve olyan kiegészítő használatára, amely nincs összhangban a gyártó ajánlásaival, idegen tárgyak (amelyek a termék használata szempontjából nem kívánatosak) termékbe való helyezésére (erőltetésére),

4.5.11. a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos, gáz vagy vízellátás, vagy jelkapcsolat hibája miatt, illetve ezen esetekben fellépő üzemzavar okán bekövetkező károkra,

4.5.12. a szállítás során bekövetkezett károkra, szállítás költségeire,

4.5.13. szoftver meghibásodásból, vírusokból, áramkimaradásból, bármely alkalmazás, illetve rendszerszoftver hibájából eredő károkra, közvetett veszteségre,

4.5.14. olyan hibákra, közvetlen veszteségekre, melyek közvetlenül vagy közvetve származnak bármely computer, adatfeldolgozó rendszer, mikrochip vagy hasonló berendezés, számítógép szoftver hibájából, dátum felismerési hibából, illetve adatvesztésből származó kárra,

4.5.15. olyan meghibásodására, melyre más biztosítás vonatkozik, illetve amelyre jótállás/garancia, van érvényben (pl. a gyártó garanciája),

4.5.16. olyan károsodásokra, amelyek megtérülnek jogi követelés, szavatosság illetve más – gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett ígéret révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vásárlásával és/vagy szervizével kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály, vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén szabályozottak,

4.5.17. olyan meghibásodásokra, melyeket a terméket folyamatosan, vagy időszakosan érő külső hatás, beleértve a háziállat által okozott károsodást is,

4.5.18. elemi károkra (tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, vízkárok, földrengés) és bármilyen folyadék által okozott károsodásokra,

4.5.19. lopás-, rabláskárokra-, illetve ezekre vonatkozó kísérletre,

4.5.20. a termék elvesztésére, elhagyására,

4.5.21. azon hibákra, melyek abból adódnak, hogy az eredeti hiba észlelését követően a terméket továbbra is használták,

4.5.22. elkobzott, lefoglalt, zár alá vett termékekre,

4.5.23. külső kábelek, jeladók hibájára, elektromos csatlakozásra, tömítésekre és vezetékekre, melyek nem szerves részei a terméknek,

4.5.24. bármely műsor-, kábel-, illetve internet szolgáltatás kimaradásából származó károkra,

4.5.25. antennák, vevőegységek, hasonlók újra bekötési költségeire,

4.5.26. pixelesedésre, gáz leengedés és újratöltésre, valamint képernyő beégésre,

4.5.27. azon javításokra, melyeket nem a garanciális javításra jogosult, illetve a Biztosító által jóváhagyott szervizek végeztek,

4.5.28. felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibásodás nem található, nem állapítható meg,

4.5.29. hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról digitális jeladásra vált a Szerződő adott termék esetében,

4.5.30. közvetett veszteség bármilyen formájára, elmaradt haszonra

4.5.31. a biztosított termék által okozott károkra (következményi károk),

4.5.32. a megjavított, pótolt termék (piaci) értékcsökkenésére.

4.5.33. balesetből eredő meghibásodásra.

1. számú melléklet

A BIZTOSÍTOTT ESZKÖZÖK LISTÁJA

Háztartási elektromos kis és nagygépek:

· Borotva

· Epilátor,

· Konyhai elszívó,

· Elektromos fogkefe

· Főző/sütő

· Fűtő (hősugárzó),

· Mérleg (xxxxxxx, személy)

· Hajegyenesítő

· Hajszárító

· Hajvágó

· Hűtőgép, fagyasztó

· Kávéfőző

· Kenyérpirító

· Kenyérsütő,

· Konyhai kisgép (turmixgép, robotgép)

· Mikrohullámú sütő

· Mosógép, szárító

· Mosogatógép

· Olajsütő

· Porszívó

· Vasaló

· Vízforraló

· Mobilklíma

· Gőztisztító

Szórakoztató elektronikai eszközök:

· DVD lejátszó/ felvevő (csak gyári merevlemezzel)

· Blue ray lejátszó

· Hifi kiegészítők

· Hifi lejátszó

· Otthoni audio rendszer

· Otthoni házi mozi rendszer

· Projektor

· Rádió

· Rádiós magnó

· Set top box (jel-átalakító)

· Szatelit vevő (parabola antenna is)

· Televízió

· Video felvevő/lejátszó

Nem biztosított vagyontárgyak:

· bármilyen típusú telefon (asztali és mobil készülékek beleértve i-Phone is),

· számítógépek (asztali és hordozható) és perifériák (nyomtatók, szkennerek, külső merevlemezek, stb.)

· fotóeszközök,

· Mp3 és Mp4 lejátszók és tartozékaik (beleértve i-Pod),

· PDA, PNA készülékek

· Egyéb hordozható navigációs készülékek

· Hordozható DVD lejátszó

· Játékkonzolok

VIII. UTAZÁS CSOMAG KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

VIII.1. Autósegély

A Biztosító a Europ Assistance Magyarország Kft. (Cg. 00-00-000000, 1134 Budapest, Dévai u. 26-28 - (EAHUN), asszisztenciaszolgáltatást nyújtó társaság), mint kiszervezett tevékenységet végző társaság (a továbbiakban: közreműködő) révén az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait és a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen kiegészítő feltételekben rögzített biztosítási szolgáltatást nyújtja.

1. Biztosított

1.1. Biztosított személy(ek) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított gépjárművet jogszerűen használó, abban utazó személyek (maximum a forgalmiban szereplő megengedett férőhelyek száma alapján).

1.2. Biztosított jármű az a gépjármű, amely a szerződéskötés pillanatában érvényes forgalmi engedéllyel és magyar rendszámmal rendelkezik és a lakásbiztosítás szerinti kockázatviselési hely szerepel a forgalmi engedélyben. (Jelen feltételek szerint gépjármű: olyan gépkocsi, mely megengedett maximum össztömege 3,5t, és az állandó ülőhelyek száma - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9).

2. Területi és időbeli hatály

2.1. Magyarország és az alább felsorolt országokban hatályos: Andorra, Ausztria, Balti Államok, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária*, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland*, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Macedónia*, Málta*, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia*, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia*, Törökország* (kizárólag Törökország európai területére), Vatikánváros.

*A szolgáltatás minősége ezekben az országokban erősen függhet a helyi tényezőktől.

3. A biztosítási események

3.1. Biztosítási esemény következik be, ha a biztosított gépjárművet a biztosítás hatálya alatt jogszerűen és a jogszabályi, valamint műszaki, karbantartási előírások betartásával használták és az működésképtelenné, vagy a vonatkozó előírások alapján a közúti forgalomban való használatra alkalmatlanná vált, műszaki meghibásodás, közúti baleset vagy önhibából kifolyólag.

3.2. Műszaki meghibásodás: az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibásodás, amely a jármű azonnali üzem- / menetképtelenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája).

3.3. Baleset: minden olyan baleseti jellegű, azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző esemény (mint például – de nem kizárólag – ütközés, borulás, zuhanás, robbanás stb.), illetve a gépjármű feltörése.

3.4. Önhiba: a szerződő/biztosított érdekkörébe tartozó okból bekövetkező meghibásodás (pl.: lemerült akkumulátor, üzemanyaghiány, kizárás a gépkocsiból, pótkerék, emelő vagy kerékkulcs hiánya).

4. A biztosító szolgáltatása

4.1. Információszolgáltatás:

A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.

4.2. Közúti segélyszolgálat:

E szolgáltatás alapján a biztosító által a helyszínre küldött javító vagy járműszállító hajtja végre a hibaelhárítást, ill. a gépjármű forgalomképes állapotba történő visszahelyezését az alábbiak szerint:

Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált, a biztosító a közreműködője útján a biztosított bejelentését követően segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítással a helyszínen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni.

A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás nem tartalmazza, azt a biztosított köteles megtéríteni a javítást végző szolgáltató számlája alapján.

A javítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költségére köteles eleget tenni.

Akkumulátor meghibásodásából eredő biztosítási esemény bekövetkezése esetén kizárólag a „közúti segélyszolgálat” vehető igénybe, mégpedig az adott biztosítási évben legfeljebb 1 alkalommal, függetlenül az egyéb szolgáltatásoktól.

4.3. Autómentés:

A biztosított gépkocsi legközelebbi márkaszervizbe történő elszállítása, feltéve, ha a 4.2.

pontban meghatározott szükségjavítás nem hajtható végre a helyszínen.

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítóműhelybe szállítja. A biztosító belföldön vagy külföldön történt meghibásodás esetén megtéríti a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit a szolgáltatást nyújtónak.

Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek vállalásával abban az esetben, ha a 4.3 pont alapján elszállított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zárva tart, mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet, de legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig.

4.4. Teljesítési korlát:

A biztosító a 4.2-4.4 pontokban felsorolt szolgáltatások közül egy biztosítási éven belül csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

4.5. Az általános kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

4.5.1. Az eredeti gyári felszereléshez, beállításokhoz képest módosított vagy speciális célú, fokozott igénybevételnek kitett járművekre (pl. versenyautók, megkülönböztető jelzés viselésére jogosult járművek, veszélyes anyagokat szállító járművek, történelmi járművek, személy vagy áruszállító taxi-szolgálat, ill. autókölcsönző járművei);

4.5.2. A rendszeres alkatrész-, anyag ill. tartozékcserére, időszakos és egyéb karbantartásra és ellenőrzésre, amely a gépjármű normál üzemeltetésével kapcsolatos, továbbá az előírt felszerelésre és tartozékokra;

4.5.3. A biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy menetképtelenné válása esetében;

4.5.4. A biztosított gépjármű olyan területen történő balesetére, egyéb okból bekövetkező menetképtelenségére, ahol nem biztosítható az időbeli és teljes szolgáltatás;

4.5.5. A biztosított gépjárművek vontatmányai által a biztosított gépjárműben okozott károkra;

4.5.6. A biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében beálló károkra;

4.5.7. Az érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező gépjármű által elszenvedett biztosítási esemény során felmerülő károkra, valamint azon biztosított járművön keletkezett károkra, amelyre a tulajdonos a szervizkönyvben előírt karbantartási, ellenőrzési kötelezettségeit elmulasztotta teljesíteni;

4.5.8. A biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeire;

4.5.9. Az üzemanyagköltségekre;

4.5.10. A poggyász szállítási- vagy postaköltségeire, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosított személlyel, továbbá a biztosított gépjárműben utazó autóstopposok kárigényeire;

4.5.11. A biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján (pl. casco biztosítás) megtérülő károkra;

4.5.12. A biztosítási szolgáltatás vagyis a gépkocsi telephelyre történő elszállításának megtörténte után a biztosított járműre ill. annak tartozékaiban keletkezett károkra;

4.5.13. Ha a gépjárművet vezető személy alkohol, ill. más bódító hatású szer, illetve ítélőképességét befolyásoló megbetegedés hatása alatt állt a károk bekövetkezésének időpontjában, vagy öngyilkosságot kísérelt meg, és a baleset vagy a meghibásodás, működésképtelenné válás, vagy a forgalomban való részvételre való alkalmatlanság emiatt következett be;

4.5.14. Elemi csapás miatt bekövetkező eseményekre.

4.5.15. Olyan káreseményekre, amelyek esetén a gépkocsiban utazó személy(ek) a biztosítási esemény bekövetkezése után közvetlenül nem jelentette be kárigényét az Autósegély telefonszámán;

4.5.16. Olyan káreseményekre, amelyek esetén a jármű használatának jellemzői nem felelnek meg a biztosított járművel szemben jogszabályban támasztott műszaki követelményeknek a megengedett tömeg, illetve szállítható személyek számának vonatkozásában;

4.5.17. Olyan káreseményekre, amelyek esetén, a szerződés megkötésekor a jármű már nem volt menetképes állapotban, illetve, ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármű menetkészsége egy korábbi meghibásodást követően csak ideiglenesen, nem tartósan lett helyreállítva,

4.5.18. Olyan káreseményekre, amelyek esetén a gépkocsiban utazó személy(ek) a költségek és kiadások felmerülését, amennyiben azokat neki(k) kellett előlegeznie(ük), nem az eredeti számlákkal igazolja(ák);

4.5.19. Olyan káreseményekre, amelyek esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban résztvevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, és ez közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében;

4.5.20. Olyan káreseményekre, amelyek esetén a biztosítási esemény a jármű szakszerűtlen üzemeltetése következtében történt, vagy amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával, forgalmi engedéllyel vagy rendszámmal (kivétel a segédmotoros kerékpár);

4.5.21. Olyan káreseményekre, amelyek esetén a biztosítási esemény autóversenyen, arra való felkészülés közben vagy megbízhatósági, illetőleg teljesítményteszt során történt;

4.5.22. Olyan káreseményekre, amelyek bekövetkezése során a biztosított járművel a közlekedés-rendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkeztében.

4.5.23. A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművekre.

4.6. A biztosítási esemény bejelentése, a szolgáltatás határideje

4.6.1. Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót a következő, 24 órán keresztül elérhető telefonszámon: a + 36 1 465 36 59-es számon.

4.6.2. Az ügyfél a következő adatokat köteles megadni az asszisztencia központnak:

• telefonos elérhetőség;

• gépjármű modell megnevezése, alvázszáma, és rendszáma;

• a működésképtelen gépjármű elhelyezkedése;

• a gépjármű működésképtelenségének oka és egyéb olyan fontosnak ítélt körülmény,

amely a biztosítási esemény lefolyását és a kárrendezést befolyásolják.

4.6.3. A biztosító a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben erre lehetőség van, a biztosító a gépkocsiban utazó személy(ek)t tájékoztatja a rendelkezésre álló adatok alapján igénybe vehető biztosítási szolgáltatások tartalmáról és előrelátható teljesítési idejéről. A számlával igazolt költségek megtérítése az Autó doktor központjához a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

4.6.4. A biztosított köteles a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a gépkocsiban utazó személy(ek) köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

4.6.5. A biztosított/szerződő köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhatnak a gépkocsiban utazó személy(ek) kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A gépkocsiban utazó személy(ek) kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz fordulhat tanácsért.

VIII.2. Poggyászlopás biztosítás

1. Biztosított

1.1. Biztosított személy(ek) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított gépjárművet jogszerűen használó, abban utazó személyek (maximum a forgalmiban szereplő megengedett férőhelyek száma alapján).

1.2. Biztosított jármű az a gépjármű, amely a szerződéskötés pillanatában érvényes forgalmi engedéllyel és magyar rendszámmal rendelkezik és a lakásbiztosítás szerinti kockázatviselési hely szerepel a forgalmi engedélyben. (Jelen feltételek szerint gépjármű: olyan gépkocsi, mely megengedett maximum össztömege 3,5t, és az állandó ülőhelyek száma - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9).

2. Területi és időbeli hatály

A biztosítás területi hatálya Európára terjed ki.

3. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a szolgáltatási táblázatban feltüntetett összeg.

4. Biztosítási esemény:

Személyi használatú vagyontárgyaknak a gépjárműben ülő személyektől való elrablása, vagy a gépjármű lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból dolog elleni erőszakkal való ellopása.

A biztosító egy biztosítási időszakban legfeljebb két biztosítási esemény vonatkozásában téríti meg a járműből eltulajdonított vagyontárgyak értékét.

Nem terjed ki a poggyászlopás biztosítás a nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpapírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi használat körét meghaladó vagyontárgyakban – például munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban) – keletkezett károkra.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv

– rendelkezései alkalmazandók.

IX. GARÁZSBAN TÁROLT JÁRMŰ TŰZ ÉS ELEMI KÁRAI

1. A biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épülethez tartozó garázsban tárolt gépjárműben és abba utólag vagy gyárilag beépített alkatrészben, tartozékban a tűz, robbanás, villámcsapás, vagy vezetékes víz által okozott kár.

Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események):

· Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyre más biztosítási szerződés fedezetet nyújt (pl.: casco, bármely felelősségbiztosítás).

· Nem téríti meg a biztosító a biztosított gépjármű ellopásával, elrablásával, feltörésével, valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károkat.

· Tűz-, robbanáskár esetén nem téríti meg a biztosító azon gépjárműben keletkezett kárt, amelyből a tűz vagy robbanás hatóságilag igazoltan kiindult.

· Nem terjed ki a biztosítási fedezet a gépjárművekben bekövetkezett mechanikai sérülésekre.

2. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatása sérült gépjárművenként és biztosítási eseményenként a szolgáltatási táblázatban megjelölt összeghatárig terjed, mely összeg megállapításának alapja a gépjármű káridőponti forgalmi értéke. Káridőponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított áránál. Amennyiben a biztosított bármely biztosítótársaságnál érvényes casco biztosítással rendelkezik, a casco biztosítás alapján meg nem térülő önrészt a biztosító megtéríti.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv

– rendelkezései alkalmazandók.

X. LAKÁSBIZTOSÍTÁSI DÍJÁTVÁLLALÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS

A biztosító a jelen kiegészítő biztosítási feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.

1. Fogalom-meghatározás

Munkaviszony: Jelen kiegészítő biztosítási feltételek értelmében munkaviszony alatt a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott magyar jog alapján létrejött, következő jogviszonyokat kell érteni: munkaviszonyt, kormánytisztviselői jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a Biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát (a továbbiakban együtt: munkaviszony). A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a biztosító kockázatviselése kizárólag azon munkaviszonyra terjed ki, amely alapján a Biztosított Magyarországon álláskeresési járadékra jogosultságot szerez. Jelen kiegészítő feltételek értelmében munkaviszonynak kizárólag a biztosítási eseményt megelőzően legalább 6 hónapja folyamatosan fennálló, megszakítás nélküli legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi munkavégzésre irányuló jogviszony minősül. A biztosítási szerződés tekintetében a 6 hónapos folyamatos munkaviszonyba nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 napot meghaladó táppénz időszaka.

Munkáltató által gyakorolt felmondás: Jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazásában munkáltató által gyakorolt felmondás alatt kell érteni minden olyan, a munkáltató (munkáltatói jogkör gyakorlója) által tett, a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozatot, mely nem a munkavállaló szerződésszegésén, illetve munkaviszonya fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapul (pl. felmondás, felmentés, stb.).

Munkavállaló által gyakorolt azonnali hatályú felmondás: Jelen biztosítási feltételek alkalmazásában munkavállaló által gyakorolt azonnali hatályú felmondás alatt kell érteni minden olyan, a munkavállaló által tett, a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú nyilatkozatot, mely a munkáltató szerződésszegésén, illetve munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartásán alapul (pl. azonnali hatályú felmondás, rendkívüli lemondás, stb.).

Várakozási idő: A kockázatviselés kezdetétől számított azon 6 hónapos átmeneti időszak, mely alatt a Biztosító kockázatviselése a Biztosított munkanélküliségével kapcsolatos biztosítási eseményekre nem terjed ki. Várakozási időn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a munkaviszony megszűnést is, amikor a munkaviszony megszüntetésére irányuló okirat a várakozási idő alatt kelt, függetlenül attól, hogy a munkaviszony tényleges megszűnésének időpontja a várakozási időn túl következik be, illetve az illetékes magyar munkaügyi központ a várakozási idő lejártát követően veszi fel a biztosítottat az álláskeresők nyilvántartásába.

Vállalatirányítási befolyással rendelkező személy: A Biztosított, ha az adott munkaviszonnyal érintett munkáltatónál irányítási jogkörrel, vagy befolyásoló részesedéssel rendelkezik, így különösen, ha ő a munkáltató tulajdonosa, vezető tisztségviselője, többségi részvényese, vagy a Ptk. 8:2. §-ban rögzített befolyással rendelkezik.

Hozzátartozó: Hozzátartozónak minősülnek a Munka törvénykönyvében ekként meghatározott személyek: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

Munkanélküliség: Jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában munkanélküliség az adott Biztosítottnak a várakozási idő elteltét követően, a rá vonatkozó kockázatviselés tartama alatt bekövetkező munkanélkülivé válása, és a Biztosítottnak ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosultságszerzése, abban az esetben, ha őt az illetékes magyarországi munkaügyi központ munkanélküliként tartja nyilván, és munkát akar vállalni, de számára az illetékes magyarországi munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani (az álláskereső Biztosított a továbbiakban: munkanélküli).

2. Biztosítási esemény

Jelen kiegészítő feltétel alkalmazásában biztosítási eseménynek minősül a Biztosított munkaviszonyának a kockázatviselés tartama alatti, az alábbiak szerinti megszüntetése, és ezzel összefüggésben álláskeresési járadékra való jogosultságszerzése, amennyiben a munkaviszony megszüntetését eredményező alábbi tények is a kockázatviselési időszakban következtek be. Biztosító szolgáltatásának feltételét képező, a munkaviszony megszűnését eredményező tények az alábbiak:

– a munkáltató felmondása (ideértve a csoportos létszám-csökkentést, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését is)

– a munkavállaló azonnali hatályú felmondása.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosítottnak az illetékes magyar munkaügyi központ által álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét követő 31. nap.

3. Biztosítási szolgáltatás

Amennyiben a jelen kiegészítő feltétel szerinti biztosítási esemény (munkanélküliség) bekövetkezik, úgy a biztosító a szolgáltatási táblázatban megjelölt időtartamra a Genertel e-lakás lakásbiztosítás, valamint kiegészítő biztosításainak díját a szerződésen jóváírja.

4. Kockázatkizárás

A biztosító nem teljesít szolgáltatást az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események):

a) próbaidőszak és/vagy betanítási időszak alatti munkaviszony megszűnésére;

b) a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha munkáltatói jogkörének gyakorlója saját maga, vagy az ő hozzátartozója,

c) a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha a jelen feltételek szerint vállalatirányítási befolyással rendelkező személynek minősül.

5. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez szükséges dokumentumok

A szolgáltatási igény előterjesztésekor minden esetben be kell nyújtani azon okiratokat, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Munkanélküliséggel kapcsolatos szolgáltatási igény esetén minden esetben be kell nyújtani:

a) a területileg illetékes munkaügyi központ határozatának másolatát az álláskeresési járadékra való jogosultság megszerzéséről;

b) a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

c) a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszűnéséről;

d) a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás) másolatát;

e) a megszűnt munkaviszonyra vonatkozó szerződés másolatát;

f) ismételt munkanélküliségi biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a korábbi és az újabb esemény közötti, a Biztosított munkavégzésre irányuló jogviszonya fennállását igazoló munkáltatói igazolást is.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Genertel e-lakás lakásbiztosítás Általános Feltételek, a Genertel e-lakás lakásbiztosítás különös és kiegészítő feltételek, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különösen a Polgári Törvénykönyv

– rendelkezései alkalmazandók.

XI. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

VÉDELMI SZINTEK TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEI

I. MECHANIKAI VÉDELEM

1. mechanikai védelmi szint alkalmazása

FALAZATOK

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpontok:

· 6–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

· speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található;

· gyári elemekből összeállított faház.

AJTÓK

Az ajtó(k) zárása biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel biztosított (garázsajtók). Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.

2. mechanikai védelmi szint alkalmazása

FALAZATOK

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpontok:

· 6–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

· speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található;

· gyári elemekből összeállított faház.

AJTÓK

Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedő zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A fából készült ajtólapokra min. 3 darab forgópánt szükséges. A zárnyelvek reteszelési mélységének a 14 mm-t el kell érnie. Az ajtólap és a tok közötti rés (záráspontosság) oldalanként max. 6 mm lehet.

3. mechanikai védelmi szint alkalmazása

FALAZATOK

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

· 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet (pl. panelházak).

AJTÓK

Az ajtók zárása legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedő zárási ponton, biztonsági zárral történik. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A fából készült ajtólapokra min. 3 darab forgópánt szükséges. A zárnyelvek reteszelési mélységének a 20 mm-t el kell érnie. A reteszvasak fogadására legalább két ponton falszerkezethez rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. Az ajtóalap és a tok közötti rés (záráspontosság) oldalanként max. 6 mm lehet. Bevésőzár esetén a könnyített oldalon min. 150 x 300 mm-es, legalább 1 mm vastagságú acéllemez megerősítés szükséges.

Üvegezett ajtók üvegfelületeire lásd még az ablakokra meghatározott követelményeket

is.

ABLAKOK

Az ablakok esetében az alábbi követelmények csak a járó-, illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30 x 30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra vonatkoznak:

· belülről zárható redőnnyel, spalettával szereltek, vagy

· MABISZ által minősített, vagy azzal egyenértékű, minimum A1 (P2A) fokozatú biztonsági

üvegezés;

· MABISZ által minősített, vagy azzal egyenértékű, biztonsági üvegfóliával ellátottak. A fólia telepítésére a minősítési tanúsítványban, illetve a Termék-megfelelősségi ajánlásban meghatározott követelmények érvényesek.

4. mechanikai védelmi szint alkalmazása

FALAZATOK

A falazat, a födém és a padozat a legalább 12 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű áthatolás elleni védelmet nyújt. Támpont:

· 6 cm vastagságú vasalt betonfal, padozat és födémszerkezet (pl. panelházak).

AJTÓK

MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem elemeként minősített, vagy azzal egyenértékű, ill. az alábbi követelményeknek megfelelő ajtószerkezet: Az ajtó és ajtótok tömör fából vagy fémből készültek. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására legalább 2 ponton a falszerkezethez rögzített ellenlemezt kell alkalmazni. A tokszerkezetet a falhoz maximum 30 cm-enként, min. 10 cm mélyen rögzíteni kell. Az ajtóalap és a tok közötti rés (záráspontosság) oldalanként max. 6 mm lehet. Az ajtókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A fából készült ajtólapokra min. 3 darab forgópánt szükséges. A zárást legalább két, egymástól minimum 30 cm-re elhelyezkedő zárási ponton, biztonsági zárral kell biztosítani. A zárbetétek letörés elleni védelemmel rendelkeznek.

A zárnyelvek reteszelési mélységének a 20 mm-t el kell érnie. Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Üvegezett ajtók üvegfelületeire lásd még az ablakokra meghatározott követelményeket is.

ABLAKOK

A járó-, illetve megközelítési szinttől max. 3 m alsó párkánymagassággal rendelkező, 30 x 30 cm-nél nagyobb területű ablakok felületét max. 100 x 300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülről nem szerelhető rácsozattal kell védeni. Fix rácsokat a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni. Mobil rácsok esetében a zárást vagy 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani. A fent definiált rácsszerkezet helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként minősített, vagy azzal egyenértékű rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés. A 3 m feletti ablakokra nem szükséges védelem.

II. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

1. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyűszű