A szerződés. Ajánlatkérő az Ajánlattételi felhívásban rögzített típusú szerződést kíván kötni a nyertes Ajánlattevővel. Ajánlatkérő jelen eljárásban szerződéstervezeteket készített, amelyekre vonatkozóan Ajánlattevő az első ajánlatában tehet véleményeltéréseket, azonban a végleges ajánlatban véleményeltérés nem tehető.
A szerződés. Az alábbi bekezdés eltérően alkalmazandó:
A szerződés. Biztosítottjai
A szerződés. 2.1. A Biztosító és a Felhasználó között létrejövő, az Online Ügyfélszolgálat szolgáltatásainak igénybevételére vonatkozó írásban megkötött megállapodás, amely a jelen Általános Szerző- dési Xxxxxxxxxx (a továbbiakban: ÁSzF) alapján szabályozza a jogviszony feltételeit, a felek jo- gait és kötelességeit. A szolgáltatás a szolgáltatói szerződés hatálya alatt, az ügyfél minden, a Szolgáltatóval, mint Biztosítóval fennálló és a jövőben kötendő biztosítási szerződésére vonat- kozik, azonban nem képezi részét a biztosítási szerződésnek.
A szerződés a) tizedik évfordulójáig azon a biztosítási hónapfordu- lón, amelyen a felhalmozási befektetési egységek aktuá- lis értéke nem nyújt fedezetet a rendszeres pénzkivonás teljes összegének kifizetésére, a biztosító a részletek to- vábbi kifizetését leállítja,
A szerződés. MEGSZŰNÉSE
A szerződés. 2.1. Felek rögzítik, hogy az Elektronikus Hirdetés vonatkozásában a Xxxxxxxxxxxx.xx Kft., mint az Elektronikus Hirdetés Közzétevője és a Megrendelő jogait és kötelezettségeit jelen ÁSZF, valamint az egyedi, jelen ÁSZF-től eltérő vagy jelen ÁSZF-ben nem rendezett feltételek vonatkozásában az Egyedi Megrendelő szabályozza (a jelen ÁSZF és az Egyedi Megrendelő a továbbiakban együtt: Szerződés). Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az Elektronikus Hirdető és a Megrendelő személye nem azonos, az Elektronikus Hirdető a Megrendelő a Szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítéséért kezesként felel. A Szerződés alapján a Xxxxxxxxxxxx.xx Kft. a Szolgáltatás teljesítésére, a Megrendelő pedig a Hirdetési Díj megfizetésére köteles. Felek rögzítik, hogy a Szolgáltatás teljesítésének helye a Xxxxxxxxxxxx.xx Kft. budapesti székhelye.
A szerződés. A szerződéselméleti koncepció képviselői szerint a társadalmi szerződés nem más, mint a rendezett együttélést biztató közhatalom létrehozásában való meg- egyezés. A fogalomalkotásnak ez a módja azonban sok nehézséggel terhes. Nem nagyon lehet a társadalmi szerződésről plauzibilis beszámolót nyújtani: elkép- zelni sem lehet, hogy pontosan mi történik akkor, amikor – Xxxxxx vagy Rous- seau megfogalmazásával – az emberek kölcsönösen lemondanak jogaik valamely vagy túlnyomó részéről, s hogyan történik ezek végleges vagy időleges átruházá- sa; nem lehet jól megindokolni, mitől lesz érvényes a megegyezés a később vagy máshonnan jöttek számára; és tisztázatlan a szerződés érvényességének idő- és térbeli határaival kapcsolatos többi kérdés is. Még az elmélet legkövetkezete- sebben felépített hobbesi változata számára is megoldhatatlan nehézséget jelent a társadalmi szerződés fogalma. Nála a természeti állapot kiküszöbölhetetlen és legsúlyosabb problémája, hogy érvényes szerződéseket kötni benne lehetetlen. Még teljesen hétköznapi, kis jelentőségű, kétszereplős, rövid távú szerződések érvényesítésére sincs mód. Ilyen helyzetben eleve elképzelhetetlen egy olyan grandiózus megegyezés, mint a társadalmi szerződés. Amikor Xxxxxx leírja az aktust, maga sem szerződést mutat be. A szerződésnek – a cserétől eltérően – lényeges eleme a vállalt kötelezettségek teljesítésének időbeli aszimmetriája: én ma adok neked valamit, te holnap nekem valami mást. A hobbesi társadalmi szerződés viszont egyidejű teljesítés: mindenki egyazon időpontban mond le jo- gairól és ruházza át azokat egy személyre vagy testületre (Hobbes 1999. I. kötet, 208–209). Ezzel a logikai problémát sikerült megoldania (vagyis nem szerződés- ről van szó), de továbbra sem világos, hol és hogyan játszódik le egy ilyen aktus: hol, mikor gyűjtik össze beadott jogaikat, pontosan mit tesznek a kosárba, és ho- gyan adják azt át így létrehozott feljebbvalójuknak? Az egyidejű teljesítés kép- zete is problematikus, hiszen – mint Xxxxxxx Xxxxx írja – „az elsőnek teljesítő, a jogátruházásban-lemondásban előbb gesztust tevő menthetetlenül kiszolgál- tatja magát a másiknak. […] A kritikus pont […] az, amidőn én már a szerződés szerint lefegyverzem magam, a másik még megtartja természetes jogait – azaz az övédelem minden eszközét. Mint a westernfilmekben: egyszerre kell eldobni (vagy előrántani) a coltot, a rosszabb reflexű (vagy aki nem hitszegő) feltehetően golyót kap” (Ludassy 1999. 24–25). Xxxx Xxxxxxxxx szerint eleve n...
A szerződés megszűnése
A szerződés. 2.1. Az Ügyfél az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó ajánlatát mindaddig nem tudja megtenni, amíg a kötelező tájékoztatásra vonatkozó dokumentumokat tartalmazó fájlok, hivatkozások elolvasását vissza nem igazolta (check-box);