Talon Duo
TALON
DUO
Talon Duo
Ügyféltájékoztató és az életbiztosítás szerzôdési feltételei
Érvényes 2022. december 16-ától
Ügyféltájékoztató
Tisztelt Partnerünk!
Kérjük, hogy biztosítási ajánlatának megtétele előtt figyelme- sen olvassa el jelen tájékoztatónkat. E tájékoztatás nem teljes körű, csak a leglényegesebb tudnivalókat foglalja össze. A rész- letes információkat az egyszeri díjas befektetési egységekhez kö- tött életbiztosítások általános szerződési feltételeiben (BEÁF) és
„Talon Duo” termékünk különös szerződési feltételeiben (KF) találja. Felhívjuk a figyelmét, hogy a BEÁF I. fejezete röviden ösz- szefoglalja a szerződési feltételekben előforduló legfontosabb fogalmakat.
Biztosító
• neve: UNIQA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: a „Biztosító”)
• székhelye: 1134 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxxx 00–00.
• tevékenysége: biztosítási tevékenység.
Jelentés fizetőképességről és pénzügyi helyzetről
A jelentés a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) érhető el.
A Biztosító a jelen ügyféltájékoztatóban és a hozzá kapcso- lódó biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási ter- mék esetén:
• nem nyújt tanácsadást, ha a biztosítási értékesítés online (a Biztosító honlapján keresztül) felületen történik;
• tanácsadást nyújt, ha a biztosítási értékesítés függő biztosítás- közvetítő ügynök közreműködésével történik.
Amennyiben a jelen ügyféltájékoztatóban és a hozzá kapcsolódó Biztosítási Feltételekben meghatározott biztosítási terméket az Ön részére független biztosításközvetítő alkusz vagy függő biz- tosításközvetítő többes ügynök közvetíti, az alkusz, a többes ügynök biztosításközvetítői (ügyfél)tájékoztatójában olvashat részletesen arról, hogy nyújtanak-e tanácsadást.
Közreműködőink javadalmazása
A Biztosító – biztosításközvetítőnek nem minősülő – közremű- ködői a biztosításértékesítési tevékenységüket munkaviszony ke- retében végzik, amely ellenértékeként a munkajogi jogviszo- nyokra jellemző javadalmazásban részesülnek.
Milyen típusú biztosítás a „Talon Duo”?
A „Talon Duo” egy befektetési egységekhez kötött, egyszeri díj- fizetésű életbiztosítás, amelynél a szerződő döntheti el, hogy a díja befektetésre kerülő részét a biztosító mely eszközalap(ok)- ba helyezze el (ún. befektetési egységek formájában). A szer- ződő a rendelkezésre álló eszközalapok közül megtakarítása fu- tamidejének és kockázatviselési hajlandóságának megfelelően válogathat.
A befektetés aktuális értékét a választott eszközalap(ok) aktuális árfolyama határozza meg. Ez az árfolyam az eszközalapokat al- kotó mögöttes befektetések piaci értékének növekedésétől vagy csökkenésétől függően változik.
Külön felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befektetések kockáza- tát – beleértve az árfolyamkockázatot és az eszközalapokat al- kotó befektetési eszközök likviditási (hozzáférhetőségi) helyze- téből fakadó fizetőképességi kockázatokat is – a szerződő viseli. A biztosító a befektetésre sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal.
A befektetéssel összefüggő speciális fogalmakat, a befektetési hozam visszajuttatásának módját a BEÁF II. fejezete, az eszköz- alapok befektetési politikájának módosíthatóságára, az eszközala- pok létrehozására, lezárására, megszüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó, továbbá a befektetés módosításához szükséges tudni- valókat a BEÁF III. fejezete, az eszközalapok befektetési politikáját a KF 1. számú melléklete tartalmazza.
Kik a biztosítási szerződés szereplői?
A biztosító a szerződővel áll közvetlenül kapcsolatban, és a biz- tosítás díját is a szerződő fizeti. A biztosított az, akire vonatko- zóan a biztosító a kockázatot vállalja. A biztosítási esemény be- következése esetén a biztosító a szolgáltatást a kedvezménye- zett(ek)nek fizeti ki.
A biztosítási szerződés szereplőiről további információk a BEÁF IV.1. fejezetében találhatók. A biztosítási szerződés értelmezését segítő további fogalmak (így a biztosítási időszak, a kockázatviselés kezdete, a szerződés megszűnésének esetei) a BEÁF IV.2-7. fejezeteiben továbbá a KF I. fejezetében találhatók.
Melyek a „Talon Duo” biztosítás szolgáltatásai?
A biztosítás megkötésekor a szerződő megválaszthatja, hogy a szerződést határozott vagy teljes életre (élethosszig) szóló tartamra kívánja megkötni.
A biztosított halála – mint biztosítási esemény – esetén a biz- tosító a szerződésen nyilvántartott összes befektetési egység- nek a szolgáltatás esedékességekor aktuális befektetési ér- tékét fizeti ki. Amennyiben a biztosított halálát a kockázatvi- selés ideje alatt, a halált megelőző egy éven belül bekövet- kezett baleset okozta, a fenti szolgáltatás felett 500 000 forint többletszolgáltatás is kifizetésre kerül.
Határozott tartamú szerződés esetén a szerződés lejáratakor az összes (megtakarítási) befektetési egység lejárat napján ak- tuális befektetési értéke kerül kifizetésre.
A biztosítási eseményekről és a szolgáltatásokról a KF II. fejezetéből tájékozódhat.
Mi a biztosítási díj?
A biztosító a szolgáltatás teljesítését a szerződő által a szerződés megkötésekor fizetendő egyszeri biztosítási díj ellenében vál- lalja.
A szerződő az ajánlaton a termék két változata közül választhat aszerint, hogy a díjfizetést milyen pénznemben (forintban vagy euróban) kívánja teljesíteni, illetve, hogy milyen devizanemben nyilvántartott befektetést szeretne választani. Az egyszeri díj(elő- írás) pénznemétől függően eltér a befektetésre rendelkezésre álló eszközalapok köre. A díj(előírás) pénznemét az határozza meg, hogy a szerződő a díjat a biztosító melyik devizanemű díj- bevételi számlájára utalja (fizeti be). A biztosító az átutalt (befi-
zetett) összeg nagyságától és pénznemétől függetlenül azt az összeget tekinti biztosítási díjnak, melyet a biztosítási ajánlaton megjelölt számláján jóváírnak. A biztosítási díj átutalásával (be- fizetésével), esetleges más pénznemre váltásával kapcsolatos költségek a szerződőt terhelik.
A díjfizetést a BEÁF VI.1., a KF III. fejezete és 2.A sz. melléklete tar- talmazza.
A szerződést terhelő levonások; jóváírások
A biztosító a szerződéssel összefüggő ráfordításai megtérülésé- nek érdekében a szerződést különböző levonásokkal terheli, amelyeket részben a biztosítási díjból, részben a befektetés ér- tékéből von le. A díjból levont költségek jelentős részét a biz- tosító a – tartamtól függő, de legfeljebb 5 éves – bónusz idő- szak alatt díjarányos költség visszatérítési bónusz formájá- ban visszajuttatja.
Díjarányos költség: az egyszeri díj százalékában meghatározott költség, melynek levonására az esedékes díj befizetésekor, még a befektetés előtt kerül sor.
Befektetés arányos költség: a befektetések százalékában ha- vonta felszámított költség. A levonás a befektetési egységek szá- mának csökkentésével valósul meg. Mértéke függ az egyszeri díj nagyságától, a szerződés tartamától és hogy a szerződés há- nyadik biztosítási événél tart, valamint attól is, hogy a szerző- désen történt-e részleges visszavásárlás.
A bónusz időszak eltelte után a befektetés arányos költségek csökkennek.
A szerződést terhelő levonások ismertetését a BEÁF VII. fejezet és a KF IV. fejezete, mértékét pedig a KF 2.B. melléklete tartalmazza. A jóváírások módját a BEÁF VIII. fejezete és a KF V. fejezete, mérté- két pedig a KF 2.C. melléklete ismerteti.
A Teljes Költség Mutató (TKM)
A termékhez kapcsolódó költségekről átfogó képet nyújtó mu- tatóról tájékoztatást találhat a KF 0.xx. mellékletében és a xxx.xxxxx.xx honlapon, ahol a mutató számszerű értékei is megtalálhatóak.
Milyen lehetőségek vannak, ha a szerződő nem kívánja megtartani szerződését?
A megtakarításhoz vagy annak egy részéhez a szerződő bármi- kor hozzájuthat a szerződés részleges vagy teljes visszavásár- lásával, utóbbi esetben a szerződés megszűnik. Részleges vissza- vásárlás esetén a befektetés egy része, teljes visszavásárlás esetén pedig a teljes befektetés kerül visszaváltásra. A visszaváltás alapja a befektetés aktuális értéke, de részleges visszavásárlásnál a biz- tosító költséget számít fel, és bizonyos feltételeket is előír a rész- leges visszaírás minimális és maximális mértékére.
Az a természetes személy szerződő, aki a szerződést önálló fog- lalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül köti, a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül indoklás nélkül fel- mondhatja a szerződést. Ez esetben a biztosító a KF 2.B mel- lékletének 6. pontja szerint számol el a befizetett díjjakkal.
A szerződés maradékjogairól, a visszavásárlásról, részleges vissza- vásárlásról a BEÁF IX. fejezete, és a KF VI. fejezete tájékoztat.
Mi a teendő a biztosítási esemény bekövetkezésekor?
A tartamon belüli biztosítási eseményt a bekövetkezéstől számí- tott 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak.
A biztosító a bejelentés és a közölt információk tartalmát ellen- őrizheti, így különböző iratokat is bekérhet a szolgáltatás és egyéb kifizetések teljesítése előtt. A biztosító a szolgáltatást szük- séges iratok beérkezését, illetve a kifizetendő összeg végleges megállapítását követő 15 napon belül teljesíti.
A szolgáltatás teljesítésének további feltételeit és módját a BEÁF X. és a KF VII. fejezete tartalmazza.
A szolgáltatás esetleges korlátozása
A biztosító egyes kiemelt kockázatokat (például ejtőernyős ugrás vagy sziklamászás közben bekövetkezett eseményeket) kizár a biztosítási események köréből. Ha a szerződő vagy a biztosított nem teljesíti a szerződésben vállalt közlési kötelezettségeit (és még néhány egyéb, a Feltételekben meghatározott speciális esetben) a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
A kizárásokról és mentesülésekről, illetve az ezekben az esetekben tel- jesíthető kifizetésről részletesen a BEÁF XI. fejezetéből tájékozódhat.
Milyen egyéb tudnivalókat ajánlunk ügyfeleink figyelmébe?
• A Feltételekben és a szerződésben nem érintett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
• A szerződéssel kapcsolatos esetleges adókötelezettségekről, kedvezményekről a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) tör- vény rendelkezik. Nem magánszemély szerződő esetén a biz- tosítási díj, szolgáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságá- ról a társasági adóról szóló törvény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok további előírásokat is tartalmaznak. Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.
• A biztosított és a szerződő adatkezeléssel kapcsolatos nyilat- kozatait az Ajánlati dokumentáció, az adatkezeléssel kapcso- latos rendelkezéseket pedig a biztosítási feltételek „Adatkeze- lés, Adatvédelem” című pontja tartalmazza
Az egyéb tudnivalókkal a BEÁF XII. fejezete foglalkozik.
Tájékoztatás a fenntarthatósággal kapcsolatos szerződés- kötés előtti közzétételekről
A jelen biztosítás befektetési hátterét nyújtó eszközalapok eltérő mértékben szolgálnak környezeti és/vagy társadalmi fenntart- hatósági célokat. Az egyes eszközalapok összefoglaló besorolá- sát a következő oldalon lévő táblázat tartalmazza.
Az egyes eszközalapokról a Biztosító részletes tájékoztatást nyújt a KF 1. sz. mellékletében („Az eszközalapok befekte- tési politikájá”-hoz csatolt szerződéskötés előtti közzététe- lekben), illetve honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx), melyek az esetlegesen előmozdított környezeti/társadalmi jel- lemzők, támogatott fenntarthatósági célok és ezek megvalósu- lásának, elérésének bemutatása mellett a fenntarthatósági koc- kázatok befektetési döntésekbe történő integrálását és a fenn- tarthatósági kockázatok által a hozamra gyakorolt valószínű ha- tásokat is ismertetik. A fenntarthatósági szempontokat elő- mozdító, illetve fenntartható befektetési célkitűzéssel ren- delkező eszközalapok tekintetében alkalmazandó kiegészítő szerződéskötés előtti közzétételeket a KF 4. sz. melléklete tartalmazza.
A biztosításközvetítő az Ön kérésére valamennyi, fenntart- hatósággal kapcsolatos közzétételt és dokumentumot térí- tésmentesen, papíralapú nyomtatványként is rendelkezé- sére bocsátja.
Szerződéskötés előtti közzététel a fenntarthatósági kockázatok biztosítási tanácsadásba történő integrálásáról
Amennyiben a jelen biztosítási terméket az Ön részére (nem többes) függő biztosításközvetítő ügynök közvetíti:
– a közvetítő a fenntarthatósági kockázatokkal kapcsolatos szempontokat olyan módon építi be a tanácsadásba, hogy
– a Biztosító közléseire támaszkodva – felhívja az Ön figyelmét az egyes eszközalapok fenntarthatósági szempontok szerinti besorolására és jellemzőire, tekintettel az esetleges valószínű- síthető negatív hozamhatásokra is. A közvetítő a tanácsadás során fokozottan törekszik arra, hogy a fenntarthatósági cél- kitűzéssel rendelkező és nem rendelkező eszközalapok tekin-
tetében egyaránt teljes körű tájékoztatást nyújtson, és Ön kel- lően megalapozott információk birtokában dönthessen befek- tetési portfóliója összeállításáról.
– a fenntarthatósági kockázatok által a hozamra gyakorolt va- lószínűsíthető hatások Biztosító általi értékelésének eredmé- nye valamennyi, tanácsadással érintett eszközalap tekinteté- ben megtalálható az egyes eszközalapok részletes, szerződés- kötés előtti közzétételeiben a KF 1. sz. mellékletében („Az esz- közalapok befektetési politikájá”-hoz csatolva), illetve a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx oldalon.
Amennyiben a jelen biztosítási terméket az Ön részére függő biztosításközvetítő többes ügynök vagy független biztosítás- közvetítő alkusz közvetíti, úgy a többes ügynök, illetve alkusz biztosításközvetítői (ügyfél)tájékoztatójában olvashat részletesen arról, hogy a fenntarthatósági kockázatok, illetve az ezekkel kap- csolatos hozamhatások értékelése hogyan kerül beépítésre a tanácsadásba.
A választható eszközalapok besorolása környezeti és/vagy társadalmi fenntarthatósági célok szerint
Nincs fenntarthatósági célkitűzés az alapul szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat | Fenntarthatósági szempontok előmozdítása környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmozdítása amellett, hogy a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek | Fenntartható befektetési célkitűzés környezeti és/vagy társadalmi célkitűzéshez hozzájáruló gazdasági tevékenységekbe történő befektetés, amennyiben nem jár egyetlen ilyen célkitűzésre nézve sem jelentős káros hatással, és a befektetési célból kiválasztott vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatokat követnek | |
Menedzselt konzervatív | ✓ | ||
€-Menedzselt konzervatív | ✓ | ||
Menedzselt kötvénytúlsúlyos | ✓ | ||
€- Menedzselt kötvénytúlsúlyos | ✓ | ||
Menedzselt kiegyensúlyozott | ✓ | ||
Menedzselt részvénytúlsúlyos | ✓ | ||
€-Menedzselt részvénytúlsúlyos | ✓ | ||
Feltörekvő piaci részvény | ✓ | ||
Fejlett piaci részvény | ✓ | ||
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK | |||
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető | ✓ | ||
Forint likviditás | ✓ | ||
€-Likviditás | ✓ | ||
Magyar államkötvény | ✓ | ||
Hazai részvény | ✓ | ||
Kelet-közép-európai részvény | ✓ | ||
Spektrum abszolút hozam | ✓ | ||
€-Spektrum abszolút hozam | ✓ | ||
Arany | ✓ | ||
Globális kötvény | ✓ | ||
Nemzetközi ingatlan | ✓ | ||
Új technológiák | ✓ | ||
ProtAktív Globális részvény | ✓ | ||
Fenntartható menedzselt kiegyensúlyozott | ✓ | ||
Fenntartható globális részvény | ✓ | ||
€-Fenntartható globális részvény | ✓ | ||
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK | |||
Cél 2030-50 | ✓ | ||
Befektetési egységekhez kötött egyszeri díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei (BEÁF)
I. FOGALMAK | 5 |
II. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK | 6 |
II.1. Az eszközalapok | 6 |
II.2. A befektetési kockázatok | 7 |
II.2.1. Összesített kockázat | 8 |
II.2.2. A befektetéseket jellemző főbb kockázatok ismertetése | 7 |
II.3. A befektetési egységek és azok árfolyama | 8 |
II.4. A befektetési egységek típusai | 9 |
III. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA | 9 |
III.1. A biztosításhoz kapcsolódó eszközalapok és módosításuk | 9 |
III.2. A szerződő befektetési döntései | 11 |
IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK | 11 |
IV.1. A biztosítási szerződés alanyai | 11 |
IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte | 12 |
IV.3. A szerződés hatályba lépése | 13 |
IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete | 13 |
IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése | 13 |
IV.6. Tartamhosszabbítás | 13 |
IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség | 13 |
V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK | 13 |
VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ | 14 |
VI.1. Egyszeri díjfizetés | 14 |
VI.2. Rendkívüli díjfizetés | 14 |
VI.3. Az adóról való rendelkezésből származó díj (adójóváírás) | 14 |
VII. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK | 14 |
VII.1. Kockázati díjak | 14 |
VII.2. Díjarányos költségek | 15 |
VII.3. Befektetés arányos költségek | 15 |
VIII. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: A DÍJARÁNYOS KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI BÓNUSZ | 15 |
IX. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS | 15 |
IX.1. A maradékjogok fogalma | 15 |
IX.2. Visszavásárlás | 15 |
IX.3. Részleges visszavásárlás | 15 |
X. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE | 16 |
X.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei | 16 |
X.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok | 16 |
XI. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK | 16 |
XI.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei | 16 |
XI.2 Mentesülés | 17 |
XI.3. Kizárások | 17 |
XII. VEGYES RENDELKEZÉSEK | 17 |
XII.1. Adatkezelés, Adatvédelem | 17 |
XII.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok | 22 |
XII.3. Kötvénykölcsön | 22 |
XII.4. A biztosítási kötvény elvesztése | 22 |
XII.5. A szerződésről tájékozódás lehetőségei | 22 |
XII.6. Panaszok bejelentése | 22 |
XII.7. Szankciós korlátozási és kizárási záradék | 23 |
Jelen általános feltételek (BEÁF) az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – azon egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött biztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatko- zással kötöttek.
Az itt nem szabályozott kérdésekben a biztosítás különös felté- telei és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. Amennyi- ben a szerződéshez tartozó különös biztosítási feltételek eltérnek a jelen általános feltételektől, úgy a különös feltételekben meg- határozottak a mérvadók.
I. FOGALMAK
1. Ez a fejezet a jelen általános feltételekben használt főbb fo- galmak rövid, szemléltető jellegű – nem teljes – leírását tar- talmazza. A fogalmakhoz kapcsolódó pontos, részletes le- írások és szabályozások a későbbi fejezetekben találhatók.
(1) Ajánlat: A biztosítási szerződés megkötését kezdemé- nyező, a szerződő által benyújtott dokumentum.
(2) Baleset: a biztosított akaratától független, hirtelen fel- lépő külső behatás, amelynek következtében a biztosí- tott elhalálozik, testi sérülést vagy maradandó egész- ségkárosodást szenved.
(3) Befektetés arányos költségek: A szerződéshez tar- tozó befektetések kezelésére, továbbá a szerződéssel kapcsolatos adminisztrációs költségek fedezésére a biz- tosítási kockázatok ellenértékeként, valamint a bizto- sító ráfordításai megtérülésének érdekében a szerző- déshez tartozó befektetési egységek százalékában fel- számított költség.
(4) Befektetési egységek: Az egyes eszközalapokat al- kotó, az elszámolás alapjául szolgáló egységnyi befek- tetési részesedések.
(5) Befektetési egységek aktuális befektetési értéke: A befektetési egységeknek az adott napon, illetve – amennyiben az nem a kapcsolódó eszközalap értéke- lési napjára esik – az azt követő első értékelési napon érvényes árfolyamával meghatározott, az eszközalap nyilvántartási pénznemében kifejezett érték.
(6) Befektetési egységek árfolyama: Az egy befektetési egységre eső (nettó) eszközérték, azaz az eszközalap (nettó) eszközértékének és a benne foglalt befektetési egységek számának hányadosa.
(7) Befektetési egységek áthelyezése: A szerződő ren- delkezése arról, hogy a befektetési egységek egy része az aktuális (forrás) eszközalaptól eltérő más (cél) esz- közalapokba kerüljön. Az áthelyezés a befektetési egy- ségek típusát nem változtatja meg. Az áthelyezésért a biztosító költséget számíthat fel.
(8) Befektetési egységek típusai: Eredetük szerint a kö- vetkező befektetési egység típusokat különböztetjük meg:
– Megtakarítási (befektetési) egységek: az egyszeri díjból származnak.
– Extra (befektetési) egységek: a rendkívüli díjfizeté- sekből származnak.
– Adójóváírás extra (befektetési) egységek: az adó- jóváírásokból származnak.
A valamely eszközalapban nyilvántartott különböző tí- pusú befektetési egységek befektetési szempontból tel- jesen azonosak, de eltérhetnek a biztosítási szerződés feltételei szerint rájuk alkalmazott költséglevonások, maradékjogok és jóváírások tekintetében.
(9) Befektetési politika: Az egyes eszközalapok befekte- tési stratégáját részletező leírás, amely kitér az eszköz- alapok összetételére, a jellemző kockázatokra és az esz- közalap teljesítményének összehasonlító mérésére szolgáló referencia indexre is.
(10) Biztosítási esemény: A szerződési feltételekben meg- határozott olyan esemény, ami a biztosító szolgáltatá- sát kiváltja.
(11) Biztosítási év: Két egymást követő biztosítási évforduló
közötti időszak a tartam alatt.
(12) Biztosítási évforduló: A tartam éveiben a kötvényen a biztosítás kezdeteként megjelölt hónap és nap sze- rinti évforduló (amennyiben az adott hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napja).
(13) Biztosítási hónap: Két egymást követő biztosítási hó- napforduló közötti időszak.
(14) Biztosítási hónapforduló: Minden hónapban a biz- tosítási szerződés kezdeteként megjelölt nap (ameny- nyiben az adott hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napja).
(15) Biztosítási időszak: A szerződés tartamával azonos időszak.
(16) Biztosítási szolgáltatás: A biztosítási esemény be- következése esetén a biztosító által nyújtott szolgál- tatás.
(17) Biztosító: A biztosítási díj ellenében a jelen szerződés- ben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújtó és a biztosítási esemény bekövetkezése esetén szolgálta- tást teljesítő intézmény.
(18) Biztosított: Az a (természetes) személy, akire vonat- kozóan bekövetkező biztosítási esemény kiváltja a biz- tosítási szolgáltatást.
(19) Bónusz időszak: A biztosítási tartam kezdetétől indu- lóan azok a biztosítási évek, melyekben a díjarányos költség visszatérítési bónusz jóváírása történik.
(20) Díj: A biztosítási díj a biztosítási szolgáltatás teljesítésé- nek a szerződő által fizetett ellenértéke.
(21) Díj fajtái:
– Egyszeri díj: az a szerződésben előírt díj, amelynek teljes összege az ajánlat aláírásakor esedékes.
– Rendkívüli (eseti) díj: a szerződő által saját elhatá- rozásból, az egyszeri díjon felül a tartam során fizetett díj(ak).
– Adójóváírás: nyugdíjbiztosítás esetén az adóhatóság által a szerződésre az adóról való rendelkezés alapján utalt, a rendkívüli díjfizetésekhez hasonlóan nyilván- tartott befizetés.
(22) Díjarányos költség: A szerződéskötéssel kapcsolatos közvetlen költségek, valamint a díjbeszedési, admi- nisztrációs és befektetési költségek fedezésére, egyes esetekben a biztosítási kockázatok ellenértékeként, to- vábbá a biztosító ráfordításai megtérülésének érdeké- ben százalékosan elvont költség. Ez a költség az egy- szeri és rendkívüli díjfizetésekre is vonatkozik, levonása a díjak befektetését megelőzően történik. Az adójóvá- írásokat e költség nem terheli.
(23) Díjarányos költség visszatérítési bónusz: Az egyszeri díjfizetésből származó megtakarítási egységek százalé- kában megadott bónusz. Célja, hogy a biztosító által a szerződés kezdetekor elvont díjarányos költség egy részét a bónusz időszak alatt visszajuttassa. A visszaté- rítés éves százalékos mértékeinek összege megegyezik az egyszeri díjra vonatkozó díjarányos költség százalékos
mértékével. A bónusz jóváírására havonta, megtakarí- tási egységek formájában kerül sor.
(24) Eszközalapok: A biztosításhoz tartozó befektetéseket tartalmazó, sajátos befektetési stratégiákat tükröző be- fektetési eszközállományok.
(25) Eszközalap felfüggesztése: Az eszközalap felfüggesz- tése esetén átmeneti ideig az adott eszközalapba sem új befektetés, sem pedig az eszközalapból befektetési egységek kivonása nem lehetséges. Az eszközalapok felfüggesztésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha ezt a piaci helyzet indokolja vagy erre felhatalma- zott hatóság elrendeli.
(26) Eszközalap lezárása: Az eszközalap lezárása esetén az adott eszközalapba a továbbiakban új befektetés nem lehetséges, de az eszközalapból a befektetési egységek kivonhatók maradnak.
(27) Eszközalap megszüntetése: Az eszközalap megszün- tetése esetén az adott eszközalapba a továbbiakban új befektetés nem lehetséges, és az eszközalapban lévő összes befektetési egységet egy megadott határidőn belül ki kell vonni és más eszközalapba kell áthelyezni.
(28) Értékelési nap: Olyan, az egyes eszközalapokhoz tar- tozó nap, amikor a piaci, kereskedési körülmények le- hetővé teszik, hogy az eszközalap értéke megalapo- zottan megállapításra kerülhessen.
(29) Kedvezményezett: Az a személy, aki a biztosítási ese- mény bekövetkeztekor a biztosítási szolgáltatás igény- bevételére jogosult.
(30) Kezdet: A kötvényen ekként megjelölt nap.
(31) Kizárások: A biztosító bizonyos kockázatokat kizárhat kockázatviselési köréből. Ha a biztosítási eseményt va- lamely kizárt kockázat okozta, akkor a biztosítási szol- gáltatás nem kerül kifizetésre, a szerződés megszűnése esetén pedig a visszavásárlási összeg kerül kifizetésre.
(32) Kockázat-típusok: Az egyes eszközalapok értékét be- folyásoló főbb kockázat-típusok a következők: árukoc- kázat, devizaárfolyam-kockázat, ingatlankockázat, kamat- és hozamkockázat, koncentrációs (földrajzi, szektoriális stb.) kockázat, likviditási kockázat, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, részvénykocká- zat, visszafizetési (hitel-) kockázat, fenntarthatósági kockázat.
(33) Kockázati díj: a biztosítási kockázatok vállalásának el- lenértéke.
(34) Kockázatviselés kezdete: Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.
(35) Kötvény: A biztosítási szerződés létrejöttét igazoló, a biztosító által kibocsátott, a biztosítási fedezetet iga- zoló dokumentum, mely a szerződés legfontosabb paramétereit tartalmazza.
(36) Közlési kötelezettség: A szerződőt és a biztosítottat egyaránt terhelő kötelezettség, mely szerint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszukban minden – a biztosítási szerződés elvállalása szempontjából – lénye- ges körülményt közölniük kell, melyet ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás tel- jesítése alól, és a szerződés megszűnése mellett a visz- szavásárlási összeget fizeti ki.
(37) Lejárat: Határozott tartamú szerződés esetén a kötvé- nyen ekként megjelölt nap. Élethosszig szóló szerződé- seknek nincs lejáratuk.
(38) Maradékjogok: Azon jogok, melyek a szerződésnek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. Egyszeri díjas szerződés esetén a ma- radékjog a visszavásárlás.
(39) Mentesülés: Bizonyos, a szerződőnek vagy a biztosí- tottnak felróható körülmények fennállása esetén a biz- tosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, mely esetekben a szerződés megszüntetése mellett a visszavásárlási összeg kerül kifizetésre.
(40) Nyugdíjbiztosítás: A Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő szerző- dés.
(41) Összesített kockázat: Az egyes eszközalapokat jel- lemző, a befektetési politikában egy hétfokú skálán be- mutatott mérőszám. A skála magasabb értékei maga- sabb összesített kockázatot, azaz a befektetés értéké- nek várhatóan erőteljesebb ingadozását jelentik. A mé- rőszám múltbeli tapasztalatokon alapul, a jövőre vo- natkozóan biztos előrejelzést nem jelent.
(42) Részleges visszavásárlás: A szerződő kérheti – szerző- dése megtartása mellett – egyes megnevezett befekte- tési egységeinek aktuális befektetési értékükön történő kifizetését.
(43) Szerződő: Az a személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja. A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékeny- sége körén kívül eljáró természetes személy szerződő fogyasztónak minősül.
(44) Tartam: Határozott tartamú szerződés esetén a szer- ződés kötvényen megjelölt kezdete és lejárata közötti időszak, élethosszig szóló szerződés esetén a szerződés kötvényen megjelölt kezdetétől a biztosított haláláig tart.
(45) Tartamhosszabbítás: A biztosítási szerződés tartamá- nak a szerződő által kezdeményezett meghosszabbí- tása.
(46) Várakozási idő: A kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónapos időtartam, mely alatt bekövetkezett bizto- sítási eseményekre a biztosító a biztosítási szolgáltatáso- kat korlátozott mértékben teljesíti.
(47) Visszavásárlás: A biztosító a szerződés szerződő általi felmondása esetén a visszavásárlási összeg kifizetésével visszavásárolja a biztosítást.
(48) Visszavásárlási összeg: A visszavásárlási összeg meg- egyezik a szerződésen nyilvántartott megtakarítás, extra és adójóváírás extra befektetési egységek összesí- tett aktuális befektetési értékével.
II. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK
II.1. Az eszközalapok
2. Az ESZKÖZALAPOK a biztosítás díjának befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállományok. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában, a befektetés nyil- vántartásának pénznemében és a befektetések kockázatá- ban térhetnek el egymástól.
Az eszközalapok BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁT a biztosítás különös feltételei ismertetik.
3. Az eszközalapok vagyonkezelését – beleértve azok admi- nisztrációját – a biztosító végzi.
4. A biztosító az eszközalapokat lehetőség szerint minden tőzsdei napon, az ún. ÉRTÉKELÉSI NAPOKON újraértékeli. Érté- kelési napnak – amennyiben egy adott eszközalap eseté- ben annak befektetési politikája ettől eltérően nem rendel- kezik – olyan kereskedési nap minősülhet, amelyen az eszközalapok mögöttes befektetési eszközeinek vétele és eladása egyaránt lehetséges, mégpedig ugyanazon az árfolyamon (befektetési alapok esetén egy jegyre jutó nettó eszközértéken), és amely egyben olyan magyaror- szági munkanap, amelyen a Magyar Nemzeti Bank azon devizák mindegyikére, amelyekben az eszközalap mö- göttes befektetései kereskedhetők, hivatalos devizaár- folyamot tesz közzé.
5. A kamat- és osztalékbevételek valamint az alapkezelés során esetlegesen kapott visszatérítés az eszközalapokba ke- rülnek visszaforgatásra, a befektetéssel összefüggő közvet- len költségek (így különösen az eszközalapok és az esetleg azokat alkotó további befektetések kezelői által felszámított költségek) pedig az eszközalapok értékéből kerülnek le- vonásra.
6. Az eszközalapok nyílt végűek, és tőke- vagy hozamga- ranciára vonatkozó ígéretet nem tartalmaznak, kivéve ahol azt a biztosító a különös feltételekben, az eszközalapok befektetési politikájánál külön feltünteti.
II.2. A befektetési kockázatok
II.2.1. Összesített kockázat
7. A befektetési kockázatok következtében a befektetés ér- téke előre nem határozható meg, az nőhet vagy csökkenhet is. A befektetés értékét befolyásoló tényezők és folyamatok egymással is összetett kapcsolatban vannak.
8. Az ÖSSZESÍTETT KOCKÁZATot a biztosító az egyes eszközalapok befektetési politikájánál egy skála segítségével ismerteti, ahol a magasabb érték magasabb kockázatot jelöl. A koc- kázati besorolás nemzetközileg elfogadott módszertan fi- gyelembevételével történt, mely a múltbeli árfolyamválto- zások statisztikai jellemzőire épít, ezért a jövőre vonatko- zóan biztos következtetések nem vonhatók le belőle. Ezzel összefüggésben a kockázati besorolás – változatlan befektetési politika mellett is – idővel módosulhat.
II.2.2. A BEFEKTETÉSEKET JELLEMZŐ FŐBB KOCKÁZATOK ISMERTETÉSE
9. Az egyes eszközalapokra többféle, eltérő mértékben ható KOCKÁZAT-TÍPUS is jellemző lehet. Az összesített kockázatot elsősorban nem a feltüntetett kockázatok száma, hanem a jellemző kockázatok mértéke befolyásolja.
Az adott eszközalapra jellemző kockázat-típusokat a biz- tosító a különös feltételekben, az eszközalapok befektetési politikájánál tünteti fel.
10. Árukockázat: Az árupiaci termékek – élelmiszerek, olaj, fémek és nyersanyagok – árváltozásának kockázata, mely a makrogazdasági, tőkepiaci események mellett az inflációs várakozásoktól, időjárási körülményektől, kereslet-kínálati viszonyoktól és a befektetők várakozásaitól is függ.
11. Devizaárfolyam-kockázat: A befektetett tőkének, a befek- tetési területnek vagy a befektetés elszámolásának, nyilván- tartásának a pénzneme (devizaneme) egymástól eltérő lehet. A devizaárfolyam-kockázat az egyes devizák egymás- hoz viszonyított árfolyamváltozásának kockázata. A deviza- árfolyam-változás önmagában is képes egy befektetés érté- két növelni vagy csökkenteni (a nyilvántartás pénznemében kifejezve) még akkor is, ha a befektetési terület pénznemé- ben kifejezve nem történt változás. A devizaárfolyamokat a makrogazdasági folyamatok mellett a különböző jegyban- kok árfolyam- és kamatpolitikája, valamint a devizapiaci ke- reslet és kínálati viszonyok is befolyásolják.
12. Ingatlankockázat: Az ingatlan-, illetve ingatlanalapú befek- tetések jellemző kockázata az ingatlanból származó bevéte- lek (bérbeadás, értékesítés) és kiadások jövőbeni bizonyta- lanságából ered. Függ az általános gazdasági, szociográfiai helyzettől, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló tényezőktől, így például a kamatszinttől, a bankok hitelezési politikájától és a gazdasági növekedés mértékétől.
13. Kamat- és hozamkockázat: A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például: állampapír, vállalati kötvények) ese- tében fennáll a hozamkörnyezet változásának kockázata. A jegybanki kamatemelés, inflációs várakozások változása, vagy az ország-kockázat negatív változása miatt megemel- kedő hozamok (kamatok) következtében csökkenhet a hi- telviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyama. Csökkenő kamatok esetében ugyanakkor általában felértékelődik az értékpapírok árfolyama. Az alacsonyabb kamatú, továbbá a hosszabb futamidejű befektetések érzékenyebben reagál- nak a változásokra.
14. Koncentrációs kockázat: Egy kisebb földrajzi területen vagy egy-egy iparágban (szektorban) vagy befektetési esz- köztípusban összpontosuló (koncentrálódó) befektetés tel- jes egészében ki van téve olyan eseményeknek, melyek az adott befektetésre hatnak. A koncentrációs kockázat csök- kenthető a befektetés sokféleségének növelésével (diverzi- fikáció).
– Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok föld- rajzilag koncentrálódnak, a feltüntetett földrajzi kitettség azon országnak, ország-csoportnak, régiónak vagy konti- nensnek a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosul- nak.
– Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok egy iparágban (szektorban) koncentrálódnak, a feltüntetett szektorális kitettség azon iparágnak a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosulnak.
15. Likviditási kockázat: A befektetések forgalomképességé- ből, az adásvétel (tranzakció) időbeli elhúzódásából eredő kockázat. Csökkenő árfolyamok esetén a befektetett eszkö- zök elhúzódó értékesítése okozhat veszteséget, míg emel- kedő árfolyamok esetén a szabad (likvid) pénzeszközök be- fektetésének elhúzódása miatt a hozam egy részétől eshet- nek el a befektetők.
16. Ország- és politikai kockázat: A befektetések értékét a nemzeti és nemzetközi gazdasági és politikai környezet vál- tozásai is befolyásolhatják. A kormányok által meghatáro- zott adórendszer és jogszabályi környezet, a jegybankok kamat-, inflációs-, és devizaárfolyam-politikája, a nemzet-
közi egyezmények mind hatással lehetnek az adott ország- hoz kapcsolódó befektetések teljesítményére.
17. Partnerkockázat: A befektetések adásvétele, őrzése, keze- lése és értékelése során külső szolgáltatók és partnerek be- vonásából adódó kockázatok, különös tekintettel az elszá- molások nem-, hiányos vagy késedelmes teljesülésére.
18. Részvénykockázat: A részvény-, illetve az azon alapuló be- fektetés értéke akár rövidtávon is jelentősen változhat, az ilyen befektetéseknek jellemzően magas az árfolyam-inga- dozása. Az árfolyamot elsősorban a kibocsátó vállalkozás működése, (várt) eredményei és piaci kilátásai befolyásolják, de az általános piaci, gazdasági és politikai folyamatok is je- lentős hatással lehetnek a befektetés értékére.
19. Visszafizetési (hitel-) kockázat: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) esetében előfordulhat, hogy a kibocsátó nem fizeti az ígért kamatokat, illetve a futamidő végén nem fizeti vissza a (tel- jes) tőkét.
19/A Fenntarthatósági kockázat: Olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövet- kezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lénye- ges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére.
II.3. A befektetési egységek és azok árfolyama
20. Az egyes eszközalapok – a bennük való egységnyi részese- dést kifejező – BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKRE vannak felosztva. A szerződőnek az eszközalapokból való részesedését a szer- ződésén nyilvántartott befektetési egységek száma fejezi ki.
21. A befektetési egység valamely értékelési napon számított ÁRFOLYAMA az eszközalap aktuális nettó eszközértékének és az eszközalapban nyilvántartott összes befektetési egység aktuális számának a hányadosa.
Az eszközalap értékét befolyásoló tényezők hatása ezért a befektetési egységek árfolyamában is megjelenik, így az egyes szerződések a hozzájuk tartozó befektetési egységek értékelése révén részesülnek a befektetés eredményéből.
22. A befektetett eszközök (mögöttes befektetések) értéke a piaci folyamatok következtében változik, ezért az eszköz- alapok befektetési egységeinek árfolyama előre nem ha- tározható meg, nőhet vagy csökkenhet is. A díj és szolgál- tatás fizetésének pénznemétől eltérő pénznemben befek- tetett, illetve nyilvántartott eszközalapok esetében a befek- tetési egységek árfolyamát a pénznemek egymáshoz vi- szonyított árfolyama valamint a pénznemek közötti át- váltási költségek is befolyásolják.
23. Az eszközalapok befektetési egységei csak és kizárólag az eszközalap értékelési napján (4. pont) vásárolhatók meg, illetve válthatók vissza. Az eszközalap befektetési egységeire, illetve az eszközalap mögötti értékpapírokra, befektetési eszközökre vonatkozó vételi és eladási megbízá- sok teljesítése a piaci elszámolási technikáknak, illetve a kollektív befektetési formákra vonatkozó mindenkori befek- tetési szabályozásoknak megfelelő idő alatt történik. A végrehajtás ideje alatt – amennyiben a megbízások az eszközalap jelentős részét érintik – az eszközalapok kész-
pénzhányada akár jelentősen meg is változhat, és az eszközalapban meglévő készpénz-, illetve folyószámla- hányad eltérhet a befektetési stratégiában kitűzött aránytól, továbbá amennyiben az eszközalapban, ahol az egy napon együttesen beadott visszaváltási igény meghaladja a rendelkezésre álló készpénz-, illetve fo- lyószámlahányadot, a szükséges eszközeladások pénz- ügyi teljesítéséig a készpénz, illetve folyószámla állo- mány negatívvá is válhat. A fenti körülmények az esz- közalap árfolyamára is – a mögöttes eszközök piaci ár- folyamának változásától eltérő – hatással lehetnek.
24. A befektetési egységek árfolyamának változásához, va- lamint az eszközalapok és az őket alkotó befektetési eszközök likviditási (fizetőképességi) helyzetéhez, to- vábbá a pénznemek átváltási arányaihoz és az átváltás költségeihez kapcsolódó kockázatot teljes egészében a szerződő viseli.
25. Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetke- zett hiba esetén alkalmazandó szabályok (A 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (továbbiakban: Bit.) 128. §):
(1) Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövet- kezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba fel- tárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapí- táskor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenő- leges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az eszközalap nettó eszközértékének egy ez- relékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezé- sének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vo- natkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érin- tett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.
(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tőlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.
(3) Ha befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szer- ződővel a hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha
a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befekte- tési egységre jutó árkülönbség mértéke nem éri el a he- lyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre szá- mított ár egy ezrelékét, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-le- írásban megállapított értéket,
b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár kü- lönbségéből származó elszámolási kötelezettség ösz- szegszerűen nem haladja meg szerződőnként az egye- zer forintot, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél ki- sebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított összeget, vagy
c) a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési egység árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a szerződőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az esz- közalapot ért vagyoncsökkenést a biztosító, a portfólió- kezelő vagy a letétkezelő pótolja az eszközalap számára.
II.4. A befektetési egységek típusai
26. A biztosító a biztosítási szerződéshez tartozó befektetése- ket eredetük szerint különböző TÍPUSÚ befektetési egy- ségekben tartja nyilván:
a) az esetleges kockázati díjrészek és költségek levonása után befektetett egyszeri díjat ún. MEGTAKARÍTÁSI (BEFEK- TETÉSI) EGYSÉGEK formájában;
b) az esetleges kockázati díjrészek és költségek levonása után befektetett, a szerződő által kezdeményezett rend- kívüli díjfizetéseket – külön-külön azonosíthatóan – ún. EXTRA (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEK formájában;
c) nyugdíjbiztosítások esetén az adóról való rendelkezés alapján utalt, befektetett adójóváírásokat – külön-külön azonosíthatóan – ún. ADÓJÓVÁÍRÁS EXTRA (BEFEKTETÉSI) EGY- SÉGEK formájában.
A befektetési egységek e típusai befektetési szempontból
– így árfolyamuk tekintetében is – azonosak, de eltérhetnek a rájuk vonatkozó költségek, jóváírások és maradékjogok te- kintetében.
27. A valamely eszközalaphoz tartozó egyes befektetési egy- ségek AKTUÁLIS BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE az eszközalap befektetési egységeinek az adott napon, illetve – amennyiben az idő- pont nem értékelési napra esik – az azt követő első értéke- lési napon érvényes árfolyamával meghatározott, az eszköz- alap nyilvántartási pénznemében kifejezett értékkel egyezik meg.
III. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA
III.1. A biztosításhoz kapcsolódó eszközalapok és módosításuk
28. A biztosító a biztosítás különös feltételeiben határozza meg a szerződéshez választható eszközalapok körét, és ott ismer- teti azok befektetési politikáját.
29. A biztosító:
– az eszközalapok befektetési politikáját módosíthatja, melyről lényeges eltérés esetén a külön írásos tájékoztatót is küld;
– új eszközalapokat létrehozhat;
– eszközalapokat lezárhat (amikor az adott eszközalapba további befektetés már nem lehetséges), illetve megszün- tethet;
– eszközalapokat felfüggeszthet.
30. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MÓDOSÍTÁSA: A befektetési politika mó- dosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az esz- közök elérhetőségének vagy megfelelőségének megválto- zása miatt nem lehetséges. Ez esetben a biztosító az esz- közalapok befektetési politikáját csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás ne befolyásolja az adott eszközalap kockázati szintjét.
A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket a módosítás hatályba lépését megelőzően leg- alább hatvan nappal tájékoztatja, ha azonban a fenti bekez- désben jelzett körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésőbb a válto-
zás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé.
31. ESZKÖZALAPOK LEZÁRÁSA, MEGSZÜNTETÉSE: Amennyiben a bizto- sító rendelkezésére álló információk ezt lehetővé teszik, a biz- tosító a megszüntetés, illetve lezárás előtt legalább 2 hónap- pal írásos tájékoztatót küld, hogy a szerződő rendelkezhessen befektetésének más eszközalapba történő áthelyezéséről, illetve beérkező díjainak más eszközalapba irányításáról. Amennyiben a szerződő a megszüntetés, illetve lezárás idő- pontja előtti 30. napig írásban nem rendelkezik, a biztosító a díjakat az általa meghatározott eszközalapba irányítja át, illetve – megszüntetés esetén – a befektetési egységeket az általa meghatározott eszközalapba helyezi, melyről a szer- ződőt az átirányítást, illetve áthelyezést követő 15 napon belül tájékoztatja.
Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.
32. ESZKÖZALAPOK FELFÜGGESZTÉSE: A biztosító bármely eszközalap értékelését határozatlan időre felfüggesztheti az eszközala- pok hátterét képező befektetési alapokkal, értékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos hatósági intézke- désre, döntésre vagy ezen alapokkal, értékpapírokkal, pénz- ügyi instrumentumokkal kapcsolatos kibocsátónak, forgal- mazónak, letétkezelőnek, alapkezelőnek az intézkedésére, döntésére, helyzetére figyelemmel, különös tekintettel a kö- vetkező esetekre: munkaszüneti nap a mögöttes befektetés forgalmazási, illetve kereskedési helyén; a mögöttes befek- tetés forgalmazásának vagy visszaváltásának bármilyen okból történő – akár részleges – felfüggesztése; elszámolási korlátok; az érintett államok közötti deviza forgalmak kor- látozásai.
A biztosító a felfüggesztésről legkésőbb a döntését követő 8 munkanapon belül tájékoztatja a szerződőt. A felfüggesz- tés időtartama alatt a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek a vételére, áthelyezésére, illetve eladására nincs lehetőség, és a biztosító az alábbiak szerint jár el:
Az eszközalap-felfüggesztés szabályai a Bit. 127.§-a szerint:
(1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységek- hez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó esz- közalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesz- tés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, il- letve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszkö- zei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését köve- tően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.
(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányí- tása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések - így különösen átváltás, rendsze- res pénzkivonás, részleges visszavásárlás - nem teljesít-
hetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésé- nek tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő har- mincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszköz- alappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszünteté- sét követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonat- kozóan a szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszköz- alapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.
(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesz- tett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szer- ződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában
– köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüg- gesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítet- ten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtar- tama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem füg- gesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesz- tés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.
(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerző- désben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerző- dés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének érté- két a felfüggesztett eszközalap befektetési egysé- geinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül - amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn - köteles a szer- ződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első is- mert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyan- ezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szer- ződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.
(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása telje- sítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyen- legének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a fel- függesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb harmincmillió forint összeg- határig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését kö- vető tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekinte- tében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt
újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a ko- rábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utó- lag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.
(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszköz- alap ezt követő első ismert nettó eszközértékének meg- állapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizáró- lag felfüggesztett eszközalap áll.
(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen to- vábbi egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meg- hosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesz- tés időtartamának lejártát legalább tizenöt nappal meg- előzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati iro- dáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet ré- szére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladék- talanul megszünteti:
a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy
c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközér- téke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az ár- folyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid esz- közök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.
(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő har- minc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszköz- alappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenn- tartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás vég- rehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap- felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként mű- ködik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap fel- függesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejára- takor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.
(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket el- különítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyil- vántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüg- gesztés az (1)-(8) bekezdésben írottak szerint marad ér- vényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az ere- deti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan
arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szét- választás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájé- koztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.
(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szer- ződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem szünteti meg.
(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja a szerződő felet
a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvé- nyi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak in- dokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosí- tási szerződést és annak teljesítését érintő következ- ményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő be- fektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és
b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következménye- iről.
(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az esz- közalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéte- szi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodái- ban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.
33. A biztosítónak joga van a befektetési egységek FELOSZTÁ- SÁRA vagy ÖSSZEVONÁSÁRA, ami a befektetési egységek szá- mát és – ezzel összhangban – az értékét változtatja meg. E módosítás kizárólag technikai jellegű: ennek következté- ben sem az érintett eszközalapok nettó eszközértéke, sem az egyes szerződésekhez tartozó befektetési egységek típu- sonként és eszközalaponként számított összértéke, sem pedig a biztosító szolgáltatása nem változik.
III.2. A szerződő befektetési döntései
34. A szerződő a biztosítási ajánlat megtételekor megtakarí- tása tervezett futamidejének valamint a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően választhat a biztosítás külö- nös feltételeiben megnevezett eszközalapok között, az eset- leges korlátozásokat is figyelembe véve.
35. A szerződő kérheti befektetési egységei ÁTHELYEZÉSÉT más eszközalapba, a különös feltételekben meghatározott fel- tételekkel és költségekkel.
A kérelemnek a FORRÁS és a CÉL eszközalap megnevezésén kívül az áthelyezésre kerülő befektetési egységek darabszá- mát vagy a forrás eszközalapon belüli százalékos arányát kell tartalmaznia.
Az áthelyezéssel a befektetési egységek típusa (26. pont)
nem változik meg.
Az áthelyezés legkésőbb az erre vonatkozó kérelem biztosí- tóhoz történő beérkezését követő 3. értékelési napra érvé- nyes árfolyamokon történik: az áthelyezésre kerülő befek- tetési egységek értéke az új eszközalapban azonos típusú
befektetési egységek formájában kerül jóváírásra. Amennyi- ben az áthelyezési kérelem nem egyértelmű, vagy annak szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibá- jából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani.
36. Az áthelyezés végrehajtásáért a biztosító a különös feltéte- lekben meghatározott költséget számítja fel.
A költség megállapítására az áthelyezés esedékességét meg- előző értékelési napon érvényes árfolyamon kerül sor. Az át- helyezés költségét – ugyanezen az árfolyamon – a biztosító az áthelyezendő befektetési egységekből egyenlíti ki.
Amennyiben az áthelyezés költsége meghaladná az áthe- lyezendő befektetési egységek értékét, nem kerül sor áthe- lyezésre és költséglevonásra sem.
Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.
IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
IV.1. A biztosítási szerződés alanyai
37. A BIZTOSÍTÓ a biztosítási díj ellenében a szerződés különös feltételeiben meghatározott kockázatokra nyújt fedezetet továbbá a biztosítási esemény bekövetkezése esetén szol- gáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.
38. A SZERZŐDŐ az a személy, aki a biztosítás megkötésére aján- latot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.
A szerződésre vonatkozó jognyilatkozatok megtétele a szer- ződő joga és kötelessége.
A szerződés módosítására, az adatok változására vonatkozó nyilatkozatokat és bejelentéseket a biztosító valamely szer- vezeti egységéhez írásban kell eljuttatni.
A biztosító nyilatkozatait a szerződőnek juttatja el, melyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, il- letve változtatási szándékról a szerződő kötelessége a biz- tosítottat tájékoztatni.
39. A BIZTOSÍTOTT az a természetes személy, akire a biztosító koc- kázatviselése vonatkozik.
A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja, a visszavo- nás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.
A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerző- désnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része sem- mis; ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.
Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvé- nyességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyám- hatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.
A biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal
– a szerződő beleegyezésével – szerződőként beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biz- tosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemle- gesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
40. A KEDVEZMÉNYEZETT az a személy, aki a biztosítási esemény be- következtekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. A szerződő a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvez- ményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha a biztosított és a szerződő nem azonosak, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Kedvezményezettként több személy is megnevezhető.
A kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása akkor lép hatályba, amikor a szerződő és a biztosított írás- beli nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik.
Amennyiben a szerződésben kedvezményezettet nem ne- veztek meg, illetve a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghalt, és helyette mást nem jelöltek meg, a kedvezményezett maga a biztosított, illetve a halá- leseti szolgáltatásra a biztosított örököse.
A szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez in- tézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését nem vonja vissza, illetve nem változtatja meg azon személyek hozzájárulása nélkül, akiknek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő ilyen tartalmú nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte
41. A biztosítási szerződés megkötését a szerződő írásbeli AJÁN- LATTAL kezdeményezi. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírá- lásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hat- van napig van kötve.
42. A biztosító az ajánlat elbírálásához és a szerződéskötéshez egészségi nyilatkozat kitöltését, egészségügyi kockázat- felmérés (orvosi vizsgálat) elvégzését, továbbá az ajánlat koc- kázatelbírálásához egyéb írásos nyilatkozat, dokumentum be- nyújtását is kérheti. Amennyiben orvosi vizsgálatra kerül sor, annak eredményét az egészségügyről szóló törvény alapján a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
A kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő be- érkezés napjától számított 15 nap, egészségügyi kockázat- felmérés (orvosi vizsgálat) esetén 60 nap. A biztosító az ajánlat elfogadásáról fedezetet igazoló dokumentumot, KÖTVÉNYT állít ki.
43. Ha a szerződő FOGYASZTÓNAK minősül, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlati dokumentációra annak
beérkezésétől számított 15 napon belül – egészségügyi koc- kázatfelmérés (orvosi vizsgálat) esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tar- talmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birto- kában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szer- ződés – az ajánlat szerinti tartalommal, az ajánlatnak a biz- tosító részére történt átadása időpontjára visszamenő ha- tállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
44. A biztosító az ajánlatot módosításokkal is elfogadhatja. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tarta- lommal jön létre. Lényeges eltérés esetén a biztosító az el- térésre a szerződő figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartal- mának megfelelően jön létre.
45. A biztosító az ajánlatot, annak beérkezését követő tizenöt napon belül, – amennyiben az ajánlat elbírálásához egész- ségügyi kockázatfelmérés (orvosi vizsgálat) szükséges, hat- van napon belül – indoklás nélkül elutasíthatja.
46. Amennyiben a kockázatelbírálási idő [15 nap, egészségügyi kockázatfelmérés (orvosi vizsgálat) szükségessége esetén 60 nap] alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánla- tot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a koc- kázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az aján- lat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerző- dést az általános szerződési feltételeknek megfelelően mó- dosítsák. Amennyiben a szerződő fél a javaslatot nem fo- gadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biz- tosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvéte- létől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írás- ban felmondhatja.
47. A szerződés KEZDETE a kötvényen ekként megjelölt nap.
48. A szerződés TARTAMA a termék különös feltételei szerint lehet
a) határozott tartam, mely esetben a LEJÁRAT napja a köt- vényen ekként megjelölt nap, a tartam pedig a kezdet és lejárat közötti időszak vagy
b) élethosszig szóló, mely esetben a tartam a biztosított haláláig tart.
49. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ a kötvényen a biztosítás kezdete- ként megjelölt hónap és nap szerinti évforduló (amennyi- ben az adott hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napja). A BIZTOSÍTÁSI ÉV két egymást követő biztosítási évfor- duló közötti időszak a tartam alatt.
50. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAPFORDULÓ minden hónapban a biztosítási szerződés kezdeteként megjelölt nap (amennyiben az adott hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napja). A BIZTO-
SÍTÁSI HÓNAP két egymást követő biztosítási hónapforduló közötti időszak a tartam alatt.
A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK a szerződés tartamával azonos időszak.
IV.3. A szerződés hatályba lépése
51. A szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A szerződés ha- tályba lépésének feltétele, hogy a szerződő az egyszeri díjat legkésőbb a szerződés létrejöttéig megfizesse.
IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete
52. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.
IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése
53. A biztosítási szerződés (és a biztosító kockázatviselése) az alábbi esetek bármelyikének bekövetkeztével megszűnik:
– a biztosított halálával, kivéve, ha a különös feltételek más- hogy rendelkeznek;
– határozott tartamú szerződés esetén a szerződés lejáratával;
– a szerződés felmondásával, visszavásárlásával (IX.2. fejezet);
– egyéb, a szerződés különös feltételeiben és a jelen általá- nos feltételekben (54. és 58. pontokban) meghatározott esetekben.
A szerződést a szerződő a 89. pont szerint felmondhatja. Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős nö- vekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
54. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személynek jogában áll a szerződést az annak létrejöttéről szóló kötvény kézhezvé- telétől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmon- dani.
Ez esetben a biztosító a szerződő írásbeli nyilatkozatának beérkezését követő 15 napon belül – a különös feltételek- ben meghatározott módon – elszámol a befizetett díjakkal. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt illető felmon- dási jogról.
IV.6. Tartamhosszabbítás
55. A szerződőnek joga van a szerződés (határozott) tartamá- nak biztosítási évfordulókig terjedő időszakokkal történő meghosszabbítására, akár több alkalommal is, azonban leg- feljebb a biztosított 86. születésnapját megelőző évfordu- lóig. A hosszabbításra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkalmas írásbeli kérelemnek a szerződés érvényes lejárata előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie. A tartamhosz- szabbításra vonatkozó kérelem díjmentes, melyet a biztosító 8 munkanapon belül elbírál és végrehajt. A tartamhosszab- bításra irányuló kérelmet a biztosító nem utasítja el.
Nyugdíjbiztosítási szerződés tartamának meghosszabbítása esetén a szerződés már nem fog megfelelni a nyugdíjbizto- sítás törvényi követelményeinek. A szerződésén addig xxxx- írt adókedvezményen visszafizetési kötelezettség keletkezik oly módon, hogy azt a szerződőnek 20%-kal növelten kell visszafizetnie. A biztosító a szerződő által teljesítendő köte- lezettségről a szerződő részére igazolást ad. A szerződőnek
éves adóbevallásakor kell szerepeltetnie a visszafizetési kö- telezettséget, és a tartozást meg kell fizetnie.
A rendkívüli díjfizetések (VI.2. fejezet) teljesítésére a szerző- dőnek a tartamhosszabbítást követően továbbra is lehető- sége marad.
IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
56. A szerződő köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önma- gában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt 5 mun- kanapon belül köteles írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények megváltozását. Lényeges körülménynek minő- sül minden olyan információ, amire a biztosító a kocká- zatelbírálás során rákérdezett, így különösen a biztosított foglalkozásának, szabadidős tevékenységének a vállalt kocká- zat (például balesetveszély) szempontjából történő megvál- tozása.
57. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmu- lasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, és orvosi vizsgálatot is előírhat.
58. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásá- ról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős nö- vekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított ti- zenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől szá- mított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a körülményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta. A biztosító az ebből eredő jogokat csak a szerződéskötést, illetve a változás bejelentést követő első öt évben gyakorolhatja.
59. A szerződő és a biztosított köteles 5 munkanapon belül be- jelenteni a szerződésben rögzített adatainak (különös te- kintettel: lakcím, név) megváltozását.
V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
60. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY a szerződéshez tartozó különös feltéte- lekben ekként meghatározott esemény.
61. A biztosítási feltételek szempontjából BALESET a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, amely- nek következtében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy maradandó egészségkárosodást szenved.
62. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS a biztosítónak a biztosítási ese- mény(ek) bekövetkeztekor – a különös feltételek szerint – fellépő kötelezettsége.
VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
63. A biztosító a biztosítási szerződésben szereplő kötelezett- ségek teljesítését a BIZTOSÍTÁSI DÍJ ellenében vállalja.
64. A biztosítás díj FAJTÁJA szerint lehet egyszeri, rendkívüli vagy – nyugdíjbiztosítás esetén – származhat az adóról való rendelkezésből (adójóváírásból).
VI.1. Egyszeri díjfizetés
65. A biztosítás egyszeri díjfizetésű, a szerződés teljes díja az ajánlat aláírásakor esedékes.
66. A díj(előírás) pénznemét – a különös feltételekben megha- tározott keretek között – a szerződőnek az ajánlaton jelölnie kell.
67. A szerződő – a különös feltételekben meghatározott keretek között – a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a biztosító a díj befektetésre kerülő részét mely eszközala- pokhoz és milyen arányban rendelje.
68. A biztosító a díjat jelen feltételek VII. fejezetében és a különös feltételekben meghatározott kockázati díj- és költséglevoná- sok után – a szerződő rendelkezésének megfelelő eszközala- pok megtakarítási befektetési egységeire számítja át.
A befektetési egységekre történő átszámításra a teljes egy- szeri díj biztosítóhoz történő beérkezését és szerződésre tör- ténő egyértelmű azonosítását, majd rákönyvelését követő értékelési napon, de legkésőbb a díj beérkezését követő
3. munkanapon, és legkorábban a díj esedékességekor kerül sor, az átszámítás napján érvényes árfolyamon. Az átszámí- tás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli.
Amennyiben a beérkezett díj szerződésre történő egyér- telmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt az azonosítást gátló körülmények megszűnésének figyelembe vételével kell számítani.
Az egyszeri díj befektetési egységekre történő átszámításá- nak feltétele még az ajánlat elfogadása. Az ajánlat elutasí- tása esetén a biztosító a díjat kamatmentesen visszautalja a szerződőnek.
VI.2. Rendkívüli díjfizetés
69. A szerződő a szerződésre az egyszeri díjon felül RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉSEKET is teljesíthet, ha e befizetések nagysága eseten- ként a különös feltételekben meghatározott összeget eléri. A biztosító befizetett díjnak a díjbevételi számláján tény- legesen jóváírt összeget tekinti.
Az egyes rendkívüli díjfizetéseket a biztosító külön-külön tartja nyilván.
70. Rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérkezésé- nek időpontjáig írásban rendelkeznie kell arról, hogy a be- fizetés rendkívüli díjfizetésnek tekintendő, és hogy az ösz-
szeg az átszámítás után mely eszközalapokba és milyen arányban kerüljön extra befektetési egységként elhelye- zésre.
A befektetési egységekre történő átszámítás legkésőbb a rendkívüli díj biztosítóhoz történő beérkezését követő 3. ér- tékelési napra érvényes árakon történik. Amennyiben a rendkívüli díjfizetés rendeltetése nem egyértelmű, vagy a befizetés szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmen- tesen kezeli.
VI.3. Az adóról való rendelkezésből származó díj (adójóváírás)
71. Az ADÓRÓL VALÓ RENDELKEZÉSBŐL SZÁRMAZÓ DÍJ (ADÓJÓVÁÍRÁS) nyugdíjbiztosítások esetén az adóhatóság által a nyug- díjbiztosítási szerződésre visszautalt adó.
Az egyes rendelkezésekből származó díjakat a biztosító
külön-külön tartja nyilván.
72. Az adóról való rendelkezésekből származó díjak (adójóvá- írások) adójóváírás extra egységekbe történő befekteté- sére a biztosító az egyszeri díjra megadott kezdeti eszköz- alapok közötti megosztást alkalmazza. Amennyiben ez a termékhez kapcsolódó eszközalapok körének megváltozása vagy a díjelőírások eltérő pénzneme miatt nem lehetséges, a biztosító a szerződő rendelkezését bekéri.
A befektetési egységekre történő átszámítás legkésőbb az adójóváírás biztosítóhoz történő beérkezését követő 3. ér- tékelési napra érvényes árakon történik. Amennyiben a szer- ződésre történő egyértelmű azonosítás a biztosítón kívül álló okokból, vagy az eszközalapokról való rendelkezés hiá- nyában nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani. Az átszá- mítás napjáig a biztosító a visszautalt adót kamat- és költ- ségmentesen kezeli.
VII. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK
73. A szerződést terhelő költségekről és mértékükről a termékek különös feltételei konkrétan rendelkeznek. A termék különös feltételeiben részletezett egyes költségek – az ott szereplő korlátozásokkal – változhatnak.
A kockázati díjak akkor módosulhatnak, ha a kockázati vi- szonyok vagy jogszabályok megváltozásának következtében a változtatás szükségessége statisztikailag, illetőleg a bizto- sító kártapasztalatával alátámasztható.
74. Az esetleges változásokról a biztosító a szerződőnek – a mó- dosítás érvényességét megelőző 60. napig – előzetes írásos értesítést küld.
VII.1. Kockázati díjak
75. A KOCKÁZATI DÍJ a termékben szereplő biztosítási kockáza- tok vállalásának ellenértéke. Amennyiben az alapbiztosí- tás kockázati díja külön nem kerül bemutatásra a különös feltételekben, akkor a kockázatok ellenértékét a biztosító a levont költségekből fedezi.
76. A külön meghatározott kockázati díjak levonására mindig a költségek levonása előtt kerül sor.
VII.2. Díjarányos költség
77. A díjarányos költség a díj százalékában meghatározott, a befizetett díjból levont, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű költség. A levonásra még a befek- tetés előtt kerül sor, így a biztosító a díj költségekkel csök- kentett részét fekteti csak be.
78. A költség százalékosan megadott mértéke függhet a díj faj- tájától (64. pont).
79. A DÍJARÁNYOS KÖLTSÉG a szerződéskötéssel kapcsolatos köz- vetlen költségek, valamint a díjbeszedési, adminisztrációs és befektetési költségek fedezésére, egyes esetekben (75. pont) a biztosítási kockázatok ellenértékeként, továbbá a biztosító ráfordításai megtérülésének érdekében a biztosító által elvont, százalékosan megadott költség.
E költség levonása az egyszeri és rendkívüli díjfizetések ese- tében egyaránt azok befektetését megelőzően történik. Az adóról való rendelkezésekből származó díjakat (adójóvá- írásokat) díjarányos költség nem terheli.
VII.3. Befektetés arányos költségek
80. A szerződéshez tartozó befektetések kezelésére, továbbá a szerződéssel kapcsolatos adminisztrációs költségek fedezé- sére, egyes esetekben (75. pont) a biztosítási kockázatok el- lenértékeként, valamint a biztosító ráfordításai megtérülé- sének érdekében a biztosító által a szerződéshez tartozó be- fektetések százalékában felszámított, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű költség.
E költség az egyszeri díjból, a rendkívüli díjfizetésekből és az adójóváírásokból származó befektetéseket egya- ránt terheli.
81. A százalékos mérték eszközalaponként és befektetési egy- ség típusonként (26. pont) eltérő lehet, függhet az egyszeri díj nagyságától, a szerződés tartamától és hogy a szerződés hányadik biztosítási événél tart, függhet továbbá attól, hogy a befektetési egység milyen fajtájú díjból származik (64. pont), valamint attól is, hogy a szerződésen történt-e részleges visszavásárlás.
82. A befektetés arányos költséget a biztosító havonta – az éves szinten megadott mérték tizenkettedének elvonásával – ér- vényesíti a befektetési egységek számának arányos csökken- tésével. A költséget a biztosító minden megkezdett biztosí- tási hónapra felszámítja.
83. A levonásokra a biztosítási hónapfordulókon, illetve – ameny- nyiben az utolsó megkezdett hónapra a levonás még nem történt meg – a szerződés megszűnésekor, utólagosan kerül sor, a szerződéshez tartozó befektetési egységek szá- mának csökkentése formájában.
VIII. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK:
A DÍJARÁNYOS KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI BÓNUSZ
84. A DÍJARÁNYOS KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI BÓNUSZ a megtakarítási befektetési egységek százalékában éves szinten meg-
adott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz. Célja, hogy a biztosító által elvont díjará- nyos költség egy részét visszajuttassa a szerződésre.
85. A díjarányos költség visszatérítési bónusz jóváírására a tar- tam első néhány éve alatt kerül sor, ez a tartam az ún.
BÓNUSZ IDŐSZAK.
A bónusz időszak hossza határozott tartamú szerződés ese- tén annyi biztosítási év, mint amennyi a tartam felének fel- felé kerekített értéke, de legfeljebb 5 év, élethosszig szóló biztosítások esetén 5 év. A bónusz időszak hosszát a tartam- hosszabbítás nem befolyásolja.
86. A díjarányos költség visszatérítési bónusz egyes biztosítási évekre megadott százalékos mértéke eltérő lehet, de a mér- tékek úgy kerülnek meghatározásra, hogy a teljes bónusz időszakra a megadott éves százalékos mértékek összege éppen megegyezzen az egyszeri díjra vonatkozó díjará- nyos költség százalékos mértékével.
87. A díjarányos költség visszatérítési bónusz megtakarítási be- fektetési egységként történő jóváírására havonta, a bó- nusz adott évi értéke tizenkettedének megfelelő mértékben, a vagyonarányos költségként elvont megtakarítási egysé- gekből, az elvonást közvetlenül követően kerül sor az elvo- násnak megfelelő eszközalapokba.
IX. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
IX.1. A maradékjogok fogalma
88. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a szerződésnek a szolgáltatás kifizetése nél- küli megszűnése esetében fennmaradnak. Egyszeri díjas szerződések esetében maradékjog a visszavásárlás.
A maradékjog érvényesítését a szerződő írásban, a biztosí- tott hozzájárulásával kérheti, a X. fejezetben szereplő előírá- sokat is figyelembe véve.
IX.2. Visszavásárlás
89. A szerződő a biztosítási tartamon belül írásban felmond- hatja a szerződést. A biztosító az igény hiánytalan és egyér- telmű bejelentésének a biztosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítások elvégzését követő értékelési na- pon számított aktuális VISSZAVÁSÁRLÁSI ÖSSZEGET fizeti ki a szerződőnek.
90. A visszavásárlási összeg megegyezik a szerződéshez tartozó megtakarítási, extra és adójóváírás extra befektetési egy- ségeknek a 89. pontban meghatározott időponthoz tartozó összesített aktuális befektetési értékével (27. pont). A visszavásárlási összeget a biztosító a kifizetés közvetlen költségeivel megterhelheti.
91. A visszavásárlással a szerződés megszűnik, és nem léptet- hető újból hatályba.
IX.3. Részleges visszavásárlás
92. A szerződő bármikor kérheti befektetési egységei RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁSÁT.
Az egyes rendkívüli díjfizetésekből vagy adójóváírásokból származó extra befektetési egységek 100%-ban történő visszavásárlása is részleges visszavásárlásnak minősül.
93. A részleges visszavásárlás igénylésénél a szerződőnek jelöl- nie kell, hogy mely típusú befektetési egységei terhére és mely eszközalapokból kéri a kifizetést, továbbá, hogy hány egységnek, illetve az eszközalapban található egységei hány százalékának a visszavásárlását kéri.
Extra, illetve adójóváírás extra befektetési egységek részle- ges visszavásárlása esetén azt a rendkívüli díjfizetést, illetve adójóváírást is meg kell neveznie, amelyhez az igényelt be- fektetési egységek tartoznak.
A részleges visszavásárlásra vonatkozóan a különös feltételek további szabályozásokat is tartalmazhatnak.
94. Részleges visszavásárlás igénylése esetén a biztosító a rész- leges visszavásárlásra kijelölt befektetési egységeknek az
– igény hiánytalan és egyértelmű írásbeli bejelentésének biztosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítá- sok elvégzését követő értékelési napon számított – aktuális befektetési értékét fizeti ki a különös feltételekben meg- határozott költségek levonása után.
95. Részleges visszavásárlás esetén a szerződés nem szűnik meg, de a befektetési egységek száma a részlegesen vissza- vásárolt egységek számával csökken.
X. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE
X.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei
96. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a be- jelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, bele- értve a biztosított orvosi vizsgálatát is, amely elvégzéséhez a biztosító orvosszakértőt is kijelölhet.
97. A biztosító a bejelentett igények jogosságát az összes szük- séges irat beérkezését és egyértelmű azonosítását követő 8 napon belül elbírálja, a kifizetések összegét pedig az igény elbírálását követő – eszközalaponként esetleg eltérő
– értékelési napon érvényes árfolyam alapján állapítja meg, figyelembe véve az eszközalapok esetleges felfüggesztését is (32. pont).
A szolgáltatások és egyéb kifizetések – amennyiben a külö- nös feltételek máshogy nem rendelkeznek – az eszköz- alap(ok) nyilvántartásának pénznemében (pénznemeiben) kerülnek teljesítésre.
98. A szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket a biztosító a jogo- sultság és az összeg végleges megállapítását követő 15 na- pon belül teljesíti.
99. A biztosításból eredő igények az esedékességüktől – a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltétől – szá- mított 2 év elteltével elévülnek. Az elévülési időn belül a fel nem vett szolgáltatást a biztosító kamatmentes letétként kezeli.
X.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok
100. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgálta- tásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:
– elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt;
– baleset esetén a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következményeinek leírását és az azt dokumentáló iratokat;
– az elérési szolgáltatás igényléséhez a biztosított életben létének igazolását (a biztosított személyi igazolványát vagy egyéb okiratot);
– a különös feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezésének igazolásához a különös feltételek- ben meghatározott dokumentumokat;
– a jogosultság (kedvezményezettség), továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megállapításához szükséges egyéb okiratokat;
– a biztosítási kötvényt és – a biztosító kérésére – a díjfizetés igazolását.
A biztosító a biztosítási szolgáltatáshoz azon okiratok be- mutatását kérheti, amelyek alkalmasak a biztosítási esemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének ese- dékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megha- tározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezé- sét a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, ked- vezményezettnek bizonyítania szükséges. A biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén annak bizonyítására alkalmasak azon okiratok, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőköny- vek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jog- alapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A fel- soroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, kedvezmé- nyezettnek joga van a biztosítási esemény igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
101. A biztosító köteles a pénzmosás és terrorizmus finanszíro- zása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló és egyéb, nemzetközi adatszolgáltatásra vonatkozó hatályos törvé- nyekben előírtak betartására, és ezzel összefüggésben egyéb iratok bemutatását, továbbá az adóügyi illetékesség- gel kapcsolatos nyilatkozatok megtételét is kérheti.
102. A biztosítási esemény igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.
XI. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK
XI.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei
103. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha
– bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor, illetve szerző- désmódosításkor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében; vagy
– a szerződés megkötésétől, módosításától, illetve lényeges körülmények változásának bejelentésére vonatkozó határ- idő leteltétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.
104. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biz- tosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meg- adott határidőn belül (96. pont) nem jelentik be, a szüksé- ges felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.
105. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki.
XI.2. Mentesülés
106. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
107. A szerződés a biztosítási szolgáltatás kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget fi- zeti ki, ha a biztosított
– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye foly- tán, azzal összefüggésben, vagy
– a szerződéskötéstől számított két éven belül elköve- tett öngyilkossága következtében
halt meg.
108. Mentesül a biztosító a baleseti eseményekre meghatá- rozott szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosítási ese- ményt okozó balesetet a biztosított szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartása idézte elő.
Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minő- sül különösen az a baleset, amely a biztosított
– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapotával, vagy
– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy
– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véral- kohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közleke- dési szabályt is megsértő gépjárművezetésével
közvetlen okozati összefüggésben következett be.
XI.3. Kizárások
109. A biztosító kizárja kockázatviselési köréből azon esemé- nyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésben állnak:
– HIV fertőzéssel;
– radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásá- val (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést);
– különösen kockázatos hobbi, sporttevékenység, ext- rém sport (többek között barlangászat, búvárkodás, szikla-, fal- és hegymászás, bungee jumping), valamint a motoros meghajtású szárazföldi-, vízi-, illetve moto- ros vagy motor nélküli légi járművek használatával
járó sportágak űzése közben bekövetkezett esemé- nyekkel;
– repülés (többek között ejtőernyős ugrás, sárkányrepü- lés) közben bekövetkezett eseményekkel, kivéve, ha a repülés utasként, pilótaként, személyzetként való rész- vétel formájában történt a szervezett légi utasforga- lomban;
– háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorcselek- ményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tünte- téssel;
– a biztosított fegyveres szolgálatának teljesítése közben, illetve a biztosított fegyverviselésének vagy -használa- tának során, azzal összefüggésben bekövetkezett ese- ményekkel.
110. A biztosító a baleseti eseményekre vállalt kockázatvise- lés köréből a fentieken túl azon eseményeket is kizárja, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll- nak a
– biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyil- kosságával vagy annak kísérletével,
– foglalkozási ártalom;
– szilárd, légnemû, folyékony anyagok szándékos bevé- tele, belégzése miatti sérülés;
– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító ha- tású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltsági állapottal okozati összefüg- gésbe hozható esemény;
– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás miatt bekö- vetkező egészségkárosodás (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti ese- mény miatt vált szükségessé);
– napszúrás, hõguta, napsugár általi égés, továbbá fa- gyás okozta sérülés;
– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sér- vesedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggésben.
111. A biztosító a haláleseti szolgáltatás helyett a visszavá- sárlási összeget fizeti ki, ha a biztosított halálát közvet- lenül vagy közvetve valamely kizárt kockázat okozta.
XII. VEGYES RENDELKEZÉSEK
XII.1. Adatkezelés, Adatvédelem
112. AA Biztosító az átláthatóság elvének érvényesülése érdeké- ben közérthető módon kívánja Ügyfeleit tájékoztatni a Biz- tosító adatkezeléséről és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú, Általános Adatvédelmi Rendeletének („GDPR”) való megfelelőségéről. A Biztosító ugyanakkor a jogi teljeskörűség érdekében honlapján, továbbá Ügyfél- szolgálatán is közzéteszi a részletes Adatkezeléssel kap- csolatos dokumentumokat (ezen dokumentumok a függő biztosításközvetítő ügynökök biztosításközvetítői irodájában is elérhetőek). A biztosításközvetítői irodák elérhetőségei a Biztosító honlapján megtalálhatóak.
A Biztosító az információs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Info. Törvény”), továbbá a GDPR alapján, figyelembe véve a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény („Bit.”) rendelkezéseit, az alábbi tájékoztatást nyújtja a ter- mészetes személy érintetteket (Szerződők, Biztosítottak,
Kedvezményezettek, a Bit. szerinti egyéb Ügyfelek, a továb- biakban együttesen említve, mint: „Érintett”) részére.
113. Adatkezelő, -képviselője és az Adatvédelmi tisztviselő neve, elérhetősége
Adatkezelő: UNIQA Biztosító Zrt.
Az Adatkezelő képviselőjének, továbbá az adatvédelmi tiszt- viselőnek a neve és elérhetősége a Biztosító honlapján és az Ügyfélszolgálaton kifüggesztve található. Ezen információk- ról Ügyfeleink a függő biztosításközvetítő ügynök biztosí- tásközvetítői irodájában is tájékozódhatnak.
114. Adattovábbítás címzettjei
Adatfeldolgozók: a Biztosító részéről adatfeldolgozóként a Biz- tosító számára a biztosítási szerződéssel kapcsolatban min- denkor kiszervezett tevékenységet végző személyek, adatfel- dolgozók járhatnak el, akik az adatokat megismerhetik. Ezen adatfeldolgozók címzetti körök szerint az alábbiak:
– belföldi és az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyez- ményben részes tagállamban lévő viszontbiztosítók,
– elektronikus adatfeldolgozó szolgáltatók,
– informatikai (rendszerkarbantartó, üzemeltető) szolgálta- tók,
– információbiztonsági és szoftverfejlesztési szolgáltatók,
– kárrendező és kárszakértő szolgáltatók,
– kárrendezés során eljáró magánnyomozók,
– kockázat elbírálásban és kárrendezés során eljáró orvos- szakértők,
– kárrendezésben és díjbehajtásban résztvevő ügyvédek, ügyvédi irodák, követelés behajtók,
– vagyonkezelők, nyomdai szolgáltatók,
– a Bit. szerinti biztosításközvetítők.
A Biztosítónál adatfeldolgozást végző személyek hatályos listája a Biztosító honlapján található.
Amennyiben a termék jellegéből adódóan a szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítése érdekében elengedhetetlen, a Biztosító a szerződés teljesítése céljából harmadik or- szágba továbbítja az Érintett személyes adatait annak érde- kében, hogy az Érintett külföldön részesülhessen egészség- ügyi ellátásban, vagy külföldön vehessen igénybe szolgál- tatásokat. A Biztosító minden esetben az Érintett által igénybe vett szolgáltatás szerinti országban honos partne- rének továbbítja az Érintett személyes adatait. Amennyiben a szerződés teljesítéséhez az elengedhetetlenül szükséges, a Biztosító 3. országba az alábbi címzetti körnek továbbíthat adatot:
– viszontbiztosítók,
– egészségügyi intézmények,
– egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók,
– nyomozóhatóság, ügyészség, bíróság.
115. Biztosítási titok megismerése
116. Az Ön mint Érintett jogai
Fontos számunkra, hogy Ön tisztában legyen az adatvéde- lem által biztosított Érintetti jogaival. Ennek érdekében az
alábbiakban a teljesség igénye nélkül felsoroljuk, hogy mi- lyen adatvédelmi jogokkal élhet a ránk bízott adataival kap- csolatban.
– Az Érintett hozzáférési joga
Elérhetőségeinken bármikor jogosult arra, hogy megfe- lelő tájékoztatást kapjon arról, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha igen, akkor Ön jogo- sult arra, hogy hozzáférjen az általunk tárolt személyes adataihoz, és azokról másolatot kérhet, illetve tájékozta- tást kérhet arról, hogy miként kezeljük személyes adatait.
– A helyesbítéshez való jog
Ön jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse, javítsa a pontatlan adato- kat, illetve a hiányos adatok kiegészítését kérje.
– A törléshez való jog („az elfeledtetéshez való jog”) Ön kérheti, hogy indokolatlan késedelem nélkül töröljük bizonyos általunk tárolt személyes adatait, amennyiben:
a) A továbbiakban már nincs szükségünk az adott ada- tokra;
b) Ön visszavonja a bizonyos adatok kezelésére adott hozzájárulását;
c) Ön tiltakozik a személyes adatok kezelése ellen;
d) Ha jogszabály alapján előírt jogi kötelezettség teljesí- téséhez törölni kell;
e) Aggodalma merül fel az adatai általunk történő adat- kezelésének jogalapja tekintetében.
– Az adatkezelés korlátozásához való jog
Amennyiben kérdése vagy aggodalma merül fel szemé- lyes adatai általunk történő kezelésének pontosságával, indokoltságával vagy jogszerűségével kapcsolatban, kér- heti bizonyos adatkezelési tevékenységeink korlátozását. A korlátozást akkor is kérheti, ha nekünk már nincs szük- ségünk az Ön adataira, de Ön, mint Érintett igényli vala- mely jogi igényének előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez. Ön abban az esetben is kérheti a kor- látozást, ha kétségbe vonja a jogos érdek alapján történő adatkezelés jogalapját.
A korlátozás ideje alatt adatkezelési műveletek nem vé- gezhetők, csak tárolni lehet az adatokat. A korlátozás fel- oldásáról a Biztosító előzetesen tájékoztatja majd.
– Az adathordozhatósághoz való jog
Ön bármikor kérheti, hogy a Biztosító a hozzájárulása alapján, vagy szerződéses jogalapon kezelt személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban bocsássa rendelkezésére. Ön továbbá jo- gosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatke- zelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná a Biz- tosító.
Amennyiben az egyébként technikailag megvalósítható, a Biztosító az Ön kérésére a személyes adatokat közvet- lenül továbbítja.
– A hozzájárulás visszavonásához való jog
Amennyiben Ön hozzájárult a személyes adatainak hasz- nálatához, kezeléséhez vagy megosztásához, a hozzájá- rulását bármikor visszavonhatja, amennyiben nem a szol- gáltatás nyújtásához szükséges adatokról van szó.
Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés ér- dekében történik, Ön jogosult arra, hogy bármikor tilta- kozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Ha az Érintett til- takozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érde- kében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. Ön a direkt mar- keting megkeresésekhez adott hozzájárulását a fenti pos- tai levelezési címre, vagy a xxxxxxxx@xxxxx.xx email címre küldött levelével bármikor visszavonhatja. A vissza- vonó nyilatkozatban kérjük, tüntesse fel nevét és partner- kódját.
– Jogorvoslati jog
Ha Ön úgy ítéli meg, hogy a mindenkor hatályos adat- védelmi jogszabályok szerinti jogait megsértették, jogá- ban áll a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panaszt benyújtani. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Honlap: xxxx://xxxx.xx/; Székhely: 1055 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00.; Postacím: 1363 Budapest, Pf. 9.;
Telefon: x00-0-000-0000; Fax: x00-0-000-0000; E-mail:
A jogellenes adatkezelés esetén polgári pert indíthat a Biz- tosító ellen. A per az Ön választása szerint a lakóhelye sze- rinti törvényszék előtt is megindítható.
117. Biztosító elérhetősége adatkezelési ügyekben
A fenti jogait az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx email címre vagy az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70 –74. postai levelezési címre küldött levelében gya- korolhatja.
118. A jelen tájékoztató egyoldalú módosításának lehetősége A Biztosító jogosult a fenti „Adatkezelés, Adatvédelem” című pontban szabályozott rendelkezéseket egyolda- lúan módosítani. A módosításról a Biztosító az Érintettet legkésőbb a hatálybalépés napját megelőző munkanapon, az Ügyfélszolgálatán kifüggesztett módosított doku- mentumok útján értesíti és a módosított rendelkezése- ket a honlapján is közzéteszi. Az Érintett a módosítás tar- talmáról a függő biztosításközvetítő ügynökök biztosí- tásközvetítői irodájában is tájékozódhat.
119. A Biztosító az Érintett következő személyes adatait, az itt meghatározott célból, jogalapon, és időtartamban kezeli:
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A Biztosító biztosítási csalás megelőzése, vala- mint azonosítása érdekében végzett adatkeze- lési tevékenység, valamint ennek folyamatos el- lenőrzése (külön adatbázis). | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító biz- tosítási csalás megelőzéséhez, azo- nosításához fűződő jogos érdeke. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szer- ződés teljesítése során keletkező sze- mélyes adatok. | GDPR 17. cikk (3) bek. e) pontja szerinti jogi igény érvényesítése. |
A biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Biztosító ellenőrzi ügyfeleinek esetleges ko- rábbi díjhátralékait, valamint nagyobb összegű biztosítások esetén az ügyfél jövőbeni díjfize- tési képességét (kockázatos ügyfelekkel való szerződéskötés megelőzése érdekében végzett tevékenység). | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító koc- kázatos ügyfelekkel való szerződés- kötése megelőzéséhez fűződő jogos érdeke. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szer- ződés teljesítése során keletkező sze- mélyes adatok. | A biztosítási jogviszony fennállásá- nak idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Az ügyfél egészségi állapotából fakadó kocká- zatainak felmérése és értékelése, a kockázatok- kal arányos biztosítási díj megállapítása. | Az érintett kifejezett hozzájárulása. | Természetes személyazonosító adatai, TAJ-szám, egészségügyi kérdőívre adott válaszok, egészségügyi adatok, egészségügyi adatokat alátámasztó leletek, orvosi diagnózisok és feljegy- zések. | A létrejött szerződések esetén az egészségügyi adatok a biztosítási szerződés megkötésével és állo- mányban-tartásával kapcsolatos adatokkal megegyező ideig kerülnek tárolásra. |
Számviteli bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – a Biztosí- tóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése (Számvtv.169.§ szerinti jogi kötelezettség). | A számviteli bizonylatokhoz szüksé- ges személyes adatok. | 8 év |
Direkt Marketing és hírlevél. | GDPR 6. cikk (1) a) – az Érintett hoz- zájárulása. | Érintett neve, címe, e-mail címe és telefonszáma. | A hozzájárulás visszavonásáig, illetve a Biztosító fennállásáig. |
A szerződéssel kapcsolatos kérdésekkel, kéré- sekkel, vagy érintetti jogainak érvényesítése céljából bármely kommunikációs csatornán (honlapon lévő űrlap kitöltésével, írásban, tele- fonon vagy személyes ügyfélszolgálaton ke- resztül) a Biztosítóhoz forduló Érintettek azo- nosítása annak érdekében, hogy Biztosító kizá- rólag az arra jogosult személlyel és olyan adatot közöljön, melyre az azonosított fél jogosult. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés teljesítése. | Név, születési név, anyja neve, szüle- tési idő, azonosító okmány száma, e-mail cím, elektronikus felületen ke- resztüli ügyintézés esetén az azono- sításhoz szükség felhasználónév és jelszó. | A biztosítási jogviszony fennállásá- nak idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
A technikai adminisztráció megkönnyítése, és a gyorsabb ügyfélkiszolgálás megvalósítása, a személyes adatok és biztosítási szerződéssel kapcsolatos információk megosztása az arra jo- gosult Érintettekkel. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés teljesítése. | Név, irányítószám, telefonszám, va- lamint a beazonosításhoz szükséges egyéb személyes adatok. | A kitöltött nyomtatványok/ egyéb dokumentumok, valamint az azokra adott válaszokban foglalt adatok a biztosítási szerződés megkötésével és állományban-tartásával kapcsola- tos adatokkal megegyező ideig ke- rülnek eltárolásra. |
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
Az ügyfél szerződésével kapcsolatos igényei- nek, kéréseinek, kifogásainak, a szerződéssel kapcsolatos kérdéseinek, észrevételeinek, beje- lentésének rendszerezése, a szerződésből eredő kárbejelentések, szolgáltatási igénybejelentések fogadása, illetve a telefonbeszélgetést köve- tően, a később benyújtott panaszok és jogviták esetén a szerződésre vonatkozó korábbi telefo- nos beszélgetések hangfelvétel alapján történő rekonstruálása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés teljesítése. | Név, irányítószám, telefonszám, va- lamint a beazonosításhoz szükséges egyéb személyes adatok. | A Biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredmé- nyeként a Biztosító tudomására ju- tott adat a Biztosító jogos érdekei- nek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatáro- zott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolat- ban indult eljárás befejezéséig. |
Az ügyfelek igényeire szabott egyedi, vagy új és meglévő termékeinek ismertetése, gazda- sági reklámok, hírlevelek küldése. | GDPR 6. cikk (1) a) – az Érintett hoz- zájárulása. | Név, cím, telefonszám, e-mail cím, Érintett meglévő szerződéseire vo- natkozó adatok (különösen szerző- dés típusa és díja), szerződés lejá- rata. | Leiratkozásig, visszavonásig. |
Veszélyközösség érdekeinek megóvása érdeké- ben, a szolgáltatások jogszabálynak és szerző- désnek megfelelő teljesítése és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából. | GDPR 6. cikk (1) f) – a Biztosító jogos érdeke. | A szerződés megkötéséhez szüksé- ges adatok kezelése. | A biztosítási jogviszony fennállásá- nak idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
Az elhunyt szerződő féllel, illetve biztosítottal kapcsolatba hozható adatok tekintetében az Érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biz- tosítási szerződésben nevesített jogosult is gya- korolhatja. | GDPR 6. cikk (1) bek. c) – jogi köte- lezettség teljesítése. | A szerződéssel kapcsolatos adatok kezelése. | Az örökösi jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető, de leg- alább nyolc évig. |
Az egyes nyereményjátékokon, promóciókon történő részvétel esetén a játékszabályzatban külön tájékoztató kerül elhelyezésre az ott megvalósuló személyes ada- tok kezelésével kapcsolatban. | |||
A még nem véglegesített ajánlattal kapcsolatos adatkezelés. Az adatkezelés célja a szerződés- kötési folyamat lezárása és a szerződés megkö- tése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtétele. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szer- ződés teljesítése során keletkező sze- mélyes adatok. A biztosítási szerző- dés teljesítése szempontjából rele- váns egészségügyi kockázatok meg- állapítását szolgáló, a Biztosított által átadott, vagy a Biztosított felhatal- mazása alapján harmadik személytől beszerzett egészségügyi adatok. A Biztosító kizárólag a biztosítási szer- ződés teljesítéséhez feltétlen szüksé- ges, a Biztosított egészségi állapo- tára vonatkozó adatokat kezeli („Egészségügyi adatkezelés”). | GDPR 17. cikk (3) bek. E) pontja- jogi igény érvényesítése |
A biztosítási kockázatok felmérése és kezelése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt. | |
A biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlat el- utasítása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtétele. | A Biztosító a létre nem jött biztosí- tási szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatokat addig kezeli, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsu- lásával kapcsolatban igény érvénye- síthető. Ebben a tekintetben az ada- tok megőrzésére a Ptk. elévülési sza- bályai az irányadók. | |
A FATCA szabályozásban meghatározott köte- lezettségek (pl.: adattovábbítás) teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- tése. A jogi kötelezettséget a FATCA szabályozás, így többek között a Magyarország Kormánya és az Ame- rikai Egyesült Államok Kormánya kö- zött a nemzetközi adóügyi megfele- lés előmozdításáról és a FATCA sza- bályozás végrehajtásáról szóló Meg- állapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény keletkezteti. | A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt, és a biztosítási jogvi- szony megszűnését követően a Biz- tosító igényérvényesítése esetén az igényérvényesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. | |
A CRS szabályozásban meghatározott kötele- zettségek (pl.: adóilletőség megállapítása) tel- jesítése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- téséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a CRS szabályo- zás, így többek között a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illeté- kes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcso- latos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény ke- letkezteti. | ||
A Biztosító pénzmosás megelőzésével kapcso- latos kötelezettségei (pl.: az ügyfél-átvilágítási intézkedések) teljesítése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- téséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a biztosítási jog- viszony, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelő- zéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény keletkezteti. | ||
Adatkezelés megnevezése és célja | Adatkezelés jogalapja | A kezelt adatok köre | Adatok tárolásának időtartama |
A Biztosító szolgáltatás teljesítésével kapcsola- tos kötelezettségeinek (pl.: kifizetés teljesítése) elvégzése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- téséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a biztosítási jog- viszony, valamint az adózás rendjé- ről szóló 2017. évi CL. törvény kelet- kezteti. | Az Érintett adóazonosító jele. | A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt, és a biztosítási jogvi- szony megszűnését követően a Biz- tosító igényérvényesítése esetén az igényérvényesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. |
A biztosítási szerződés megkötése, módosítása valamint a biztosítási szerződés állományban tartása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szer- ződés teljesítése során keletkező sze- mélyes adatok. Amennyiben az adott adatkezelési cél teljesítése érdekében szükséges, Egészségügyi adatkezelés. | A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt. |
A Biztosító által honlapon keresztül üzemelte- tett Befektetéskezelési szolgáltatás igénybe vé- tele | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtétele. | Amennyiben az Érintett biztosítási szerződéséhez a Befektetéskezelési szolgáltatás elérhető és az Érintett ezt igénybe veszi, az Érintett neve, titulusa, Anyja neve, lakcíme, szüle- tési helye, ideje, mobiltelefonszáma, e-mail címe, kötvényszáma. | A Befektetéskezelési szolgáltatás igénybevételének hatálya alatt, és a biztosítási jogviszony megszűnését követően a Biztosító igényérvényesí- tése esetén az igényérvényesítési ha- táridő leteltéig kezeli az adatokat. |
Az Érintett számára megfelelő biztosítási alapú befektetési termék értékesítése, beleértve az e célból történő profilalkotást. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- tése. A jogi kötelezettséget a Bit. 166/E. § keletkezteti. | Amennyiben az Érintett biztosítási alapú befektetési termékekre (ide tartozik többek között a befektetési egységhez kötött életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás) vonatkozó szerző- dést kíván kötni, az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány ki- töltéséhez megadott személyes ada- tok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok. | A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt, és a biztosítási jogvi- szony megszűnését követően a Biz- tosító igényérvényesítése esetén az igényérvényesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. |
A biztosítási szolgáltatási igény elbírálása. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szer- ződés teljesítése során keletkező sze- mélyes adatok. Amennyiben az adott adatkezelési cél teljesítése érdekében szükséges, Egészségügyi adatkezelés. | A biztosítási szerződés hatályának fennállása alatt, és a biztosítási jogvi- szony megszűnését követően a Biz- tosító igényérvényesítése esetén az igényérvényesítési határidő leteltéig kezeli az adatokat. |
A biztosítási szerződés teljesítése, ideértve a biztosítási szolgáltatás teljesítését is. | |||
Az Érintett biztosítási szerződésből származó követeléseinek megítélése. | |||
A biztosítási szerződésből származó jogi igé- nyekkel szembeni védekezés előterjesztése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- tése. A jogi kötelezettséget a biztosí- tási szerződés, a Bit., a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. tör- vény, továbbá az adott jogterületre vonatkozó ágazati jogszabály kelet- kezteti. | ||
A Biztosító biztosítási szerződésből eredő igé- nyeinek érvényesítése. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- tése. A jogi kötelezettséget a biztosí- tási szerződés, a Bit., továbbá a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény keletkezteti. | ||
A biztosítási szerződéses jogviszonnyal kapcso- latos bírósági, hatósági megkeresések megvála- szolása. | GDPR 6. cikk (1) c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesí- tése. A jogi kötelezettséget a biztosí- tási szerződés, a Bit., a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. tör- vény, továbbá az adott jogterületre vonatkozó ágazati jogszabály kelet- kezteti. | ||
A biztosítási szerződés megszüntetése. | GDPR 6. cikk (1) b) – a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése. | ||
Biometrikus aláírás rögzítése, tárolása és fel- használása az elektronikus formában kötött biz- tosítási szerződés teljes bizonyító erejű magán- okiratba foglalása érdekében. Egyes biztosítási szerződések megkötése során az elektronikus formában kötött biztosítási szerződés megköté- séhez a Biztosító biometrikus aláírást rögzít. A rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyfél az Biztosítóval kötött biztosítási szerződését bio- metrikus aláírással lássa el, amely fokozott biz- tonságú elektronikus aláírásként egyszerre teszi lehetővé az érintett azonosítását és részvételé- nek igazolását biztosítási szerződés megkötésé- nek folyamatában, továbbá garantálja a jognyi- latkozat teljes bizonyító erejű magánokirati mi- nőségét. | GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont és 9. cikk (2) bekezdés f) pont együtte- sen – a Biztosító jogos érdeke. A Biz- tosító jogos érdekét a jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez fűződő érdeke képezi. | Az érintett azonosítására szolgáló adatok (név, email cím, egyedi azo- nosító), aláíráskép, aláírás dinamiká- jával kapcsolatos információk, vagyis az érintett viselkedési jellemzőire vo- natkozó biometrikus adatok (a toll- vonás sebessége, a tollnyomás erős- sége, a tollnak a levegőben elfoglalt pozíciója), az aláírandó dokumen- tum és annak lenyomata. | A biztosítási jogviszony fennállásá- nak idején, valamint azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. |
XII.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok
120. A szerződés díjához és a szerződésre történő kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adókedvezményről és adókötelezett- ségekről a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az esetlegesen fellépő adó- és járulékfizetési kötelezettséget ugyancsak az Szja tv. és Eho tv. határozza meg. Nem ma- gánszemély szerződő esetén a biztosítási díj, szolgáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságáról a társasági adóról szóló törvény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogsza- bályok további előírásokat is tartalmaznak.
Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.
Az adózással kapcsolatos további részletes információ a honlapon, a xxx.xxxxx.xx oldalon található.
121. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre te- kintettel igénybe vehető esetleges adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hat- van napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megvál- tozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
Ha a szerződő a módosító javaslatot az arról szóló tájékoz- tatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatáro- zott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.
A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.
122. Amennyiben a szerződés megszűnése, módosítása vagy va- lamely maradékjoggal éles a hatályos jogszabályok szerint az adóról való rendelkezési jogosultság elvesztésével és az adóhatóságnak történő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító az eset- leges kifizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által tel- jesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szer- ződő részére igazolást ad.
XII.3. Kötvénykölcsön
123. A szerződésre kötvénykölcsön – a különös feltételek ettől el- térő rendelkezésének hiányában – nem igényelhető.
XII.4. A biztosítási kötvény elvesztése
124. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése ese- tén a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére a szerződés aktuális állapotának megfelelő új kötvényt állít ki, vagy az eredeti kötvény másolatát megküldi a szerződőnek. A biz- tosító kérheti az új kötvény kiállítási költségeinek megtérí- tését.
XII.5. A szerződésről történő tájékozódás lehetőségei
125. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és a pénzügyi hely-
zetéről. A jelentéssel összefüggő részletszabályokat a Kor- mány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.
126. A biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és ér- tékéről évente egyszer részletes írásos tájékoztatót küld. A szerződő kérésére készített további írásos elszámolásokért alkalmanként a különös feltételekben meghatározott költ- ség kerülhet felszámításra.
126. A napi tájékozódási lehetőségek az eszközalapokról, az aktuális árfolyamokról az alábbiak:
– az UNIQA Biztosító Zrt. internetes honlapján: www. xxxxx.xx
– az UNIQA Biztosító Zrt. alábbi telefonszámán:
x00 0 000-0000
XII.6. Panaszok bejelentése
127. Az Ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továb- biakban együtt: Ügyfél) az UNIQA Biztosító Zrt. (további- akban: Biztosító) továbbá az általa alkalmazott vagy meg- bízott ügynök vagy – adott termék kapcsán – általa megbí- zott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző sze- mély magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vo- natkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, pos- tai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:
a) személyesen írásban vagy szóban a Biztosító akadály- mentesített Ügyfélszolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfélfogadási időben, melyről a xxx.xxxxx.xx honlapunkon tájékozódhat,
b) elektronikus úton (az xxxx@xxxxx.xx e-mail címen),
c) telefonon (a Biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon: +36-1/20/30/70/544-5555) ügyfél- szolgálati időben,
d) telefax útján (az alábbi telefax számon:
x00-0-000-0000),
e) levélben (az alábbi címen:
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.).
A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.
Amennyiben az eljáró biztosításközvetítő függő biztosítás- közvetítő többes ügynök, vagy független biztosításközvetítő alkusz, úgy ezek magatartására, tevékenységére vagy mu- lasztására vonatkozó esetleges panaszát a biztosításköz- vetítőnél terjesztheti elő.
Jogorvoslati fórumok:
I. A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határ- idő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minő- sülő Ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat amennyiben a panasz a biztosítási szerződés
létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűné- sével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos:
a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, székhely: MNB 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172,
telefon: x00-00-000-000,
internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy
b) amennyiben az elutasított panasza a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (MNB tv.) meghatározott fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgá- lására (a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására) irányul, úgy az Ügyfél az MNB Ügyfél- szolgálatának (központi ügyfélszolgálat: 1122 Buda- pest, Krisztina krt. 6., levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 00-00-000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fogyasztóvédelmi el- járását kezdeményezheti,
c) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
Amennyiben a panasz elszámolással vagy szerződésmódo- sulással kapcsolatos az Ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testülethez (székhely: MNB 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., levelezési cím: 1525 Budapest, Pf. 172, telefon:
x00-00-000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/ bekeltetes, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fordulhat.
A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezé- sei értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglal- kozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok ér- dekében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak pl. a gazda- sági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a bizto- sító vagy biztosításközvetítő alkalmazásában álló/képvi- seletében eljáró személy.
A fogyasztónak minősülő ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ előtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti a Biztosítótól. A nyomtatványt a Biztosító igazolható módon, költség- mentesen az ügyfél kérésének megfelelően e-mailen vagy postai úton haladéktalanul megküldeni köteles. A Biztosító a nyomtatványokat elérhetővé teszi a honlap- ján és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségei- ben is.
II. Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései ér- telmében nem minősül fogyasztónak, a biztosító pa- naszt elutasító döntésével szemben a Polgári Perrendtar- tás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíró- ságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.
A Biztosító Felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Ügyfélszolgálati telefonszám: 00-00-000-000
Online vitarendezési platform:
Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az Európai Bizottság létre- hozott egy online vitarendezési platformot, amely az Euró- pai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (azok a természetes személyek, akik nem kereskedelmi, üz- leti, hivatásbeli vagy szakmai célból járnak el) és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti, online szolgál- tatási szerződésekből eredő kötelezettségekkel kapcsolat- ban felmerülő jogviták, így az online megkötött szerződé- sekkel összefüggő pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági el- járáson kívüli rendezésére irányul. A platform nem alkalmaz- ható olyan vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződésekre vonatkoznak, illetve nem fogyasztó részéről merülnek fel.
Amennyiben Ön az online vitarendezési platformon keresz- tül kíván bejelentést tenni, kérjük, hogy az alábbi email címet adja meg társaságunk elérhetőségeként: onlinevita- xxxxxxxx@xxxxx.xx. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen email cím kizárólag az online vitarendezéshez használható. A platform felhasználói útmutatói itt érhetőek el: xxxxx://xxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx/xxxxxxxxx/
Internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx
XII.7. Szankciós korlátozási és kizárási záradék
Jelen szerződés egyéb rendelkezéseitől függetlenül, jelen bizto- sítási szerződés abban az esetben jogosít szolgáltatásra vagy a Biztosító által teljesítendő bármely kifizetésre, amennyiben az nem ütközik az ENSZ Biztonsági Tanácsa által vagy az Európai Unió által alkalmazott gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi szankcióba, és/vagy embargós rendelkezésébe, továbbá nem ellentétes bármely más, a jelen szerződő felekre alkalmazandó nemzeti jogszabállyal. Ez a rendelkezés irányadó az Amerikai Egyesült Államok vagy egyéb ország gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi szankcióira és/vagy embargós rendelkezéseire is, amennyiben azok nem ellentétesek az Európai Unió vagy Ma- gyarország jogszabályaival.
„Talon Duo” Termékkód: 142, 144
egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás különös feltételei
I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 26
II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 26
III. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 26
IV. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK, TOVÁBBI BEFEKTETÉSI SZABÁLYOZÁSOK 26
V. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA 26
VI. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 26
VII. SZOLGÁLTATÁSOK TELJESÍTÉSE 26
VII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei 26
VII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok 26
VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK 27
VIII.1. Kötvénykölcsön 27
VIII.2. A költségek változásáról 27
1. sz. melléklet
Az eszközalapok befektetési politikája 28
2.A sz. melléklet
A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások 56
2.B sz. melléklet
A feltételekben ismertetett költségek mértékei 57
2.C sz. melléklet
A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei 59
3. sz. melléklet
TKM tájékoztató 60
4. sz. melléklet
Kiegészítő szerződéskötés előtti közzétételek 63
Jelen különös feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – azon alapbiztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket ezen felté- telekre hivatkozással kötöttek.
A jelen feltételekben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat a Befektetési egységekhez kötött egyszeri díjas életbiztosí- tások általános szerződési feltételei (továbbiakban BEÁF) tar- talmazzák. Amennyiben az általános feltételek és a jelen különös feltételek eltérnek egymástól, akkor a jelen feltételekben rögzí- tettek a mérvadók.
I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1. A BEÁF IV. fejezetében foglaltak a jelen fejezetben részletezett eltérésekkel érvényesek.
2. A szerződés tartama a szerződő ajánlattételkor történő vá- lasztása szerint lehet (BEÁF 48. pont)
a) határozott tartam
b) élethosszig szóló.
II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY, a biztosított a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező halála.
Határozott tartamú szerződés esetén további biztosítási esemény a biztosított életben léte az addig érvényben lévő szerződés lejáratakor.
4. A biztosító haláleseti szolgáltatásként az összes (megta- karítási) befektetési egység, (a BEÁF 97. pontja szerinti idő- pontban) aktuális befektetési értékét fizeti ki a halálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére, és a szerződés megszűnik.
Amennyiben a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt, a halált megelőző egy éven belül bekövetkezett baleset okozta, a fenti szolgáltatás felett 500 000 forint többletszolgáltatás is kifizetésre kerül a halálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére.
5. Határozott tartamú szerződés esetén a szerződés lejára- takor az összes (megtakarítási) befektetési egység lejárat napján aktuális befektetési értéke kerül kifizetésre az elérésre megjelölt kedvezményezett részére.
III. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
6. A BEÁF VI. fejezetében írottak az alábbi kiegészítésekkel vo- natkoznak a jelen biztosításra.
7. A szerződő – a 2.A. sz. melléklet 1. pontjában meghatározott keretek között – a biztosítási ajánlaton határozhatja meg az egyszeri díj pénznemét valamint azt, hogy a díj befek- tetésre kerülő részét mely eszközalap(ok)hoz és milyen arányban rendeli.
8. Jelen szerződésre rendkívüli díjfizetés nem teljesíthető.
IV. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK, TOVÁBBI BEFEKTETÉSI SZABÁLYOZÁSOK
9. A jelen biztosítás esetén a biztosító a biztosítási kockáza- tok ellenértékét a levont díjarányos és befektetés ará- nyos költségekből fedezi.
10. A BEÁF VII. fejezetében ismertetett
a) díjarányos költség mértékét a 2.B. sz. melléklet 1. pontja,
b) befektetés arányos költség mértékét a 2.B. sz. melléklet
2. pontja
tartalmazza.
11. A BEÁF III.2. fejezetében ismertetett befektetési egység át- helyezés feltételeit a 2.A. sz. melléklet 2. pontja, költségeit a 2.B. sz. melléklet 3. pontja tartalmazza.
V. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: DÍJARÁNYOS KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI BÓNUSZ
12. A BEÁF VIII. fejezetében ismertetett díjarányos költség visz- szatérítési bónusz mértékét és a bónusz időszak hosszát a 2.C. sz. melléklet 1. pontja tartalmazza.
VI. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
13. A maradékjogokról a BEÁF IX. fejezetében írottak az alábbi kiegészítésekkel vonatkoznak a jelen biztosításra.
14. A megtakarítási egységek részleges visszavásárlásának feltétele, hogy a részleges visszavásárlás után megmaradó, illetve a részleges visszavásárlásra kijelölt megtakarítási egy- ségekre a 2.A. sz. melléklet 3. pontjában meghatározott mi- nimumfeltételek teljesüljenek.
15. A részleges visszavásárlási összegből a biztosító a 2.B. sz. melléklet 4. pontjában szereplő költséget levonja.
VII. A KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE
16. A kifizetések teljesítésére a BEÁF X. fejezetében írottak vonat- koznak.
VII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei
17. A biztosító a biztosítás szolgáltatásait, továbbá a részleges, illetve teljes visszavásárlási összeg kifizetését, a BEÁF 98. pontjában meghatározott pénznemben teljesíti, az esetle- gesen szükséges további devizaátváltásból eredő költsége- ket a jogosult viseli.
VII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok
18. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a BEÁF X.2. fe- jezetében felsorolt iratokat kell bemutatni, illetve átadni.
VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK
VIII.1. Kötvénykölcsön
19. A szerződésre kötvénykölcsön nem igényelhető.
VIII.2. A költségek változásáról
20. A jelen szerződéshez tartozó költségek mértékét a 2.B. sz. Melléklet határozza meg. A biztosító időközönként új érvé- nyességi kezdettel új 2.B. sz. Mellékletet adhat ki, melyről a szerződőnek – a módosítás érvényességét megelőző 60. napig – írásos értesítést küld.
21. Az új 2.B. sz. Mellékletben kizárólag a következő adatok vál- tozhatnak:
– A befektetés arányos költségek éves mértéke (2.B. sz. Melléklet 2. pont), mely egyetlen esetben sem haladhatja meg a 3,10%-ot.
– Az egyes áthelyezések ezrelékes és összegszerűen megadott költsége (2.B. sz. melléklet 3. pont).
Az ezrelékes költség legfeljebb 9 ezrelékre változhat, az összegszerűen megadott költség pedig legfeljebb az újonnan kiadásra kerülő és az azt megelőzően hatályos
2.B. sz. melléklet érvényességi kezdetét fél évvel meg- előző időpontok között időszakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett fogyasztói árindexszel emelkedhet.
– A részleges visszavásárlások ezrelékes és összegsze- rűen megadott költsége (2.B. sz. melléklet 4. pont). Az ezrelékes költség legfeljebb 9 ezrelékre változhat, az összegszerűen megadott költség pedig legfeljebb az újonnan kiadásra kerülő és az azt megelőzően hatályos
2.B. sz. melléklet érvényességi kezdetét fél évvel meg- előző időpontok között időszakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett fogyasztói árindexszel emelkedhet.
Az eszközalapok befektetési politikája
1. sz. melléklet Érvényes: 2022. augusztus 2-ától
A mellékletben felsorolt eszközalapok közül a szerződő megta- karítása tervezett futamidejének valamint a kockázatviselési haj- landóságnak megfelelően választhat.
Az eszközalapoknál – a múltbeli tapasztalatok alapján – feltün- tetésre került az ajánlott minimális befektetési időtartam. Ennél rövidebb megtakarítási idő esetén aktív befektetői maga- tartás és fokozott figyelem szükséges a szerződő részéről.
Az egyes eszközalapok tapasztalati alapokon nyugvó összesített kockázata – hetes skálán mérve „+” jelekkel – feltüntetésre ke- rült. Az összesített kockázat meghatározásának módját és az egyes kockázat-típusok bemutatását a BEÁF II.2. fejezete tartal- mazza.
A magasabb összesített kockázatú eszközalapok a nagyobb koc- kázatviselési hajlandóságú ügyfelek számára ajánlottak, míg az alacsonyabb összesített kockázatú eszközalapok a kockázatke- rülő ügyfelek számára lehetnek megfelelőek. A megcélzott ügyfélkör öt típusát határoztuk meg (kockázatviselési hajlandó- ság szerinti növekvő sorrendben): konzervatív, mérsékelten konzervatív, kiegyensúlyozott, mérsékelten kockázatvállaló és kockázatvállaló.
A múltbéli tapasztalatok alapján az összesített kockázat mértéke általában jellemzi a hosszabb távon elérhető hozamokat is. A hozamok jövőbeli alakulására nézve azonban biztos következ- tetések nem vonhatók le.
A termékhez kapcsolódó eszközalapok nyilvántartásának pénzneme eltérhet egymástól, egyes – azonos befektetési po- litikájú – eszközalapok több nyilvántartási pénznemben is vá- laszthatók. Az eszközalap(ok) kiválasztásakor a 2.A. sz. mel- lékletben szereplő esetleges korlátozásokat is figyelembe kell venni.
Az eszközalapok hátterét képező értékpapírokkal kapcsola- tos tranzakciók az eszközalapokban a befektetési politikától eltérő likviditási hányadot is okozhatnak (BEÁF 23. pont). Az egyes eszközalapok befektetési politikájának megvalósítása a tőkepiaci változások miatt is változhat. Amennyiben a befekte- tési politika megvalósítása az alább rögzített kereteken túlme- nően hosszabb távon változna, a biztosító értesíti a szerződőket (BEÁF 30. pont).
A befektetésekhez kapcsolódó részletes tudnivalókat a XXXX XX. és III. fejezetei tartalmazzák. Kérjük figyelmesen olvassa el eze- ket a részeket, különös tekintettel arra, hogy a szerződéssel kapcsolatos összes befektetési kockázatot a szerződő viseli.
Az egyes eszközalapokra vonatkozó további információk a xxx.xxxxx.xx és a xxxxxxxxxxxx.xxxxx.xx honlapon találhatók.
VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK
HUF | EUR | |
Menedzselt konzervatív | ✓ | |
€-Menedzselt konzervatív | ✓ | |
Menedzselt kötvénytúlsúlyos | ✓ | |
€-Menedzselt kötvénytúlsúlyos | ✓ | |
Menedzselt kiegyensúlyozott | ✓ | |
Menedzselt részvénytúlsúlyos | ✓ | |
€-Menedzselt részvénytúlsúlyos | ✓ | |
Feltörekvő piaci részvény | ✓ | |
Fejlett piaci részvény | ✓ | |
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK | ||
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető | ✓ | |
Forint likviditás | ✓ | |
€-Likviditás | ✓ | |
Magyar államkötvény | ✓ | |
Hazai részvény | ✓ | |
Kelet-közép-európai részvény | ✓ | |
Spektrum abszolút hozam | ✓ | |
€-Spektrum abszolút hozam | ✓ | |
Arany | ✓ | |
Globális kötvény | ✓ | |
Nemzetközi ingatlan | ✓ | |
Új technológiák | ✓ | |
ProtAktív Globális részvény | ✓ | |
Fenntartható menedzselt kiegyensúlyozott | ✓ | |
Fenntartható globális részvény | ✓ | |
€-Fenntartható globális részvény | ✓ | |
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK | ||
Cél 2030-50 | ✓ | |
I. BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK Menedzselt konzervatív eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 100% MAX |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 3 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, hazai állam- papírok vagy állam által garantált kötvények, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 85% | 60% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati-, jelzálog kötvények, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 40% |
Forinttól eltérő devizanemű, de forintra lefedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: Magyarország | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap vagyonát magyar állampapírokban, illetve kiváló minősí- tésű banki, vállalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírok- ban, illetve ezen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el. Az eszközalap célkitűzése a befektetett tőke reálértékének megőrzésén felül minél nagyobb kamatjövedelem elérése.
A befektetési politika elsősorban a magyar állampapírpiacon vásárolható állampapírok eltérő kamatozásában rejlő lehetőségek kihasználásával igyekszik előnyös hozam elérésére.
Az eszközalap hosszú távú teljesítményét illetően várhatóan infláció fe- letti hozamot biztosító, alacsony kockázatú befektetés.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó vissza- vásárlási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap magyar forintban nyilvántartott, vagy külföldi devizában denominált eszközöket tarthat; a vagyonkezelő utóbbi esetben a devi- zakockázatot részben, vagy egészben fedezi.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya-
matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 90% Euro Aggregate Treasury EUR + 10% MSCI ACWI EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 3 év |
€-Menedzselt konzervatív eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 75% | 50% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 40% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Részvények | 0% | 0% | 30% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök) | 10% | 0% | 30% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap a kezelt tőkét túlnyomóan a nagy biztonságot jelentő euró alapú állampapírokban, illetve kiváló minősítésű banki, vállalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírokban, valamint ilyen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el.
Az eszközalap célkitűzése a befektetett tőke reálértékének megőrzésén felül a minél nagyobb kamatjövedelem elérése. A befektetési politika az euró kötvénypiac mozgásaiban rejlő lehetőségek kihasználásával, vala- mint a részvénypiacok magasabb hozamának ötvözésével igyekszik elő- nyös hozam elérésére.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapot végső soron alkotó eszközök egy része azonban más devizá- ban kerül befektetésre, mely esetben a devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Menedzselt kötvénytúlsúlyos eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 30% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 70% MAX Composite |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 55% | 40% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 40% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Részvények | 0% | 0% | 40% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kock- ázatosságú eszközök) | 30% | 0% | 50% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap célja, hogy közepes kockázat mellett inflációt meghaladó hozamokat érjen el. Az eszközalap összetételét a vagyonkezelő hatá- rozza meg a gazdasági és értékpapír-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy mintegy 70%-ban kötvény- és pénzpiaci értékpapírokba, a fenn- maradó 30%-ot elsősorban globális, fejlett és fejlődő piaci részvényekbe fektető befektetési alapok alkotják.
A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megál- lapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a port- folió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 70% Euro Aggregate Treasury EUR + 30% az MSCI ACWI EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
€-Menedzselt kötvénytúlsúlyos eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 55% | 40% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 40% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Részvények | 0% | 0% | 40% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kock- ázatosságú eszközök) | 30% | 0% | 50% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Európa | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap vagyonát nagyrészt nagy biztonságot jelentő euró alapú állampapírokban, illetve kiváló minősítésű banki, vállalati, illetve önkor- mányzat által kibocsátott értékpapírokban, valamint ilyen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el.
Az euró eszközalap kitűzött célja, hogy a befektetési alapokon keresztül közepes kockázat mellett, az euró övezetben mért inflációt jelentősen meghaladó hozamot érjen el.
A befektetési politika az euró kötvénypiac mozgásában rejlő lehetőségek kihasználásával és a részvény piacok magasabb hozamának ötvözésével igyekszik előnyös hozam elérésére.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapon belüli befektetések jellemzően euróban kerülnek befektetésre, ugyanakkor más devizában is befektetésre kerülhetnek, mely esetén az euróval szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre ke- rülhet.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten konzervatív |
Referenciaindex | 50% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 50% MAX Composite |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Menedzselt kiegyensúlyozott eszközalap
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 35% | 30% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 40% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Részvények | 0% | 0% | 40% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök) | 50% | 30% | 70% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva.
Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók.
A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja.
A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek enge- délyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megál- lapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a port- folió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Menedzselt részvénytúlsúlyos eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kiegyensúlyozott |
Referenciaindex | 70% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 30% MAX Composite |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 7 év |
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó ka- matozású állampapírok, kollektív be- fektetési formák (kötvény), betétek | 20% | 10% | 70% |
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 5% | 0% | 30% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 30% |
Részvények | 0% | 0% | 40% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök) | 70% | 30% | 90% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi pia- cok dinamikus növekedését használja ki.
Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 70%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók.
A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke fenn- maradó – célzottan mintegy 30%-os – részét kibocsátó szerint megfe- lelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló kötvény- befektetésekben tartja.
A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg határozásra.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar és a nyersanyag-termelés számottevő súllyal sze- repel, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az ipari termelés, nyersanyag-előállítás kapcsán a hagyományos tech- nológiák alacsony emissziójú technológiákra cserélése szintén kocká- zatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kiegyensúlyozott |
Referenciaindex | 30% Euro Aggregate Treasury EUR + 70% MSCI ACWI EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 7 év |
€-Menedzselt részvénytúlsúlyos eszközalap
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapot végső soron alkotó eszközök egy része azonban más devizá- ban kerülhet befektetésre.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 20% | 10% | 70% |
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 5% | 0% | 30% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 30% |
Részvények | 0% | 0% | 40% |
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök) | 70% | 30% | 90% |
Euro készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Európa | |
Részvény befektetések: nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap kitűzött célja, hogya befektetett eszközökön keresztül ma- gasabb kockázat mellett kiemelkedő hozamot érjen el. Az eszközalapban elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok, és – kisebb mértékben – az ázsiai régió jó növekedési és jövedelmezőségi kilátások- kal rendelkező részvényei, illetve részvénykitettséget megtestesítő kol- lektív befektetési formák találhatók.
Az eszközalap befektetési politikája a mögöttes eszközök révén elsősor- ban a fejlett nemzetközi piacok dinamikus növekedését aknázza ki.
Az eszközalap célzott összetétele 30% eurozóna tagállamokban kibo- csátott kötvény-, valamint 70% globális részvénykitettség. A kötvényki- tettség és a részvénykitettség egymáshoz viszonyított súlya – a meg- adott határok között – a piaci körülmények változásától is függ.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap euróban, vagy egyéb devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar és a nyersanyag-termelés számottevő súllyal sze- repel, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az ipari termelés, nyersanyag-előállítás kapcsán a hagyományos tech- nológiák alacsony emissziójú technológiákra cserélése szintén kocká- zatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% MSCI EM Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Feltörekvő piaci részvény eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák (részvény, vagy hasonló kockáza- tosságú eszközök) | 95% | 60% | 100% |
Egyedi részvények | 0% | 0% | 50% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap olyan kedvező gazdasági mutatókkal rendelkező vállalatok részvényeibe fektet közvetlenül, vagy befektetési alapok segítésével indirekt módon, amelyek a fejlődő piacokon végzik fő működésüket. Az eszközalap jelentős kitettséggel rendelkezik többek között az orosz, kínai, indiai, brazil, dél-koreai, dél-afrikai, török, mexikói piacokon. Az ezen piacoktól elvárható magasabb hozam nagyobb árfolyammozgá- sokkal párosulhat.
Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelő törekszik a lehető leg- magasabb (célzottan 95%-os) részvényhányad megtartására, de az ki- sebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek- kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci- helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az az ázsiai ter- melővállalatok (Kína, Tajvan, India) jelentős súllyal szerepelnek, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kocká- zatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos termelőszektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• A hagyományos technológiák alacsony emissziójú technológiákra cse- rélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkent- hetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A portfolióban szereplő fejlődő országok esetében a világ kiemelten figyeli az emberi jogi és korrupciós helyzetet, melyek nem megfele- lőként történő minősítése gazdasági-kereskedelmi megszorításokkal járhat, amik negatívan hathatnak az érintett országok gazdaságára, és így az eszközalap hozamára.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% MSCI World Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Fejlett piaci részvény eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák (részvény, vagy hasonló kockáza- tosságú eszközök) | 95% | 60% | 100% |
Egyedi részvények | 0% | 0% | 50% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi rész- vénypiacok növekedését használja ki. Az eszközalapot alkotó kollektív befektetési formák és egyedi részvények úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot közvetlenül, vagy indirekt módon elsősorban az OECD országokban kibocsátott értékpapírok alkossák.
Az eszközalap kezelése során a részvény befektetési alapok súlya a lehető legmagasabb (célzottan 95%-os), de – szükség szerint – az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok szerint került meghatározásra, így kisebb súllyal megtalálható az eszközalapban a hagyományos ipa- rágak közül az ipari termelőszektor, az energiaipar és a nyersanyag-ter- melés, melyekre negatívan hathatnak a fenntarthatósági kockázatok.
Fenntarthatósági kockázatokat hordoznak az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök várható hoza- mára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari termelőszektort és az energiaipar egyes szereplőit (fosszilis előállítók), mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• A hagyományos technológiák alacsony emissziójú technológiákra cse- rélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkent- hetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 100% RMAX index |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 1 év |
II. SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség: Magyarország | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző;
– nem számottevő.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Készpénz, látra szóló és lekötött betét, pénzpiaci termékek | 100% | 100% | 100% |
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso-
(Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid le- járatra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci termékekbe, vagyis magas piaci likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetésekbe helyezi el (diszkont kincstárjegyek és éven belül lejáró államkötvények).
A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy az esz- közalap mindenkori árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meghirdetett árfolyamnál, de az eszközalap nem minősül a Bit. 126.§ szerinti tőkevédett eszközalapnak. Az eszközalapban a betéti kamatok minden értékelési napon jóváírásra és tőkésítésre kerülnek.
A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye megha- ladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rögzített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befektetési eszközök piacának függvénye.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése és nincs lehetőség fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek köté- sére.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
xxxxx részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között magyar állampa- pírok és készpénz szerepelnek, esetükben a fenntarthatósági kockázat bár fennáll, de nem minősítettük jelentősnek. Ugyanakkor általában az állampapírok esetén egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értéke- léseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásol- hatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 100% RMAX Index |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 1 év |
Forint likviditás eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség Magyarország | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző;
– nem számottevő.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzeszközök, pénzpiaci eszközök, éven belüli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok, változó kama- tozású hazai állampapírok, kollektív befektetési formák, betétek | 80% | 60% | 100% |
Éven túli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok | 10% | 0% | 35% |
Fix- és változó kamatozású vállalati kötvények | 5% | 0% | 30% |
Fix- és változó kamatozású jelzáloglevelek | 5% | 0% | 40% |
Devizában denominált, de forintra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
(Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid le- járatra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci befektetési alapokba, rövid futamidejű állam-, jelzálog- és vállalati kötvényekbe, tőzsdén ke- reskedett befektetési alapokba vagyis magas likviditású, ugyanakkor ala- csony kockázatú befektetésekbe helyezi el.
A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye megha- ladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rögzített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befektetési eszközök piacának függvénye.
Az eszközalapban tartott kötvény típusú eszközök együttes súlyozott durációja (átlagos hátralévő lejárati ideje) maximum 1,5 év lehet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között magyar állampa- pírok és készpénz szerepelnek, esetükben a fenntarthatósági kockázat bár fennáll, de nem minősítettük jelentősnek. Ugyanakkor általában az állampapírok esetén egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értéke- léseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásol- hatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 100% Bloomberg Barclays Bellwether Swap 3Month TR Index EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 1 év |
€-Likviditás eszközalap
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapon belüli befektetések jellemzően euróban kerülnek befektetésre, ugyanakkor más devizában is befektetésre kerülhetnek, mely esetén az euróval szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség Európa | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap és mögöttes befektetéseinek célja a befektetett tőke ér- tékének megóvása. Az eszközalap már rövidtávon is pozitív hozam el- érésére törekszik alacsony árfolyamingadozás mellett. Az eszközalap mindenekelőtt az Eurózóna területén kibocsátott állampapírokba, vál- lalatok és pénzintézetek rövid lejáratú hitelpapírjaiba, valamint bankbe- tétekbe, illetve tőzsdén vagy tőzsdén kívül kereskedett, a táblázatban felsorolt befektetési eszközöket tartalmazó értékpapírokba fektető be- fektetési alapokba fektet.
Az eszközalap befektetésein keresztül kiegyensúlyozott és alacsony in- gadozású árfolyamalakulásra törekszik. Az eszközalap alacsony kocká- zatvállalása mérsékelt hozamkilátással párosul, mely utóbbira a három hónapos európai irányadó bankközi kamatlábbal (3 month Euribor) tő- késített index az iránymutató. Az eszközalap mindenekelőtt olyan rövid távú befektetések számára lehet megfelelő, melyeknél fontos a tőke ér- tékének megóvása.
Az eszközalapban tartott kötvénytípusú eszközök együttes súlyozott du- rációja (átlagos hátralévő lejárati ideje) maximum 1,5 év lehet.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Pénzeszközök, pénzpiaci eszközök, éven belüli lejáratú fix kamatozású állampapírok, változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák, betétek | 70% | 60% | 100% |
Éven túli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok | 10% | 0% | 35% |
Fix- és változó kamatozású vállalati kötvények | 10% | 0% | 30% |
Fix- és változó kamatozású jelzáloglevelek | 10% | 0% | 40% |
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények | 0% | 0% | 40% |
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között magyar állampa- pírok és készpénz szerepelnek, esetükben a fenntarthatósági kockázat bár fennáll, de nem minősítettük jelentősnek. Ugyanakkor általában az állampapírok esetén egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értéke- léseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásol- hatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten konzervatív |
Referenciaindex | MAX Composite Index |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 3 év |
Magyar államkötvény eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
A magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő érték- papírok | 90–95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5–10% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat • |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség Magyarország | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap vagyonát a magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fekteti azzal a céllal, hogy alacsony kocká- zat mellett pozitív nominális hozamot érjen el. Az állampapír alacsony kockázatú magyar befektetési lehetőség, a befektetések mögött a ma- gyar állam áll.
Az eszközalap referenciaindexe a MAX Composite index, amely kosará- ban a magyar állampapírpiacon leglikvidebbnek számító államkötvé- nyek szerepelnek, és amelyekre az Elsődleges Forgalmazók vételi és el- adási oldalon folyamatos másodlagos piaci árjegyzési kötelezettséget vállalnak.
Az eszközalap kezelője a portfoliót képező értékpapírok hátralévő futa- midejére vonatkozó korlátozás nélkül, szabadon válogathat az aktuálisan elérhető állampapírok közül, kihasználva a különböző lejáratok eltérő kamatszintjeiben rejlő lehetőségeket.
Az eszközalap kezelőjének értékpapír vételi és eladási ügyletek engedé- lyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási meg- állapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.
Az eszközalapban az értékpapírok célzott aránya 90–95%, a likviditás biztosítása érdekében a készpénz és bankbetét célzottan 5–10%.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között magyar állampa- pírok és készpénz szerepelnek, esetükben a fenntarthatósági kockázat bár fennáll, de nem minősítettük jelentősnek. Ugyanakkor általában az állampapírok esetén egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfelelően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értéke- léseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásol- hatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% BUX |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Hazai részvény eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák (részvény), egyedi részvények | 95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat • |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség Magyarország | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap – közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül – ma- gyar részvényekbe, illetve olyan vállalatok részvényeibe fekteti vagyonát, amelyek Magyarországon végzik gazdasági tevékenységük túlnyomó részét.
Az eszközalap célja hosszú távon legalább a referenciaindexet elérő hozam biztosítása. A mögöttes befektetések kiválasztásakor fontos szem- pont, hogy azok eszközösszetétele megfeleljen a fenti követelmények- nek.
Az eszközalapban befektetési jegyeken és részvényeken kívül készpénz és bankbetét is tartható, az eszközalap vagyonának maximum 20 szá- zalékáig. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelésével, illetve a mögöttes befektetések napi értékesítése révén biztosítja, így a részvénykitettség csak közelíti a 100%-ot.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az olajipari szektor jelentős súllyal szerepel, amely fenntarthatósági kockázatokat hordoz- hat. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és ne- gatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása (pl. elekt- romos járművek elterjedése) negatívan érintheti az olajipari szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a fosszilis energiahordozók kitermelésének eredmé- nyességére nézve.
• A hagyományos technológia alacsony emissziójú technológiára cse- rélése az olajipari szegmensben szintén kockázatokat hordoz, az al- kalmazkodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik az olajszektor profitabilitását rövid-közép távon.
• Továbbá, az olajszektor reputációját negatívan érinti a fosszilis erőfor- rások használatának megbélyegzése, ami üzleti kockázatokat hordoz keresleti oldalról.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% MSCI Eastern Europe Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Kelet-közép-európai részvény eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző;
– nem számottevő.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák (részvény befektetési alapok illetve hasonló kockázatú eszközök) | 95% | 60% | 100% |
Egyedi részvények | 0% | 0% | 0% |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok | 0% | 0% | 40% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: Kelet-Közép-Európa, Oroszország | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé-
Az eszközalap – közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül – kelet- közép-európai részvényekbe, illetve olyan vállalatok részvényeibe fekteti vagyonát, amelyek a kelet-közép-európai régióban végzik gazdasági te- vékenységük túlnyomó részét.
Az eszközalap célja, hogy a régió – a közép- és kelet-európai államok és Oroszország, illetve kis részben Románia, Bulgária, Balkán-félsziget, valamint Ausztria – vállalatainak növekedéséből részesedjen.
Az eszközalap azoknak a befektetőknek a figyelmébe ajánlott, akik – na- gyobb befektetési kockázat vállalása mellett – részesedni kívánnak a régió várható felzárkózásával járó növekedésből.
Az eszközalapban befektetési jegyeken és részvényeken kívül készpénz és bankbetét is tartható, az eszközalap vagyonának maximum 20 szá- zalékáig.
Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának megemelé- sével, illetve a mögöttes befektetések napi értékesítése révén biztosítja, így a részvénykitettség csak közelíti a 100%-ot.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.
kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az orosz energia- ipari szektor (olaj- és gázipar) jelentős súllyal szerepel, mely fenntartha- tósági kockázatokat hordozhat.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes energiaipari eszközök ho- zamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása (pl. elekt- romos járművek elterjedése) negatívan érintheti a fosszilis energia- szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek az energiaszektor eredményességére nézve.
• A hagyományos technológia alacsony emissziójú technológiára cse- rélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkent- hetik az fosszilis energiaszektor profitabilitását rövid-közép távon.
• Továbbá, a fosszilis energiaszektor reputációját negatívan érinti a nem-megújuló erőforrások használatának megbélyegzése, ami üzleti kockázatokat hordoz keresleti oldalról.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten konzervatív |
Referenciaindex* | 100% RMAX |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Spektrum abszolút hozam eszközalap
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban, de az eszközala- pon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Készpénz, látra szóló betét | 10% | 0% | 100% |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek | 30% | 0% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 70% |
Egyedi részvények | 20% | 0% | 70% |
Kollektív befektetési formák (részvény, ingatlan, árupiac, abszolút hozam, származtatott) | 30% | 0% | 100% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
* A „referenciaindex” fogalma jelen eszközalap esetében nem teljesen helytálló. Az eszközalap az index által nyújtott hozam meghaladására törekszik, de hangsúlyozottan nem annak leképezése.
Az eszközalap befektetési célja, hogy jellemzően kamatozó eszközökbe és részvényekbe történő közvetett és közvetlen befektetéssel, közepes piaci kockázatvállalás mellett az állampapírokhoz képest nagyobb ho- zamot biztosítson a befektetésre ajánlott 5 éves időhorizonton. Az esz- közalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, árupiaci és ingatlanpiaci kitettséget hordozó termékek, egyéb eszközök. Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb részvényalapét.
Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megté- rülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingadozásának alacsonyan tar- tása mellett, lehetőség szerint minden piaci környezetben.
Az alap által tartott eszközök kiválasztásában az egyedi értékpapír-elem- zés ugyanolyan hangsúlyos szerepet játszik, mint a globális makrogaz- dasági folyamatok elemzésén alapuló eszközkiválasztás.
Negatív piaci környezetben, vagy egyedi pozíciók piaci kockázatának fedezéséhez az alap vásárolhat olyan tőzsdén kereskedett befektetési alapokat, melyek árfolyamának emelkedése a mögöttes piaci eszköz vagy index árfolyamának esése esetén következik be; így a befektetési alap akkor is képes hozamot elérni, vagy hatékonyan kockázatot kezelni, amikor a piaci környezet kedvezőtlen.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csök- kentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten konzervatív |
Referenciaindex* | 100% Euro Aggregate Treasury EUR |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
€-Spektrum abszolút hozam eszközalap
ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Euro készpénz, látra szóló betét | 10% | 0% | 100% |
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó ka- matozású állampapírok, kollektív be- fektetési formák (kötvény), betétek | 30% | 0% | 100% |
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák | 10% | 0% | 70% |
Egyedi részvények | 20% | 0% | 70% |
Kollektív befektetési formák (részvény, ingatlan, árupiac, abszolút hozam, származtatott) | 30% | 0% | 100% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
*A „referenciaindex” fogalma jelen eszközalap esetében nem teljesen helytálló. Az eszközalap az index által nyújtott hozam meghaladására törekszik és hangsúlyozottan nem annak leképezése a befektetési célja, azonban a befektetési cél megvalósítása során a Bloomberg Eurozone Sov 1-3 index teljesítménye viszonyítási pontként kerül figyelembe vételre.
Az eszközalap befektetési célja, hogy jellemzően kamatozó eszközökbe és részvényekbe történő közvetett és közvetlen befektetéssel, közepes piaci kockázatvállalás mellett az állampapírokhoz képest nagyobb ho- zamot biztosítson a befektetésre ajánlott 5 éves időhorizonton. Az esz- közalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, árupiaci és ingatlanpiaci kitettséget hordozó termékek, egyéb eszközök. Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb részvényalapét.
Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megté-
rülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingadozásának alacsonyan tar- tása mellett, lehetőség szerint minden piaci környezetben.
Az alap által tartott eszközök kiválasztásában az egyedi értékpapír-elem- zés ugyanolyan hangsúlyos szerepet játszik, mint a globális makrogaz- dasági folyamatok elemzésén alapuló eszközkiválasztás.
Negatív piaci környezetben, vagy egyedi pozíciók piaci kockázatának fedezéséhez az alap vásárolhat olyan tőzsdén kereskedett befektetési alapokat, melyek árfolyamának emelkedése a mögöttes piaci eszköz vagy index árfolyamának esése esetén következik be; így a befektetési alap akkor is képes hozamot elérni, vagy hatékonyan kockázatot kezelni, amikor a piaci környezet kedvezőtlen.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek- kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci- helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, de az esz- közalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre,
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn-
tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emissziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel.
• A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kiegyensúlyozott |
Referenciaindex | 100% LBMA Gold Price PM EUR (az érvényes MNB árfolyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | Az alap speciális befektetési poli- tikája miatt ajánlott befektetési időtartam nem értelmezhető. Az alap elsősorban diverzifikációs eszközként ajánlható egyéb es- zközalapok különböző kockázati tényezőinek mérséklése céljából. |
Arany eszközalap
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befekte- tésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Fizikai nemesfémekbe vagy nemes- fém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF) | 95% | 60% | 100% |
Egyedi részvények, illetve kollektív befektetési formák (nyersanyag- kitermelés, feldolgozás, értékesítés, kereskedelem) | 0% | 0% | 40% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat • | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség nem koncentrált | |
Szektorális kitettség Arany (nemesfém) | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap a mögöttes befektetési alapokon keresztül elsősorban az arany, illetve egyéb nemesfémek világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési eszközök azáltal biztosítják az arany világpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy port- folióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel ren- delkeznek.
Az alap a közvetlenül az arany, vagy egyéb nemesfémek árfolyamához kapcsolódó befektetési eszközökön túl fektethet nyersanyag-kitermelés- sel, feldolgozással, értékesítéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállala- tok részvényeibe közvetlenül, vagy közvetett módon is a befektetési limiteken belül.
Az eszközalap likviditását az aktuális készpénz hányadának megemelé- sével, illetve a mögöttes befektetési eszközök napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek célzottan 95%.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az a fizikai arany árfolyamát leképező befektetések jelentős súllyal szerepelnek. A fizikai arany árfolyamát számos tényező befolyásolhatja. Fenntarthatósági koc- kázatokat hordozhat az arany kitermelési technológiája, így az alábbi té- nyezők negatív hatással lehetnek a mögöttes eszközök hozamára:
• A hagyományos kitermelési technológia biztonságosabb technológiára cserélése kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igé- nyel.
• Az alkalmazott technológia környezeti károkat (cianid-szennyezés) okozhat, ami jogi kockázatokat hordoz, és a bírságokon, büntetéseket keresztül ráfordításokat eredményezhet
• Az új lelőhelyek létesítése a természeti környezetre káros hatást gyako- rolhat, a kitermelőre nézve reputációs kockázatokat hordoz, melyek el- kerülése megnövelheti a kitermelés költségeit.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + |
Megcélzott ügyfélkör | Konzervatív |
Referenciaindex | 100% Bloomberg Barclays Global Aggregate Index Hedged EUR (az érvényes MNB árfolyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Globális kötvény eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat • |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző;
– nem számottevő.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Globális és regionális kötvény alapok, hitelviszonyt megtestesítő egyedi értékpapírok | 95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 20% |
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
(Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap célja, hogy részesüljön a nemzetközi hitelpiacon forga- lomban levő kötvények és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamából. Az eszközalap közvetlenül, vagy befektetési alapokon ke- resztül vásárol hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyek lehet- nek vállalatok, vagy országok, önkormányzatok, kormányzati intézmé- nyek által kibocsátott értékpapírok. A hozam növelése és a kockázat megosztása érdekében az eszközalap globálisan, mind a fejlett, mind a fejlődő országok piacain fektet be.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalapban a befektetett eszközök célzott aránya 95%, a likviditás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tartal- maz, melyek aránya célzottan 5%.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapon belüli befektetések ugyanakkor jellemzően más devizában kerülnek befektetésre; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök egy jelentős része fejlődő piaci – köztük kínai, orosz, közel-keleti és latin-amerikai – államkötvé- nyekbe fektet, s ezeket negatívan befolyásolhatják a fenntarthatósági kockázatok.
Általában az állampapírok esetén egyes külföldi befektetők saját szem- pontjaiknak megfelelően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környezeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történé- seket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy jelentősebb eladást indíthat el, vagy éppen a gazdaságot gyengítő kereskedelmi korlátozó intézkedéseket von maga után, melyek árfo- lyamcsökkenéshez vezethetnek. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív értékeléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyásolhatják a várható hozamot.
További fenntarthatósági kockázatot jelenthetnek az államkötvények esetén a magas védelmi kiadások és a fegyverkezés, melyek terhelik az állami költségvetést, és a hatékonyabb állami beruházásoktól (mint az oktatás és az innováció) forrást vonhatnak el, ami végső soron gyengít- heti a gazdaságot. Hasonlóan, az emberi jogok megsértése, a halálbün- tetés, a nem megfelelő demokratikus és polgárjogi környezet és a kor- rupció magas társadalmi-politikai kockázatokat hordoz és negatívan hat- hat a gazdaságra. E körülmények ezért szélsőséges esetekben kihathat- nak az államkötvények fizetőképességére is.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% FTSE EPRA/NAREIT Developed (az érvényes MNB árfo- lyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 7 év |
Nemzetközi ingatlan eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Ingatlanpiaci kitettséget megtestesítő kollektív befektetési formák | 85% | 40% | 100% |
Részvények (ingatlan- és jelzálogszektor) | 10% | 0% | 40% |
Készpénz, bankbetét | 5% | 0% | 20% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat • |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat • | Partnerkockázat |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség nem koncentrált | |
Szektorális kitettség Ingatlan | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap célja elsősorban az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmekből, haszonból való részesedés, valamint az ingatlanok ér- téknövekedéséből származó nyereség elérése. Az eszközalap befektetési alapokon, valamint ingatlan fejlesztéssel, bérbeadással, hasznosítással, kereskedelemmel, üzemeltetéssel foglalkozó vállalatok részvényein ke- resztül ingatlanpiaci kitettséget nyújt befektetőinek elsősorban a nem- zetközi ingatlanpiacon. Az eszközalap Magyarországi ingatlankitettséget is tartalmazhat.
A hozam növelése és a kockázat megosztása érdekében az eszközalap a globálisan, mind fejlett, mind fejlődő országok piacain fektet be, emel- lett befektetéseit a különböző ingatlan-típusok – kereskedelmi, ipari, fej- lesztési célú, lakóingatlanok – között is megosztja.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ingatlanszektor jelentős súllyal szerepel, mely fenntarthatósági kockázatokat hordozhat.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek az ingatlanfejlesztések eredményességére nézve.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csök- kentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát.
• Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% Nasdaq100 Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Új technológiák eszközalap
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák | 70% | 40% | 100% |
Egyedi részvények | 25% | 0% | 60% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% | 0% | 50% |
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség USA, Dél-kelet Ázsia, Európa | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül olyan technológiai vállalatok részvényeibe fektet, melyek a világgazdaság nö- vekedésének kulcsszereplői és melyek élen járnak az innovációban. Ezek a vállalatok egyebek mellett a számítástechnika, telekommunikáció, esz- közök (hardware) és programok, alkalmazások (software) fejlesztésével, értékesítésével foglalkoznak, megújuló energia, biotechnológia, űrkuta- tás, géntechnológia, környezetvédelem, digitálist tartalom-előállítás, in- ternet szektorban tevékenykednek.
Az eszközök megoszlása globális, de szektor sajátosságainak megfele- lően nagyobb súlyt képviselnek az Amerikai Egyesült Államok és Dél- kelet Ázsia vállalatai. Az eszközalap magyar vállalatok részvényeit is tar- talmazhatja.
Az alap referenciaindexe az amerikai részvénypiacát reprezentáló Nasdaq100 részvényindex, az eszközkezelő az alap- és részvényszelek- cióval ezen index teljesítményének felülmúlására törekszik hosszútávon. A szektor hosszú távon magasabb hozampotenciálja jelentősebb árfo- lyam-mozgásokkal párosulhat.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok szerint került meghatározásra, így kis súllyal megtalálható az eszközalapban az ipari termelőszektor, melyre negatívan hathatnak a fenntarthatósági kockázatok.
Fenntarthatósági kockázatokat hordoznak az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök várható hoza- mára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari termelőszektort és az energiaipar egyes szereplőit (fosszilis előállítók), mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ipari létesítményekre, ingatla- nokra. A keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállala- tok részvényeinek árfolyamát.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kiegyensúlyozott |
Referenciaindex | 100% MSCI ACWI Index (az érvé- nyes MNB árfolyamokon az eszköz- alap elszámolási devizájára váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
ProtAktív Globális részvény eszközalap
A táblázatban megjelölt „Jellemző kockázatok” mellett fontos, hogy a bizto- sító sem tőke-, sem hozam garanciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott kereskedési stratégiák nél- kül ért volna el.
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Kollektív befektetési formák (globális-, regionális-, szektorális-, országkitettséget megtesítesítő részvényindex) | 0% vagy 95% | 0% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5% vagy 100% | 0% | 100% |
A technikai indikátorokon alapuló kereskedési stratégiák speciális kockázata, hogy a – múltbeli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy megkésett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyammozgások tekin- tetében, így a kereskedési stratégia eredménye (hozama) bizonyos idősza- kokban elmaradhat a referenciaindex teljesítményétől (hozamától), más ese- tekben viszont a kereskedési stratégia felülteljesítheti a referenciaindexet. Az eszközalap esetén fokozottak a likviditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes vagyonának értékében lehet szükség értékpapír- eladási, illetve -vételi tranzakciók végrehajtására.
Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politikának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehajtani, garanciát nem vállal.
Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az eszköz- alapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befektetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fe- dezheti.
További információ: Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott keres- kedési stratégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a xxx.xxxxxxxxxxx.xx honlapon hozzáférhetők.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalap befektetési célja a rövid távú jelentős árfolyamesések kivédése úgy, hogy mindeközben az árfolyam-emelkedésekből is részesüljön. Az esz- közalap a befektetési célja eléréséhez az eszközalaphoz tartozó referenciain- dexek technikai elemzésén – ezen belül különböző indikátorok (a referencia- indexből számított mutatók) által meghatározott jelzéseken – alapuló, „stop loss – start gain” típusú kereskedési stratégiákat használ.
Az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett kereskedési stratégiák alkalmazásával felismerje az erőteljes árfolyameséseket és emelke- déseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladással illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az árfolyam-emelkedésből pro- fitál. Az alkalmazott kereskedési stratégiát az eszközalap kezelője folyamato- san felülvizsgálja, és ennek eredményeként bármikor megváltoztathatja.
A technikai elemzésen alapuló alkalmazott kereskedési stratégia jellemzően kétféle jelzést adhat a mögöttes befektetési alapokkal kapcsolatban: vételit vagy eladásit. Az eszközalap célzott összetétele így a jelzések szerint változ- hat:
• vételi jelzés esetén a célzott összetétel 95% befektetési alap és – a likviditás biztosítása érdekében – 5% készpénz és bankbetét,
• eladási jelzés esetén a célzott összetétel 100% készpénz és bankbetét, a befektetési alapok aránya pedig 0%.
A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem határozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések ke- zelőitől, illetve az érintett piacok likviditási helyzetétől is függ.
Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, amelyeknél az árfo- lyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún. „long pozíci- ókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún.
„short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek engedé- lyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megengedett az ér- tékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodá- sok kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió ha- tékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában meghatározott mini- mum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalap a kockázatok mérséklésének céljából több, az eszközalap be- fektetési céljainak megfelelő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapba is fek- tetheti a vagyonát.
Az eszközalap kockázati profiljának sajátosságai a következők.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek kö- zötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vo- natkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szer- ződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínálatának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntartható befek- tetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat elő- mozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befektetési politikája és eszközösszetétele ere- detileg nem a fenntartható környezeti vagy társadalmi vagy irányítási szem- pontok alapján került meghatározásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalap- jainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett
– törekszik a fenntarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes befektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcsolatos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik figye- lembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenysé- gekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem kifeje- zetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az esz- közalapban található mögöttes eszközök között megtalálható az ipari terme- lőszektor, az energiaipar és a nyersanyag-termelés, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív ha- tással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök várható hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatívan érintheti a hagyományos ipari szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kockázatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• A hagyományos technológiák alacsony emissziójú technológiákra cseré- lése szintén kockázatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyo- mányos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
2022. december 16.
Fenntartható menedzselt kiegyensúlyozott eszközalap
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Mérsékelten konzervatív |
Referenciaindex | 50% MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped USD Index, és 50% Bloomberg MSCI EUR Corporate Climate Paris Aligned ESG Select Unh EUR Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 5 év |
Az eszközalap befektetési portfóliójában a befektetési eszközök között kis részben (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban) likviditási célú pén- zeszközök is szerepelnek.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.
Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli eszközök azonban más devizában is befektetésre ke- rülhetnek. A vagyonkezelő a devizakockázatot részben vagy egészben fedezheti, az aktuális fedezettségről további információ a havi jelentés- ben található.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző;
– nem számottevő.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Részvények, részvény befektetési alapok | 47,5% | 30% | 70% |
Kötvények, kötvény befektetési alapok | 47,5% | 30% | 100% |
Készpénz, bankbetét | 5% | 0% | 20% |
Az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési dön- tései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági té- nyezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok fi- gyelembevételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenn- tarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakori- sággal írásban megküldi a szerződő részére.
A közvetett befektetések (kollektív befektetési formák) esetében a Biz- tosító csak olyan alapkezelőt választ, amely a saját közzététele alapján figyelembe veszi a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásokat a befektetési döntései során, és ennek érdekében kizárási politikákat al- kalmaz, fenntarthatósági szempontú elemzéseket végez a befektetés előtt, valamint aktív tulajdonosi szerepet gyakorol a befektetést befo- gadó vállalatok életében.
A kiválasztandó egyedi vállalati részvények, kötvények esetében a Biz- tosító már a befektetés előtt elemzi a befektetést befogadó, illetve köt- vényt kibocsátó vállalatok szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének vár- ható, jövőbeli forgatókönyveit, és kizárólag olyan vállalatokat választ, amelyek megbízható és transzparens módon közzéteszik a szén-dioxid- kibocsátás Párizsi Megállapodáshoz igazodó mértékű csökkentése érde-
Az eszközalap célja, hogy közepes kockázatot vállalva a kockázatmentes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson, úgy, hogy közben az éghajlatváltozás mérsékléséhez is hozzájárul a szén- dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésével.
A globális fókuszú eszközalap ennek érdekében a jövőben olyan, a szén- dioxid kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését megcélzó, közvetett és/vagy közvetlen befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve vállalati részvényeket, kötvényeket) választ ki, amelyek olyan vállalatok- hoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesz- nek az (EU) 2020/852 rendelet (a továbbiakban: Taxonómia Rendelet)
3. cikkében korábban felsorolt – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági tevékenységekre vonatkozó – kritériumoknak. Ezt megelő- zően – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetésekhez kapcsolódó vállalatok gazdasági tevékenységének Taxonómia-igazodásához kapcsolódó infor- mációk publikálásáig – az eszközalap az EU 2019/2088 rendelet (Köz- zétételi Rendelet) 9. cikke szerinti, olyan környezeti célkitűzéssel rendel- kező fenntartható befektetésekbe, nevezetesen a gazdasági tevékeny- ségük alapján ide sorolható vállalatok részvényeibe, kötvényeibe fektet közvetve vagy közvetlenül, ahol az érintett vállalatok tevékenységük során környezeti célként a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését tűzik ki.
Ezek a befektetések – a mögöttes vállalatok gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan – például a megújuló energiaforrások használatával, energiahatékonysági beruházások megvalósításával, karbonmentes technológiai megoldások alkalmazásával, illetve a fenntartható források- ból kinyert tiszta energia előállítása révén járulnak hozzá a szén-dioxid- kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentéséhez.
Az eszközalap befektetései között célzottan 95%-ban (minimum 80%- ban) szerepelnek olyan kollektív befektetések, illetve egyedi vállalati rész- vények, kötvények, amelyek a kijelölt összetett referenciaindex kompo- nenseinek teljesítményét és összetételét hivatottak leképezni, egyúttal a referenciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani.
kében vállalt célkitű-zéseik megvalósulását. Mindezeket a Biztosító külső adatszolgáltatók információi alapján is ellenőrzi.
A befektetési stratégia fent ismertetett lényeges eleme, hogy a kiválasz- tott befektetések az összetett referenciaindex komponenseinek teljesít- ményét és összetételét is hivatottak leképezni, egyúttal e referenciaindex komponensenkénti fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani. Az összetett referenciaindex komponenseit képező indexeket előállító Xxxxxx Xxxxxxx Capital International, illetve a Bloomberg Fi- nance L.P. az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által java- solt minimális követelményeket figyelembe veszi azon mögöttes válla- latok tekintetében, amelyeknek részvényei, illetve kibocsátott kötvényei kiválasztásra kerülnek, és mérlegeli a követelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat és lehetőségeket. Ezen felül, az indexek kizárják a dohányipari vállalatok, valamint a szénalapú áram- termelő vállalatok részvényeit és kibocsátott kötvényeit, továbbá korlá- tozzák a fosszilis energiaipari vállalatok kiválasztását.
Mindezek alapján a Biztosító a fenntarthatósági kockázatokat nem mi- nősíti jelentősnek az eszközalap esetében.
A Biztosító általános politikáját a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálásáról a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) teszi közzé.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
A Biztosító már a mögöttes befektetések kiválasztása során előzetesen elemzi a fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatását, vala- mint ezt követően is folyamatosan figyelemmel kíséri a fenntarthatósági kockázatok időbeli alakulását a befektetés teljes időtartama alatt. Ezek – és a „A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása” szakaszban fentebb kifejtettek – alapján a Biztosító nem minősíti jelen- tősnek a fenntarthatósági kockázatokat jelen eszközalap esetében, így azok hozamra gyakorolt várható hatása sem jelentős.
A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező eszközalapok esetén alkalmazandó kiegészítő szerződéskötés előtti közzétételt a Különös Fel- tételek 4. sz. melléklete tartalmazza.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped USD Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
Fenntartható globális részvény eszközalap
lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.
Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli eszközök azonban más devizában is befektetésre ke- rülhetnek. A vagyonkezelő a devizakockázatot részben vagy egészben fedezheti, az aktuális fedezettségről további információ a havi jelentés- ben található.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző;
– nem számottevő.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Részvény befektetési alapok | 90% | 80% | 100% |
Egyedi részvények | 5% | 0% | 20% |
Készpénz, bankbetét | 5% | 0% | 20% |
Az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési dön- tései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági té- nyezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok fi- gyelembevételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenn- tarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakori- sággal írásban megküldi a szerződő részére.
A közvetett befektetések (kollektív befektetési formák) esetében a Biz- tosító csak olyan alapkezelőt választ, amely a saját közzététele alapján figyelembe veszi a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásokat a befektetési döntései során, és ennek érdekében kizárási politikákat al- kalmaz, fenntarthatósági szempontú elemzéseket végez a befektetés előtt, valamint aktív tulajdonosi szerepet gyakorol a befektetést befo- gadó vállalatok életében.
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A kiválasztandó egyedi vállalati részvények esetében a Biztosító már a befektetés előtt elemzi a befektetést befogadó vállalatok szén-dioxid-ki- bocsátás csökkentésének várható jövőbeli forgatókönyveit, és kizárólag olyan vállalatok részvényeibe fektet, amelyek megbízható és transzpa- rens módon közzéteszik a szén-dioxid-kibocsátás Párizsi Megállapodás-
Az eszközalap közép- és hosszútávon úgy kíván inflációt meghaladó ho- zamot elérni, hogy közben az éghajlatváltozás mérsékléséhez is hozzá- járul a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésével.
A globális fókuszú eszközalap ennek érdekében a jövőben olyan, a szén- dioxid kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését megcélzó, közvetett és/vagy közvetlen befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve egyedi részvényeket) választ ki, amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolód- nak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesznek az (EU) 2020/852 rendelet (a továbbiakban: Taxonómia Rendelet) 3. cikkében felsorolt – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági tevékeny- ségekre vonatkozó – kritériumoknak. Ezt megelőzően – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetések Taxonómia-igazodásához kapcsolódó informá- ciók publikálásáig – az eszközalap az EU 2019/2088 rendelet (Közzété- teli Rendelet) 9. cikke szerinti olyan fenntartható befektetésekbe, neve- zetesen olyan vállalatok részvényeibe fektet közvetve vagy közvetlenül, melyek tevékenységük során környezeti célként a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését tűzik ki.
Az eszközalap befektetései között célzottan 95%-ban (minimum 80%- ban) szerepelnek olyan – az éghajlatváltozás mérséklését a szén-dioxid- kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésével elősegítő, a fenti feltéte- leknek megfelelő – kollektív befektetési formák, illetve egyedi vállalati részvények, amelyek a kijelölt referenciaindex teljesítményét és összeté- telét hivatottak leképezni, egyúttal a referenciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani.
Ezek a befektetések például a megújuló energiaforrások használatával, energiahatékonysági beruházások megvalósításával, karbonmentes technológiai megoldások alkalmazásával, illetve a fenntartható források- ból kinyert tiszta energia előállítása révén járulnak hozzá a szén-dioxid- kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentéséhez.
Az eszközalap befektetési portfóliójában a befektetési eszközök között kis részben (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban) likviditási célú pén- zeszközök is szerepelnek.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár-
hoz igazodó mértékű csökkentése érdekében vállalt célkitűzéseik meg- valósulását. Mindezeket a Biztosító külső adatszolgáltatók információi alapján is ellenőrzi, valamint folyamatosan nyomon követi a befektetés teljes időtartama alatt.
A befektetési stratégia fent ismertetett lényeges eleme, hogy a kiválasz- tott befektetések a referenciaindex teljesítményét és összetételét is hi- vatottak leképezni, egyúttal a referenciaindex fenntarthatósági sarok- számainak elérését hivatottak biztosítani. Az indexet előállító Xxxxxx Xxxxxxx Capital International az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt minimális követelményeket figyelembe veszi a mögöttes vállalatok részvényeinek kiválasztása során, és mérlegeli a kö- vetelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockáza- tokat és lehetőségeket. Ezen felül, az index kizárja a dohányipari válla- latok, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit, valamint korlátozza a fosszilis energiaipari vállalatok kiválasztását.
Mindezek alapján a Biztosító a fenntarthatósági kockázatokat nem mi- nősíti jelentősnek az eszközalap esetében.
A Biztosító általános politikáját a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálásáról a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) teszi közzé.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
A Biztosító már a mögöttes befektetések kiválasztása során előzetesen elemzi a fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatását, vala- mint ezt követően is folyamatosan figyelemmel kíséri a fenntarthatósági kockázatok időbeli alakulását a befektetés teljes időtartama alatt. Ezek
– és a „A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrá- lása” szakaszban fentebb kifejtettek – alapján a Biztosító nem minősíti jelentősnek a fenntarthatósági kockázatokat jelen eszközalap esetében, így azok hozamra gyakorolt várható hatása sem jelentős.
A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező eszközalapok esetén alkalmazandó kiegészítő szerződéskötés előtti közzétételt a Különös Fel- tételek 4. sz. melléklete tartalmazza.
2022. december 16.
Jellemzők | |
Összesített kockázat | + + + + + + |
Megcélzott ügyfélkör | Kockázatvállaló |
Referenciaindex | 100% MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped USD Index (az érvényes MNB árfolyamokon euróra váltva) |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év |
€-Fenntartható globális részvény eszközalap
gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése, továbbá nincs lehetőség sem fedezeti, sem arbitrázs célú ügyletek kötésére.
Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik.
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző;
– nem számottevő.
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalap összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | |
Részvény befektetési alapok | 90% | 80% | 100% |
Egyedi részvények | 5% | 0% | 20% |
Készpénz, bankbetét | 5% | 0% | 20% |
Az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: a Biztosító) a befektetési dön- tései meghozatala során folyamatosan törekszik a fenntarthatósági té- nyezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok fi- gyelembevételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatkozásában a fenn- tarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek fi- gyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakoriság- gal írásban megküldi a szerződő részére.
A közvetett befektetések (kollektív befektetési formák) esetében a Biz- tosító csak olyan alapkezelőt választ, amely a saját közzététele alapján figyelembe veszi a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásokat a befektetési döntései során, és ennek érdekében kizárási politikákat al- kalmaz, fenntarthatósági szempontú elemzéseket végez a befektetés előtt, valamint aktív tulajdonosi szerepet gyakorol a befektetést befo- gadó vállalatok életében.
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizaárfolyam-kockázat • | Ország / politikai kockázat |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat | Visszafizetési kockázat |
Fenntarthatósági kockázat | |
Földrajzi kitettség nem koncentrált | |
Szektorális kitettség nem koncentrált | |
A kiválasztandó egyedi vállalati részvények esetében a Biztosító már a befektetés előtt elemzi a befektetést befogadó vállalatok szén-dioxid-ki- bocsátás csökkentésének várható jövőbeli forgatókönyveit, és kizárólag olyan vállalatok részvényeibe fektet, amelyek megbízható és transzpa- rens módon közzéteszik a szén-dioxid-kibocsátás Párizsi Megállapodás- hoz igazodó mértékű csökkentése érdekében vállalt célkitűzéseik meg- valósulását. Mindezeket a Biztosító külső adatszolgáltatók információi
Az eszközalap közép- és hosszútávon úgy kíván inflációt meghaladó ho- zamot elérni, hogy közben az éghajlatváltozás mérsékléséhez is hozzá- járul a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésével.
A globális fókuszú eszközalap ennek érdekében a jövőben olyan, a szén- dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését megcélzó, közvetett és/vagy közvetlen befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve egyedi részvényeket) választ ki, amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolód- nak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesznek az (EU) 2020/852 rendelet (a továbbiakban: Taxonómia Rendelet) 3. cikkében felsorolt – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági tevékeny- ségekre vonatkozó – kritériumoknak. Ezt megelőzően – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetések Taxonómia-igazodásához kapcsolódó informá- ciók publikálásáig – az eszközalap az EU 2019/2088 rendelet (Közzété- teli Rendelet) 9. cikke szerinti olyan fenntartható befektetésekbe, neve- zetesen olyan vállalatok részvényeibe fektet közvetve vagy közvetlenül, melyek tevékenységük során környezeti célként a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését tűzik ki.
Az eszközalap befektetései között célzottan 95%-ban (minimum 80%- ban) szerepelnek olyan – az éghajlatváltozás mérséklését a szén-dioxid- kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésével elősegítő, a fenti feltéte- leknek megfelelő – kollektív befektetési formák, illetve egyedi vállalati részvények, amelyek a kijelölt referenciaindex teljesítményét és összeté- telét hivatottak leképezni, egyúttal a referenciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani.
Ezek a befektetések például a megújuló energiaforrások használatával, energiahatékonysági beruházások megvalósításával, karbonmentes technológiai megoldások alkalmazásával, illetve a fenntartható források- ból kinyert tiszta energia előállítása révén járulnak hozzá a szén-dioxid- kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentéséhez.
Az eszközalap befektetési portfóliójában a befektetési eszközök között kis részben (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban) likviditási célú pén- zeszközök is szerepelnek.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír-vételi és -eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen-
alapján is ellenőrzi, valamint folyamatosan nyomon követi a befektetés teljes időtartama alatt.
A befektetési stratégia fent ismertetett lényeges eleme, hogy a kiválasz- tott befektetések a referenciaindex teljesítményét és összetételét is hi- vatottak leképezni, egyúttal a referenciaindex fenntarthatósági sarok- számainak elérését hivatottak biztosítani. Az indexet előállító Xxxxxx Xxxxxxx Capital International az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt minimális követelményeket figyelembe veszi a mögöttes vállalatok részvényeinek kiválasztása során, és mérlegeli a kö- vetelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockáza- tokat és lehetőségeket. Ezen felül, az index kizárja a dohányipari válla- latok, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit, valamint korlátozza a fosszilis energiaipari vállalatok kiválasztását.
Mindezek alapján a Biztosító a fenntarthatósági kockázatokat nem mi- nősíti jelentősnek az eszközalap esetében.
A Biztosító általános politikáját a fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálásáról a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) teszi közzé.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
A Biztosító már a mögöttes befektetések kiválasztása során előzetesen elemzi a fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatását, vala- mint ezt követően is folyamatosan figyelemmel kíséri a fenntarthatósági kockázatok időbeli alakulását a befektetés teljes időtartama alatt. Ezek
– és a „A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrá- lása” szakaszban fentebb kifejtettek – alapján a Biztosító nem minősíti jelentősnek a fenntarthatósági kockázatokat jelen eszközalap esetében, így azok hozamra gyakorolt várható hatása sem jelentős.
A fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkező eszközalapok esetén alkalmazandó kiegészítő szerződéskötés előtti közzétételt a Különös Fel- tételek 4. sz. melléklete tartalmazza.
2022. december 16.
Eszözalap | Árfolyam- kockázat | Megcélzott ügyfélkör |
Cél 2030 | + + + + + | Mérsékelten kockázatvállaló |
Cél 2035 | + + + + + | Mérsékelten kockázatvállaló |
Cél 2040 | + + + + + | Mérsékelten kockázatvállaló |
Cél 2045 | + + + + + | Mérsékelten kockázatvállaló |
Cél 2050 | + + + + + | Mérsékelten kockázatvállaló |
III. LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK Cél eszközalapok
Jellemző kockázatok | |
Árukockázat | Likviditási kockázat |
Devizakockázat • | Ország / politikai kockázat • |
Ingatlankockázat | Partnerkockázat • |
Kamat- és hozamkockázat • | Részvénykockázat • |
Koncentrációs kockázat • | Visszafizetési kockázat • |
Fenntarthatósági kockázat • | |
Földrajzi kitettség: nem koncentrált | |
Szektoriális kitettség: nem koncentrált | |
A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)
Az eszközalapok és mögöttes befektetéseik célja hosszú távon hozam
Referenciaindex* (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva) | ||||
CRSP US Total Market Index | FTSE Global All Cap ex US Index | Bloomberg Barclays U.S. Aggregate Float Adjusted Index | Bloomberg Barclays Global Aggregate ex-USD Float Adjusted RIC Capped Index (USD Hedged) | |
Cél 2030 | 43% | 29% | 20% | 8% |
Cél 2035 | 48% | 31% | 15% | 6% |
Cél 2040 | 52% | 34% | 10% | 4% |
Cél 2045 | 54% | 36% | 7% | 3% |
Cél 2050 | 54% | 36% | 7% | 3% |
Ajánlott minimális befektetési időtartam | 10 év, illetve a céldátumig | |||
elérése olyan befektetők érdeklődésére számítva, akik megtakarításaikra az eszközalapok nevében szereplő évek (céldátumok) körül tartanak igényt. Az eszközalapok mögött elsődlegesen globális részvények, köt- vények, kamatozó értékpapírok és pénzpiaci eszközök állnak, pontos összetételük a befektetési politikából adódóan folyamatosan változik. Az évek során a befektetéseken belüli részvényhányad folyamatosan csökken annak érdekében, hogy az eszközalapok a céldátumukhoz kö- zeledve egyre kisebb árfolyam-ingadozásnak legyenek kitéve. Ezt a be- fektetési politikát követve az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok a céldátumra nagyrészt pénzpiaci eszközökből állnak, és így az eszközalapok kockázati kitettsége a kezdeti magasról – a befektetési po- litika célja szerint – alacsony fokozatúra csökken. Előzők alapján elmond- ható, hogy a mögöttes befektetések a tartam első hányadában a glo- bális reál világgazdasági növekedésből kívánnak profitálni, később pedig az ebből felhalmozott profitot egyre likvidebb és kisebb árfolyam inga- dozású kötvény-, illetve pénzpiaci fix hozamú befektetésekkel kívánják biztosítani.
Az árfolyamkockázat további mérséklése érdekében a befektetési alapok kezelője az eszközöket földrajzilag megosztja, illetve több alapkezelő tu- dásának hasznosításával állítja össze. A táblázatban megjelölt „Jellemző kockázatok” mellett így az eszközalapok hozamát az alapkezelők egyedi részvény-kiválasztási, eszközallokációs döntései is befolyásolják.
Cél eszköz- alapok | Lehetséges befektetési eszközök | Az eszközalapok összetétele | ||
Célzott | Minimum | Maximum | ||
Cél 2030 | Vanguard Target Retirement 2030 befek- tetési alapba fektető befektetési alapok | 90-95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5-10% | 0% | 20% | |
Cél 2035 | Vanguard Target Retirement 2035 befek- tetési alapba fektető befektetési alapok | 90-95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5-10% | 0% | 20% | |
Cél 2040 | Vanguard Target Retirement 2040 befek- tetési alapba fektető befektetési alapok | 90-95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5-10% | 0% | 20% | |
Cél 2045 | Vanguard Target Retirement 2045 befek- tetési alapba fektető befektetési alapok | 90-95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5-10% | 0% | 20% | |
Cél 2050 | Vanguard Target Retirement 2050 befek- tetési alapba fektető befektetési alapok | 90-95% | 80% | 100% |
Készpénz, látra szóló betét | 5-10% | 0% | 20% | |
Mivel a befektetési célból az eszközalapokba kiválasztott befektetési ala- pok kezdetben túlnyomórészt részvényekbe fektetnek, elsősorban árfo- lyamkockázatok befolyásolhatják az eszközalapok árfolyamának alaku- lását. A céldátumokhoz közeledve a kötvénytípusú eszközök túlsúlyából adódóan a kamat-, illetve a hitelkockázat válik meghatározóvá.
Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.
A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.
Az eszközalapok likviditásukat az aktuális készpénzhányaduk megeme- lésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biz- tosítják.
A készpénzhányad naponta az eszközalapokba áramló ügyfélbefizeté- sekkel is növekszik, ezért a befektetési jegyek aránya célzottan 90-95%. Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.
* Az egyes Cél alapok összetétele az idő előrehaladtával folyamatosan vál- tozik, és a kockázati kitettség folyamatosan csökken – a csökkenés hozzá- vetőleges üteméről a különböző Cél alapok egymáshoz képest futamideje és eszköz-összetétele ad hozzávetőleges képet a táblázatban megadott sú- lyok alapján. A táblázatban megadott eszköz-összetétel szerinti súlyértékek a 2016. december 1-e szerinti állapotot tükrözik.
Az adott Cél eszközalapon keresztül megtestesülő kockázati kitettségről és az adott alap legalább félévente frissített kockázati kitettségéről bővebb in- formációt a xxx.xxxxxxxxxxx.xx oldalon találhat.
A Cél eszközalapok befektetési összetételének tervezett változása (Illusztráció)
2015
2020
2025
2030
2035
2040 2045 2050
Cél 2030
Globális részvény
Globális kötvény és pénzpiaci befektetés
Cél 2035
Globális részvény
Globális kötvény és pénzpiaci befektetés
Cél 2040
Globális részvény
Globális kötvény és pénzpiaci befektetés
Cél 2045
Globális részvény
Globális kötvény és pénzpiaci befektetés
Cél 2050
Globális kötvény és pénzpiaci befektetés
Globális részvény
Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel
A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása
Az eszközalap a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatá- sokat nem veszi figyelembe, ugyanakkor az UNIQA Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: a Biztosító) a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok értékelésére és ezek lehetséges mérté- kének racionális keretek közötti minimalizálására. Az eszközalap vonatko- zásában a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokra, illetve ezek figyelembevételére vonatkozó információkat a Biztosító éves gyakorisággal írásban megküldi a szerződő részére.
Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is
– befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja.
Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk.
Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel.
Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása
Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar és a nyersanyag-termelés számottevő súllyal sze- repel, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak.
Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára:
• A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektort, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti.
• A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve.
• Az ipari termelés, nyersanyag-előállítás kapcsán a hagyományos tech- nológiák alacsony emissziójú technológiákra cserélése szintén kocká- zatokat hordoz, az alkalmazkodás ráfordításokat igényel. A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon.
• Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
2022. december 16.
Termékkód: 142, 144
2.A sz. melléklet
A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások Érvényes: 2017. március 10-től
1. Az egyszeri díj az alábbi pénznemekben kerülhet befizetésre, és a befizetéskor érvényes 1. sz. mellékletben szereplő eszközalapokba helyezhető el, az alábbiak szerint:
Egyszeri díj (díjelőírás) pénzneme | Eszközalapok nyilvántartásának pénzneme | |
forint | euró | |
forint | ✓ | – |
euró | – | ✓ |
A biztosító befizetett díjnak a megfelelő díjbevételi számláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.
Az egyszeri díj pénznemét az határozza meg, hogy a befizetés a biztosítónak melyik pénznemre fenntartott díjbevételi szám- lájára érkezett be.
2. Az áthelyezés (BEÁF 35. pont) feltételei: A befektetési egységek áthelyezése az eredeti díjelőírás pénzneméhez igazodóan a jelen melléklet 1. pontjához tartozó táblázat szerinti eszközalapokba lehetséges.
3. A megtakarítási befektetési egységek részleges visszavásárlás esetén a BEÁF IX.3. fejezetében írottakon túlmenően az alábbi feltételeknek is együttesen teljesülnie kell:
– a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egységek összesített befektetési értéke legalább 500000 Ft (euro díjú szer- ződések esetén legalább 2 000 EUR) legyen,
– a részleges visszavásárlásra kijelölt megtakarítási befektetési egységek összesített befektetési értéke legalább 50000 Ft (euro díjú szerződések esetén legalább 200 EUR) legyen.
E feltételek ellenőrzéséhez a biztosító az utolsó ismert befektetési egység árfolyamokat veszi alapul.
Termékkód: 142, 144
2.B sz. melléklet
A feltételekben ismertetett költségek mértékei Érvényes: 2022. augusztus 2-ától
1. Díjarányos költség (BEÁF VII.2. fejezet): a befizetett egyszeri díjból, annak százalékában kerül levonásra az alábbiak szerint.
Tartam (év) | |||||||||
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10– | élethosszig szóló | |
Díjarányos költség | 1,5% | 3,0% | 5,0% | 6,0% | 7,0% | 8,0% | 9,0% | 10,0% | 10,0% |
2. Befektetés arányos költségek (BEÁF VII.3. fejezet): a befektetési egységek számából, azok százalékában kerül elvonásra havonta az alábbiakban megadott éves százalékok tizenkettedének megfelelő mértékben.
Az EGYSZERI DÍJ nagysága az egyszeri díj pénznemében, illetve RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁST követően: a szerződésen maradó befektetési egységeknek a befektetési értéke (a befektetési egységek visszaváltási napján érvényes árfolyamokon számolva) | ||
legalább 3 millió forint (10 ezer euró) | kevesebb, mint 3 millió forint (10 ezer euró) | |
A bónusz időszak alatt | ||
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető | 2,25% | 2,50% |
Magyar államkötvény | 2,35% | 2,60% |
Nemzetközi ingatlan | 2,35% | 2,60% |
Kelet-közép-európai részvény | 2,40% | 2,65% |
Új technológiák | 2,45% | 2,70% |
Forint likviditás | 2,50% | 2,75% |
ProtAktív Globális részvény | 2,55% | 2,80% |
Spektrum abszolút hozam | 2,70% | 2,95% |
Arany | 2,70% | 2,95% |
Fenntartható globális részvény | 2,70% | 2,95% |
Fenntartható menedzselt kiegyensúlyozott | 2,70% | 2,95% |
Feltörekvő piaci részvény | 2,75% | 3,00% |
Fejlett piaci részvény | 2,75% | 3,00% |
Globális kötvény | 2,75% | 3,00% |
Hazai részvény | 2,75% | 3,00% |
Menedzselt konzervatív | 2,85% | 3,10% |
Menedzselt kötvénytúlsúlyos | 2,85% | 3,10% |
Menedzselt kiegyensúlyozott | 2,85% | 3,10% |
Menedzselt részvénytúlsúlyos | 2,85% | 3,10% |
Cél 2030-50 | 2,85% | 3,10% |
€-Likviditás | 2,50% | 2,75% |
€-Menedzselt konzervatív | 2,80% | 3,05% |
€-Menedzselt kötvénytúlsúlyos | 2,80% | 3,05% |
€-Menedzselt részvénytúlsúlyos | 2,70% | 2,95% |
€-Spektrum abszolút hozam | 2,70% | 2,95% |
€-Fenntartható globális részvény | 2,70% | 2,95% |
A bónusz időszakot követően | ||
Minden eszközalapra | 1,70% | 1,95% |
A befektetés arányos költségek a fentiek szerint eszközalaponként eltérők a bónusz időszak (2.C. sz. melléklet 1. pont) alatt, illetve azt követően; értéküket kezdetben az egyszeri díj nagysága határozza meg, részleges visszavásárlást követően pedig a szerződésen maradó befektetési egységeknek a – részleges visszavásárlásra kijelölt befektetési egységek visszaváltási napján ér- vényes árfolyamokon számított – befektetési értéke. Az utóbbi esetben esetlegesen megváltozó (éves) százalékos értékek a rész- leges visszavásárlást követő első befektetés arányos költség levonáskor kerülnek alkalmazásra.
3. A befektetési egységek áthelyezésének (BEÁF 36. pont) költségei:
Biztosítási évente az első áthelyezés költségmentes, ezt követően az áthelyezésre kerülő egységek árának 4,5‰-e, de legalább 500 Ft és legfeljebb 5 000 Ft (euro díjú szerződések esetén legalább 2 EUR és legfeljebb 20 EUR) kerül levonásra.
Külön-külön áthelyezésnek minősülnek a különböző eszközalapokból, illetve a különböző eszközalapokba történő – akár egy- idejű – áthelyezések.
4. A részleges visszavásárlás (BEÁF IX.3. fejezet) költsége: részleges visszavásárlás esetén a kifizetendő összeg 5,5‰-e, de legalább 500 Ft és legfeljebb 9000 Ft (euro díjú szerződések esetén legalább 2 EUR és legfeljebb 30 EUR) kerül levonásra.
5. A szerződő külön kérésére készített írásos elszámolásokért a biztosító alkalmanként 500 Ft (euro díjú szerződések esetén leg- alább 2 EUR) kezelési költséget számol fel.
6. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződőnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztató kézhezvételétől számított 30 napon belül bejelentett felmondása esetén a biztosító által érvé- nyesített költségek a következők:
– a szerződés kockázatelbírálási, nyilvántartási és kötvényesítési költsége 10000 Ft, továbbá
– az esetlegesen elvégzett orvosi vizsgálatok számlával igazolható költsége.
Az árfolyamok változásából adódó kockázatot a biztosító nem vállalja át, azaz a díj befektetése és a befektetési egységek vissza- váltási napja közötti esetleges árfolyamváltozásból adódó veszteséget, illetve nyereséget a biztosító az elszámolásban a szerző- dőre hárítja, illetve javára jóváírja.
Termékkód: 142, 144
2.C sz. melléklet
A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei Érvényes: 2017. március 10-tôl
A bónuszok vonatkozásában a jelen alapbiztosításra a BEÁF VIII. fejezetében írottak az alábbi feltételekkel, értékekkel érvényesek.
1. Díjarányos költség visszatérítési bónusz: a megtakarítási befektetési egységek százalékában meghatározott éves mértékét és a bónusz időszak hosszát a biztosítási tartam határozza meg az alábbiak szerint.
Tartam (év) | |||||||||
Biztosítási év | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 – | élethosszig szóló |
1 | 1,5% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% |
2 | – | 1,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% |
3 | – | – | 1,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% |
4 | – | – | – | – | 1,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% | 2,0% |
5 | – | – | – | – | – | – | 1,0% | 2,0% | 2,0% |
6 – | – | – | – | – | – | – | – | – | – |
Bónusz időszak hossza (év): | 1 | 2 | 3 | 3 | 4 | 4 | 5 | 5 | 5 |
A megtakarítási befektetési egységként történő jóváírásra havonta, a bónusz adott évi értéke tizenkettedének megfelelő mér- tékben, a vagyonarányos költségként elvont megtakarítási egységekből, az elvonást közvetlenül követően kerül sor az elvonásnak megfelelő eszközalapokba.
TKM tájékoztató
Termékkód: 142, 144
3. sz. melléklet
Tisztelt Leendő Ügyfelünk!
Az Ön által megkötni kívánt életbiztosítás az olyan befektetési egy- ségekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tar- tozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét.
Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költsé- gekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmutatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiak- ban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Önt mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják annak érdekében, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegye- zik a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) meghatá- rozott teljes költségmutatóval.
Mi a TKM?
A TKM egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspél- dában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe be- épített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.
A TKM megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítő- leg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmen- tes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked terméken keresztül érte el.
Miben szolgálja az Ön érdekeit?
A TKM segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált unit-linked életbiztosítások költségszintjeit.
A bemutatott típuspélda a következő
A TKM a Rendeletben meghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra.
A biztosított kora és a biztosítás időtartama
• A biztosított egy 35 éves személy, aki
– rendszeres díjfizetés esetén 10, 15 vagy 20 éves tartamú,
– egyszeri díjas szerződése esetén 5, 10 vagy 20 éves tartamú biztosítási szerződést köt.
A TKM kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtartamok a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.
Élethosszig szóló biztosítás esetén a fenti tartamok úgy érten- dők, hogy az ügyfél a feltüntetett időpontban a szerződés visszavásárlását kéri.
A biztosítás díja és a díjfizetés módja
• A fenti életkorú biztosított
– 4 500 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy
– 25 000 Ft kezdeti díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres, havi díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfi- zetés átutalással történik.
A unit-linked biztosításban foglalt élet- és/vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások
• A TKM a biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó minimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként.
• Jelen Talon Duo biztosítás esetében a szerződésbe épített kö- telező biztosítási kockázat jellemzői a következők: Ha a bizto- sított elhalálozik, és a haláleset a halált megelőző egy éven belül bekövetkezett baleset következménye, a szerződésen nyilvántartott befektetési egységek befektetési értékén felül 500 000 forint többletszolgáltatás is kifizetésre kerül.
A TKM számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a befektetést az adott unit-linked biztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kap- csolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezménye- ket. Amennyiben a különböző eszközalapokhoz kapcsolódó költségek eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.
Jelen Talon Duo biztosítás TKM értékei:
Pénznem | 5 évre | 10 évre | 20 évre | |
Lejárattal rendel- kező változat | forint | 2,24%-3,15% | 2,22%-3,12% | 2,05%-2,94% |
Élethosszig szóló változat | forint | 2,55%-3,50% | 2,22%-3,12% | 2,05%-2,94% |
Lejárattal rendel- kező változat | euró | 2,72%-2,99% | 2,67%-2,92% | 2,46%-2,63% |
Élethosszig szóló változat | euró | 3,11%-3,50% | 2,67%-2,92% | 2,46%-2,63% |
A biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxx.xx) és a jelen mel- léklet végén található Táblázatban elérhetőek a jelen termék esz- közalaponkénti TKM értékei.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a lejárattal rendelkező változatnál a TKM értéke a 3. és 9. év között nem csökken folyamatosan. E köztes tartamokra számított TKM értékek az UNIQA Biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxx.xx) megtalálhatók.
Figyelem!
Fontos tudnivaló, hogy a bemutatott TKM értékek a típuspélda adatain túlmenően azt is feltételezték, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerző- désből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díjak az adott tartam során időben, maradéktala- nul megfizetésre kerülnek. A TKM értékek által bemutatott költ- ségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájé- koztatást nyújt. A szerződés egyedi jellemzőinek függvényé- ben a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltér- hetnek a közölt TKM értéktől.
A Magyar Nemzeti Bank honlapján megtalálható az összes, a Rendelet szerinti TKM számítási kötelezettség alá tartozó TKM érték.
Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKM fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit-linked biztosításokra vonat- kozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bő- víthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződés-
ben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pl. befektetések on-line átcsoportosításának lehetősége).
Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKM bemutatása is hozzájárul ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, be- fektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje át- látható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább meg- alapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.
2022. augusztus 2.
Az alábbi Táblázat eszközalaponként bemutatja a Rendelet 5.§ (1) b) bekezdése szerinti kiemelt időszakokhoz tartozó TKM értékeket.
Eszközalap neve | TKM értékek | |||||
Határozott tartam | Élethosszig szóló tartam | |||||
5 év | 10 év | 20 év | 5 év | 10 év | 20 év | |
Fejlett piaci részvény | 2,99% | 2,91% | 2,63% | 3,50% | 2,91% | 2,63% |
Feltörekvő piaci részvény | 2,99% | 2,91% | 2,63% | 3,50% | 2,91% | 2,63% |
Menedzselt kiegyensúlyozott | 2,91% | 2,83% | 2,51% | 3,46% | 2,83% | 2,51% |
Menedzselt konzervatív | 2,65% | 2,57% | 2,25% | 3,20% | 2,57% | 2,25% |
Menedzselt kötvénytúlsúlyos | 2,85% | 2,76% | 2,45% | 3,39% | 2,76% | 2,45% |
Menedzselt részvénytúlsúlyos | 2,95% | 2,86% | 2,55% | 3,50% | 2,86% | 2,55% |
€-Menedzselt konzervatív | 2,99% | 2,92% | 2,63% | 3,50% | 2,92% | 2,63% |
€-Menedzselt kötvénytúlsúlyos | 2,90% | 2,83% | 2,54% | 3,41% | 2,83% | 2,54% |
€-Menedzselt részvénytúlsúlyos | 2,93% | 2,87% | 2,60% | 3,39% | 2,87% | 2,60% |
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK | ||||||
Arany | 2,94% | 2,87% | 2,59% | 3,42% | 2,87% | 2,59% |
Fenntartható globális részvény | 3,01% | 2,94% | 2,67% | 3,50% | 2,94% | 2,67% |
Fenntartható menedzselt kiegyensúlyozott | 2,91% | 2,84% | 2,56% | 3,39% | 2,84% | 2,56% |
Forint likviditás | 2,53% | 2,48% | 2,25% | 2,94% | 2,48% | 2,25% |
Globális kötvény | 2,91% | 2,84% | 2,55% | 3,42% | 2,84% | 2,55% |
Hazai részvény | 2,59% | 2,51% | 2,22% | 3,10% | 2,51% | 2,22% |
Kelet-közép-európai részvény | 3,13% | 3,09% | 2,90% | 3,50% | 3,09% | 2,90% |
Magyar államkötvény | 2,30% | 2,27% | 2,08% | 2,65% | 2,27% | 2,08% |
Nemzetközi ingatlan | 3,15% | 3,12% | 2,94% | 3,50% | 3,12% | 2,94% |
ProtAktív Globális részvény | 3,05% | 3,00% | 2,76% | 3,48% | 3,00% | 2,76% |
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető | 2,24% | 2,22% | 2,05% | 2,55% | 2,22% | 2,05% |
Spektrum abszolút hozam | 3,01% | 2,94% | 2,66% | 3,49% | 2,94% | 2,66% |
Új technológiák | 3,11% | 3,07% | 2,86% | 3,50% | 3,07% | 2,86% |
€-Likviditás | 2,72% | 2,67% | 2,46% | 3,11% | 2,67% | 2,46% |
€-Spektrum abszolút hozam | 2,94% | 2,88% | 2,62% | 3,41% | 2,88% | 2,62% |
€-Fenntartható globális részvény | 2,88% | 2,82% | 2,56% | 3,35% | 2,82% | 2,56% |
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK | ||||||
Cél 2030-50 | 2,77% | 2,68% | 2,36% | 3,31% | 2,68% | 2,36% |
4. sz. melléklet
Kiegészítő szerződéskötés előtti közzétételek Érvényes: 2022. augusztus 2-ától
Az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdésében,
valamint az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti közzététel
A termék elnevezése: Fenntartható globális részvény eszközalap Jogalany-azonosító: 549300RLBB7L1SYSG775
Fenntartható befektetési célkitűzés
Rendelkezik ez a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel? | |
⚫⚫ 🗷 Igen | ⚫⚫ 🞎 Nem |
🗷 A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható be- fektetések minimális aránya: 80% 🗷 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe 🗷 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékeny- ségekbe | 🞎 Környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel, a befek- tetések legalább %-a olyan fenntartható befektetésekbe történik 🞎 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységek- be, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek 🞎 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek 🞎 amelyek társadalmi célkitűzéssel rendelkeznek |
🞎 A társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya: % | 🞎 Környezeti/társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem eszközöl fenntartható befektetéseket |
Fenntartható befektetés:
olyan gazdasági tevékenységbe történő be- fektetés, amely hozzájárul valamely környe- zeti vagy társadalmi célkitűzéshez, feltéve, hogy a befektetés nem károsít jelentős mértékben egyetlen környezeti vagy társa- dalmi célkitűzést sem, és ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirá- nyítási gyakorlatokat követnek.
Az uniós taxonómia az (EU) 2020/852 rendeletben meghatározott osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági te- vékenységek jegyzékét. Az említett rende- let nem tartalmazza a társadalmi szem- pontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségek listáját. A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések vagy megfelelnek a taxonómiának vagy nem.
A pénzügyi termék milyen fenntartható befektetési célkitűzést követ?
A Fenntartható globális részvény eszközalap (a továbbiakban: eszközalap) befekte- tései az (EU) 2020/852 rendelet (a továbbiakban: Taxonómia Rendelet) 9. cikkében említett környezeti célkitűzések közül az éghajlatváltozás mérséklését tűzik ki célul. Az (EU) 2019/2088 rendelet (a továbbiakban: Közzétételi Rendelet) 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban az eszközalap fenntartható befektetési célja a szén- dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentése.
Konkrétabban, az eszközalap befektetési célkitűzése, hogy a mögöttes befektetések- hez kapcsolódó vállalatok összesített súlyozott karbonintenzitási mérőszámai folya- matosan érjék el legalább az alább ismertetett referenciaindex fenntarthatósági sa- rokszámait, miközben az eszközalap a referenciaindex befektetési kizárásait és korlá- tozásait is alkalmazza.
Az eszközalap referenciaindexe az MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped Index forintosított értéke, ami az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti, a Párizsi Megállapo- dáshoz igazodó európai uniós referenciaindexnek minősül.
A referenciaindexben szereplő vállalatok a dekarbonizációs stratégiájuknak megfelelően együttesen évente legalább 7%-kal csökkentik a súlyozott, átlagos karbonintenzitásukat,
elősegítve ezzel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtését, míg a tágabb értelemben vett globális részvénypiacot lefedő MSCI World Indexben szereplő vállalatokhoz képest legalább 50%-kal alacsonyabb súlyozott átlagos karbonintenzitást céloznak meg.
Az indexet előállító Xxxxxx Xxxxxxx Capital International (a továbbiakban: MSCI) az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt minimális követelményeket figyelembe veszi a mögöttes vállalatok részvényeinek kiválasztása során, és mérlegeli a követelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat és lehetőségeket. Ezen felül, az index kizárja a dohány- ipari vállalatok, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit, továbbá korlátozza a fosszilis energiaipari vállalatok kivá- lasztását.
Az index eszközösszetétele a kitűzött éves szén-dioxid-kibocsátási cél érdekében folyamatosan változik, növelve az alacsonyabb ki- bocsátással rendelkező vállalatok súlyát, és csökkentve a magasabb karbonkibocsátású vállalatokét. Az összetétel évente négy al- kalommal, három hónap különbséggel frissül.
A referenciaindex kiszámítási módszertanáról további információ a következő linkeken található: xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XXX_X_Xxxxxx_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx.xxx xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XX_XXX_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx_Xxxxxxx_0000.xxx
A fenntarthatósági mutatók azt mérik, hogyan valósulnak meg e pénzügyi termék fenn- tartható célkitűzései.
◼ Milyen fenntarthatósági mutatókat használnak a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése elérésének mérésére?
Az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) az eszközalap fenntarthatósági mutatójaként
– az eszközalap fenntarthaó befektetési célkitűzésével és az összetett referenciaindex komponen- seivel összhangban – az eszközalap mögöttes befektetéseihez kapcsolódó vállalatok súlyozott, át- lagos karbonintenzitását (tCO2e/millió EUR befektetés) határozta meg, és ezt a referenciaindex szerinti célok eléréséhez viszonyítja.
◼ A fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?
• Hogyan vették figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatókat?
A Biztosító a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatók figyelembevételét a befektetési döntés- hozatali eljárásaiba integrálta, és e mutatók alakulását éves gyakorisággal közzéteszi az eszközalap időszakos jelentésében és a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx).
Az eszközalap a jövőben olyan közvetett és közvetlen befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve egyedi részvényeket) választ ki, amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesznek a Taxonómia Rendelet
3. cikkében felsorolt – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági tevékenységekre vonatkozó – kritériumoknak. Ezt meg- előzően – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetések Taxonómia- igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekbe fektet. Mindezekből következően jelentős károkozás, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt káros hatás az eszközalap esetében nem jelenhet meg.
A közvetlen befektetések esetében a Biztosító külső adatszolgáltató (Institutional Shareholder Services Inc., a továbbiakban: ISS; illetőleg MSCI) adatai alapján a befektetést megelőzően meggyőződik a befektetést befogadó vállalatok gazdasági tevé- kenységének a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt kritériumoknak való megfeleléséről.
A közvetett befektetések (kollektív befektetési formák) esetében a Biztosító olyan alapkezelőt választ, amely a saját közzététele alapján figyelembe veszi a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásokat a befektetési döntései során, és ennek érdekében kizárási politikákat alkalmaz, fenntarthatósági szempontú elemzéseket végez a befektetés előtt, valamint aktív tulajdonosi szerepet gyakorol a befektetést befogadó vállalatok életében.
Emellett, a Biztosító maga is elemzi a közvetett befektetések esetében is a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat külső adatszolgáltató (ISS, MSCI) adatai alapján.
A referenciaindex kizárási politikájával összhangban az eszközalap mögöttes közvetett és közvetlen befektetései elkerülik a hadi-, a dohány-, a fosszilis energiaipari vállalatokba való befektetést, valamint az átállási kockázattal és fizikai kockázattal szembesülő iparágakat, vállalatokat alulsúlyozzák. Ezen felül elkerülik a környezeti, társadalmi, irányítási fenntarthatósági elveket figyelmen kívül hagyó, illetőleg az ENSZ Globális Megállapodását (UNGC) megsértő vállalatokba történő befektetéseket.
• Hogyan igazodnak a fenntartható befektetések az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveihez és az üzleti vállal- kozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez?
A mögöttes befektetések esetében a Biztosító támaszkodik a mögöttes kollektív befektetési formákat kezelő alapkezelők infor- mációira, és – a rendelkezésére álló információk alapján – olyan befektetési alapkezelőket választ ki, amelyek befektetési döntés- hozataluk során normatív kritériumként használják az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Globális Megállapodásának (UNGC) való megfelelést, ami kiterjed az emberi jogok, a munkajog, a környezeti szempontok, valamint a korrupció-ellenesség területeire. Az alapkezelők esetében a Biztosító arra is ügyel, hogy olyanok kerüljenek kiválasztásra, amelyek aktívan figyelemmel kísérik a
befektetési célpontokat, és szükség esetén érvényesítik tulajdonosi jogaikat, valamint a normatív átvilágítás során figyelembe ve- szik az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is.
Egyedi vállalati részvények esetében a Biztosító külső adatszolgáltató adatai alapján ellenőrzi az előző bekezdésben felsorolt kri- tériumokat a kiválasztott vállalatok vonatkozásában.
Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?
🗷 Igen A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevétele, mérlegelése a befektetési döntéshozatali eljárás részét képezi.
A főbb káros hatások a befek- tetési döntéseknek a fenntart- hatósági tényezőkre gyakorolt legjelentősebb negatív hatásai, amelyek a környezeti, társa- dalmi és munkavállalói kérdé- sekkel, az emberi jogok tiszte- letben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a veszte- getés elleni küzdelemmel kap- csolatosak.
A Biztosító a tőkepiaci befektetéseit külső adatforrásból (ISS, MSCI) származó infor- mációk alapján értékeli. Az e célból alkalmazott módszerek olyan kvantitatív és kvali- tatív osztályozásokon alapulnak, amelyek képesek felmérni az egyes negatív hatáso- kat. A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások alatt többek között az üvegházhatású gázok kibocsátását, a nem-megújuló energiaforrások használatát, a nem újrahasznosítható hulladék-képződést, a természeti környezet, az élőhelyek és a biodiverzitás rombolását, a munkavállalói és szociális jogok be nem tartását, az em- beri jogok megsértését, valamint a korrupciót és a megvesztegetést értjük.
A Biztosító erre vonatkozó vállalati politikája („Az UNIQA Biztosító Zrt. nyilatkozata a fenntarthatóságra káros hatásoknak a befektetési döntésekben történő figyelembevé- teléről”) a xxx.xxxxx.xx /fenntarthatosag oldalon érhető el.
Továbbá, mivel maga az eszközalap is környezeti szempontból fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, és a jö- vőben kizárólag olyan fenntartható befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve egyedi részvényeket) tartalmaz (a likviditási célú pénzeszközökön kívül), amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesznek a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági te- vékenységekre vonatkozó – kritériumoknak, – ezt megelőzően pedig a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetések Taxonómia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap kizárólag a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befekte- tésekbe fektet (a likviditási célú pénzeszközökön kívül), ezért a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások nem jelenhetnek meg az eszközalap esetében.
Ehhez kapcsolódóan, a Biztosító éves gyakorisággal közzéteszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatók alakulását az eszközalapra vonatkozóan az időszakos jelentésben és a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx).
🞏 Nem
Milyen befektetési stratégiát követ a pénzügyi termék?
A befektetési stratégia a be- fektetési döntések alapja, azok meghozatalát olyan tényezők figyelembevételhez köti, mint a befektetési célkitűzések és a kockázattűrés.
Az eszközalap közép- és hosszútávon úgy kíván inflációt meghaladó hozamot elérni, hogy köz- ben hatékonyan elősegíti az éghajlatváltozás mérséklését. Az eszközalap ennek érdekében a jövőben olyan, a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését megcélzó, közvetett és/vagy közvetlen befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve egyedi részvényeket) választ ki, amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesznek a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt – környezeti szempontból fenntart- ható gazdasásági tevékenységekre vonatkozó – kritériumoknak, tehát tevékenységük során lé- nyegesen hozzájárulnak a Taxonómia Rendelet 9. cikkében meghatározott egy vagy több kör-
nyezeti célkitűzéshez, és a Taxonómia Rendelet 17. cikkével összhangban nem sértik jelentősen a Taxonómia Rendelet 9. cikkében nevesített további környezeti célkitűzéseket, továbbá a Taxonómia Rendelet 18. cikkével összhangban betartják a minimális bizto- sítékokat, valamint megfelelnek a technikai vizsgálati kritériumoknak, amellett, hogy helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek. Ezt megelőzően – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetések Taxonómia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti olyan fenn- tartható befektetésekbe, nevezetesen olyan vállalatok részvényeibe fektet közvetve vagy közvetlenül, melyek tevékenységük során környezeti célként a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését tűzik ki, e célhoz lényegesen hozzájárulnak, valamint a Közzétételi Rendelet 2. cikk 17. bekezdése szerinti definíció alapján nem sértik jelentősen az ugyanebben a bekezdésben részle- tezett további környezeti és társadalmi célkitűzéseket, és helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek.
A kiválasztandó egyedi vállalati részvények esetében a Biztosító már a befektetés előtt elemzi a befektetést befogadó vállalatok szén- dioxid-kibocsátás csökkentésének várható, jövőbeli forgatókönyveit, és kizárólag olyan vállalatok részvényeibe fektet, amelyek meg- bízható és transzparens módon közzéteszik a szén-dioxid-kibocsátás Párizsi Megállapodáshoz igazodó mértékű csökkentése érdekében vállalt célkitűzéseik megvalósulását. Mindezeket a Biztosító külső adatszolgáltatók (ISS, MSCI) információi alapján is ellenőrzi.
A Biztosító továbbá folyamatosan nyomon követi mind a mögöttes közvetlen és közvetett befektetések, mind az eszközalap szintjén mérve a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésének alakulását a befektetés teljes időtartama alatt.
Az eszközalap befektetései között célzottan 95%-ban (minimum 80%-ban) szerepelnek olyan – az éghajlatváltozás mérséklését a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésével elősegítő, a fenti feltételeknek megfelelő – kollektív befektetési formák, illetve egyedi vállalati részvények, amelyek a kijelölt referenciaindex teljesítményét és összetételét hivatottak leképezni, egyúttal a referenciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani. Az eszközalap befektetési portfóliójában a befektetési eszközök között kis részben (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban), likviditási célú pénzeszközök is szerepelnek.
◼ A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott befektetések a fenntartható befektetési célkitűzés elérését szolgálják?
A befektetési stratégia fent ismertetett lényeges eleme, hogy a kiválasztott befektetések egyúttal a kijelölt referenciaindex teljesít- ményét és összetételét is hivatottak leképezni. Tekintettel arra, hogy a korábban ismertetett befektetési célkitűzés is a referenciaindex fenntarthatósági sarokszámaihoz igazodik, így a célkitűzés elérését a választott befektetési stratégia automatikusan biztosítja.
◼ Milyen politikát alkalmaznak a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?
A mögöttes kollektív befektetési formák által kiválasztott vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatát tekintve a Biztosító támaszkodik az alapkezelők értékelésére, és elfogadja azokat. A Biztosító olyan alapkezelőket választ ki, amelyek esetében meggyőződött a be- fektetést befogadó vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére vonatkozó politika meglétéről.
A helyes vállalatirányítási gyakorlatok közé tartoznak a megfelelő irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok,
a személyzet javadalmazása és az adózási fegyelem.
Ugyanakkor, a fentieken túlmenően, a Biztosító külső adatszolgáltatótól (MSCI, ISS) beszerzett információk alapján törekszik arra, hogy közvetlenül is meggyőződjön a kollektív befektetési eszközök mögötti vállalatok esetében a helyes vállalatirányítási gyakorlatok fennállásáról.
A Biztosító az egyedi vállalatok esetében külső adatszolgáltatótól (MSCI, ISS) beszerzett infor- mációk alapján elemzi a helyes vállalatirányítási gyakorlatok körülményeit, különös tekintettel a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.
A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya
1. Fenntartható befektetések
Taxonómiához igazodó
Környezeti
Az 1. Fenntartható befektetések
alkategória a környezeti vagy társadalmi célkitűzésekkel rendelkező fenntartható befektetéseket foglalja magában.
Befektetések
2. Nem fenntartható befektetések
Egyéb befektetések
A 2. Nem fenntartható befektetések kategória
a fenntartható befektetésnek nem minősülő befektetéseket foglalja magában.
Az eszközalap mögöttes befektetései között minimum 80%-ban találhatók fenntartható befektetések, melyek környezeti célkitűzéssel (az éghajlatváltozás mérséklése) rendelkeznek, és a jövőben eleget tesznek a taxonómiához igazodás feltételeinek, azaz Taxonómia Rendelet 3. cikke szerinti – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági tevékenységekre vonatkozó – kritériumoknak. Ezt megelőzően – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetések Taxonó- mia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti, környezeti célki- tűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekbe fektet.
Az eszközallokáció az egyes eszközökbe történő befekteté- sek arányát írja le.
Az eszközalap fenntartható befektetései közvetlenül vagy közvetve olyan vállalatok részvényeibe fektetnek, amelyek például megújuló energiaforrások használatával, az energiahatékonyság ja- vításával, fenntartható forrásból származó anyagokra épülő technológia alkalmazásával járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentéséhez.
A nem fenntartható befektetések között (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban) kizárólag az eszközalap likviditási célú pénzeszközei találhatók.
A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?
Az alábbi két diagram fekete színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazodó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.
100%
◼ Taxonómiához igazodó befektetések ◼ Egyéb befektetések
2. A befektetések taxonómiához való igazodása
– az állampapírok* nélkül
◼ Taxonómiához igazodó befektetések ◼ Egyéb befektetések
100%
1. A befektetések – beleértve az állampapírokat* is – taxonómiához való igazodása
* E diagramok alkalmazásában az „állampapírok” minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak.
A taxonómiához igazodó tevékeny- ségeket a következők arányában kell ki- fejezni:
– a befektetést befogadó vállalkozások zöld tevékenységeiből származó be- vétel részesedését tükröző árbevétel,
– a befektetést befogadó vállalkozások zöld, pl. a zöld gazdaságra való átállás érdekében eszközölt befektetéseit mu- tató tőkekiadások (CapEx),
– a befektetést befogadó vállalkozások zöld operatív tevékenységeit tükröző működési költségek (OpEx).
A Biztosító az eszközalap közvetlen befektetéseinek taxonómiához való igazodását a be- fektetést befogadó vállalatok árbevétele alapján számítja, míg a közvetett befektetések esetén elsősorban a mögöttes kollektív befektetési formákat kezelő alapkezelők infor- mációira alapozza.
Az uniós taxonómiához való igazodásra vonatkozó adatok fellelhetősége a kapcsolódó európai uniós jogszabályok különböző időpontú hatálybalépéséből adódóan egyelőre még korlátozott. Ezért a Biztosító az eszközalap befektetéseinek európai uniós taxonó- miához való igazodására egyelőre nem határoz meg minimális értékeket, miközben összességében a környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések 80%-os minimális részarányát biztosítani tudja. Ugyanakkor, a Biztosító az adatok fellelhető- ségének függvényében ezek időbeli alakulását figyelemmel kíséri, és az eszközalap időszakos jelentésében, valamint a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) közzé- teszi.
A támogató tevékenységek közvetlenül támogatják más tevékenységek környezeti célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulását.
Az átállási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karbonintenzitású alternatívák, és amelyek többek között a leg- jobb teljesítménynek megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátási szinttel rendelkeznek.
◼ Az átállási és támogató tevékenységekbe történő befektetések minimális részaránya
Minimális arány | |
Átállási tevékenységek | 0% |
Támogató tevékenységek | 0% |
A számítás itt is az árbevételen alapul.
olyan környezeti szempont- ból fenntartható befekteté- sek, amelyek nem veszik fi-
gyelembe az uniós taxonómia sze- rinti, környezeti szempontból fenn- tartható gazdasági tevékenysé- gekre vonatkozó kritériumokat.
Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális részaránya
Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható be- fektetések árbevételen alapuló minimális részaránya 0%, miközben összességében a kör- nyezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések 80%-os minimális részaránya biztosított.
Milyen befektetések tartoznak a „2. Nem fenntartható befektetések” kategóriába, mi ezeknek a céljuk és érvényesülnek-e minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok?
A „2. Nem fenntartható befektetések” kizárólag az eszközalap likviditási célú bankszámlapénze található, melynek aránya célzottan 5%, maximum 20%. Hatása semleges a fenntarthatóságot illetően, környezeti és/vagy társadalmi célkitűzéshez nem járul hozzá, és esetében a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok megléte sem értelmezhető.
A referenciaindexek annak méré- sére szolgáló indexek, hogy a pénz- ügyi termék eléri-e a fenntartható befektetési célkitűzést.
Xxxxxxxxxx-e egy konkrét indexet a fenntartható befektetési célkitűzés teljesítését mérő referenciaindexként?
Az eszközalap referenciaindexe az MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped Index forinto- sított értéke, amely az (EU) 2016/ 1011 rendelet szerinti, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó európai uniós referenciaindexnek minősül.
◼ Hogyan valósítják meg, hogy a referenciaindex úgy vegye figyelembe a fenntarthatósági tényezőket, hogy folyamatosan igazodjon a fenntartható befektetési célkitűzéshez?
Tekintettel arra, hogy az eszközalap fenntartható befektetési célkitűzése – a korábban leírtak szerint – a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciaindexhez folyamatosan igazodóan lett meghatározva, ezért a referenciaindex és a befektetési célkitűzés össz- hangja automatikusan biztosított.
◼ Hogyan biztosítják, hogy a befektetési stratégia össze legyen hangolva az index módszertanával?
A befektetési stratégiánál ismertetettek szerint az eszközalap célzottan 95%-ban olyan kollektív befektetési formákba, illetve egyedi vállalati részvényekbe fektet, amelyek a kijelölt referenciaindex teljesítményét és összetételét hivatottak leképezni, egyúttal a refe- renciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani. Ebből automatikusan következik a befektetési stratégia és az index módszertanának összhangja is.
◼ Miben tér el a kijelölt referenciaindex az általános piaci indexektől?
Az MSCI az MSCI World Indexet alkotó vállalatok univerzumából szűkíti le a kijelölt referenciaindexet alkotó részvények körét, és az ebben szereplő vállalatokhoz képest legalább 50%-kal alacsonyabb súlyozott átlagos karbonintenzitást céloz meg, figyelemmel az egyes vállalatok indexbeli részarányára is. Ennek megvalósítása érdekében az MSCI az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt minimális követelményeket figyelembe veszi a mögöttes vállalatok részvényeinek kiválasztása során, és mér- legeli a követelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat és lehetőségeket. Ezen felül, az index kizárja a dohányipari vállalatok, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit, valamint korlátozza a fosszilis energiaipari vál- lalatok kiválasztását.
◼ Hol található meg a kijelölt index számításának módszertana?
A referenciaindex kiszámítási módszertanáról „A pénzügyi termék milyen fenntartható befektetési célkitűzést követ?” bekezdésben írtakon túl további információ a következő linkeken található:
xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XXX_X_Xxxxxx_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx.xxx xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XX_XXX_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx_Xxxxxxx_0000.xxx
Hol található további termékspecifikus információ az interneten?
További termékspecifikus információ a következő weboldalon található: xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxxxx.xx/
Az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdésében,
valamint az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti közzététel
A termék elnevezése: €-Fenntartható globális részvény eszközalap Jogalany-azonosító: 549300RLBB7L1SYSG775
Fenntartható befektetési célkitűzés
Rendelkezik ez a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel? | |
⚫⚫ 🗷 Igen | ⚫⚫ 🞎 Nem |
🗷 A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható be- fektetések minimális aránya: 80% 🗷 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe 🗷 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékeny- ségekbe | 🞎 Környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel, a befek- tetések legalább %-a olyan fenntartható befektetésekbe történik 🞎 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységek- be, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek 🞎 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek 🞎 amelyek társadalmi célkitűzéssel rendelkeznek |
🞎 A társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya: % | 🞎 Környezeti/társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem eszközöl fenntartható befektetéseket |
A pénzügyi termék milyen fenntartható befektetési célkitűzést követ?
Fenntartható befektetés:
olyan gazdasági tevékenységbe történő be- fektetés, amely hozzájárul valamely környe- zeti vagy társadalmi célkitűzéshez, feltéve, hogy a befektetés nem károsít jelentős mértékben egyetlen környezeti vagy társa- dalmi célkitűzést sem, és ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirá- nyítási gyakorlatokat követnek.
Az uniós taxonómia az (EU) 2020/852 rendeletben meghatározott osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági te- vékenységek jegyzékét. Az említett rende- let nem tartalmazza a társadalmi szem- pontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségek listáját. A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések vagy megfelelnek a taxonómiának vagy nem.
Az €-Fenntartható globális részvény eszközalap (a továbbiakban: eszközalap) befek- tetései az (EU) 2020/852 rendelet (a továbbiakban: Taxonómia Rendelet) 9. cikké- ben említett környezeti célkitűzések közül az éghajlatváltozás mérséklését tűzik ki célul. Az (EU) 2019/2088 rendelet (a továbbiakban: Közzétételi Rendelet) 9. cikké- nek (3) bekezdésével összhangban az eszközalap fenntartható befektetési célja a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentése.
Konkrétabban, az eszközalap befektetési célkitűzése, hogy a mögöttes befekteté- sekhez kapcsolódó vállalatok összesített súlyozott karbonintenzitási mérőszámai fo- lyamatosan érjék el legalább az alább ismertetett referenciaindex fenntarthatósági sarokszámait, miközben az eszközalap a referenciaindex befektetési kizárásait és kor- látozásait is alkalmazza.
Az eszközalap referenciaindexe az MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped Index euróban számított értéke, ami az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti, a Párizsi Meg- állapodáshoz igazodó európai uniós referenciaindexnek minősül.
A referenciaindexben szereplő vállalatok a dekarbonizációs stratégiájuknak megfe- lelően együttesen évente legalább 7%-kal csökkentik a súlyozott, átlagos karbonin- tenzitásukat, elősegítve ezzel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megte- remtését, míg a tágabb értelemben vett globális részvénypiacot lefedő MSCI World Indexben szereplő vállalatokhoz képest legalább 50%-kal alacsonyabb súlyozott át- lagos karbonintenzitást céloznak meg.
Az indexet előállító Xxxxxx Xxxxxxx Capital International (a továbbiakban: MSCI) az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt minimális követelményeket figyelembe veszi a mögöttes vállalatok részvényeinek kiválasztása során, és mérlegeli a követelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat és lehetőségeket. Ezen felül, az index kizárja a dohány- ipari vállalatok, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit, továbbá korlátozza a fosszilis energiaipari vállalatok kivá- lasztását.
Az index eszközösszetétele a kitűzött éves szén-dioxid-kibocsátási cél érdekében folyamatosan változik, növelve az alacsonyabb kibocsátással rendelkező vállalatok súlyát, és csökkentve a magasabb karbonkibocsátású vállalatokét. Az összetétel évente négy alkalommal, három hónap különbséggel frissül.
A referenciaindex kiszámítási módszertanáról további információ a következő linkeken található: xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XXX_X_Xxxxxx_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx.xxx xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XX_XXX_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx_Xxxxxxx_0000.xxx
A fenntarthatósági mutatók azt mérik, hogyan valósulnak meg e pénzügyi termék fenntartható célkitű- zései.
◼ Milyen fenntarthatósági mutatókat használnak a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése elérésének mérésére?
Az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) az eszközalap fenntarthatósági mutatójaként
– az eszközalap fenntartható befektetési célkitűzésével és az összetett referenciaindex komponen- seivel összhangban – az eszközalap mögöttes befektetéseihez kapcsolódó vállalatok súlyozott, át- lagos karbonintenzitását (tCO2e/millió EUR befektetés) határozta meg, és ezt a referenciaindex szerinti célok eléréséhez viszonyítja.
◼ A fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?
• Hogyan vették figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatókat?
A Biztosító a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatók figyelembevételét a befektetési döntés- hozatali eljárásaiba integrálta, és e mutatók alakulását éves gyakorisággal közzéteszi az eszközalap időszakos jelentésében és a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx).
Az eszközalap a jövőben olyan közvetett és közvetlen befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve egyedi részvényeket) választ ki, amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesznek a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági tevékenységekre vonatkozó – kritériumoknak. Ezt megelőzően – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetések Taxonómia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap a Köz-zétételi Rendelet 9. cikke szerinti, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekbe fektet. Mindezekből következően jelentős károkozás, valamint a fenntart- hatóságra gyakorolt káros hatás az eszközalap esetében nem jelenhet meg.
A közvetlen befektetések esetében a Biztosító külső adatszolgáltató (Institutional Shareholder Services Inc., a továbbiakban: ISS; illetőleg MSCI) adatai alapján a befektetést megelőzően meggyőződik a befektetést befogadó vállalatok gazdasági tevékenysé- gének a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt kritériumoknak való megfeleléséről.
A közvetett befektetések (kollektív befektetési formák) esetében a Biztosító olyan alapkezelőt választ, amely a saját közzététele alapján figyelembe veszi a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásokat a befektetési döntései során, és ennek érdekében kizárási politikákat alkalmaz, fenntarthatósági szempontú elemzéseket végez a befektetés előtt, valamint aktív tulajdonosi szerepet gyakorol a befektetést befogadó vállalatok életében.
Emellett, a Biztosító maga is elemzi a közvetett befektetések esetében is a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat külső adatszolgáltató (ISS, MSCI) adatai alapján.
A referenciaindex kizárási politikájával összhangban az eszközalap mögöttes közvetett és közvetlen befektetései elkerülik a hadi-, a dohány-, a fosszilis energiaipari vállalatokba való befektetést, valamint az átállási kockázattal és fizikai kockázattal szembesülő iparágakat, vállalatokat alulsúlyozzák. Ezen felül elkerülik a környezeti, társadalmi, irányítási fenntarthatósági elveket figyelmen kívül hagyó, illetőleg az ENSZ Globális Megállapodását (UNGC) megsértő vállalatokba történő befektetéseket.
• Hogyan igazodnak a fenntartható befektetések az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveihez és az üzleti vállal- kozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez?
A mögöttes befektetések esetében a Biztosító támaszkodik a mögöttes kollektív befektetési formákat kezelő alapkezelők infor- mációira, és – a rendelkezésére álló információk alapján – olyan befektetési alapkezelőket választ ki, amelyek befektetési döntés- hozataluk során normatív kritériumként használják az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Globális Megállapodásának (UNGC) való megfelelést, ami kiterjed az emberi jogok, a munkajog, a környezeti szempontok, valamint a korrupció-ellenesség területeire. Az alapkezelők esetében a Biztosító arra is ügyel, hogy olyanok kerüljenek kivá-lasztásra, amelyek aktívan figyelemmel kísérik a befektetési célpontokat, és szükség esetén érvényesítik tulajdonosi jogaikat, valamint a normatív átvilágítás során figyelembe ve- szik az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról
szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is.
Egyedi vállalati részvények esetében a Biztosító külső adatszolgáltató adatai alapján ellenőrzi az előző bekezdésben felsorolt kri- tériumokat a kiválasztott vállalatok vonatkozásában.
Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?
🗷 Igen A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevétele, mérlegelése a befektetési döntéshozatali eljárás részét képezi.
A főbb káros hatások a befek- tetési döntéseknek a fenntart- hatósági tényezőkre gyakorolt legjelentősebb negatív hatásai, amelyek a környezeti, társa- dalmi és munkavállalói kérdé- sekkel, az emberi jogok tiszte- letben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a veszte- getés elleni küzdelemmel kap- csolatosak.
A Biztosító a tőkepiaci befektetéseit külső adatforrásból (ISS, MSCI) származó infor- mációk alapján értékeli. Az e célból alkalmazott módszerek olyan kvantitatív és kvali- tatív osztályozásokon alapulnak, amelyek képesek felmérni az egyes negatív hatáso- kat. A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások alatt többek között az üvegházhatású gázok kibocsátását, a nem-megújuló energiaforrások használatát, a nem újrahasznosítható hulladék-képződést, a természeti környezet, az élőhelyek és a biodiverzitás rombolását, a munkavállalói és szociális jogok be nem tartását, az em- beri jogok megsértését, valamint a korrupciót és a megvesztegetést értjük.
A Biztosító erre vonatkozó vállalati politikája („Az UNIQA Biztosító Zrt. nyilatkozata a fenntarthatóságra káros hatásoknak a befektetési döntésekben történő figyelembevé- teléről”) a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx oldalon érhető el.
Továbbá, mivel maga az eszközalap is környezeti szempontból fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, és a jö- vőben kizárólag olyan fenntartható befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve egyedi részvényeket) tartalmaz (a likviditási célú pénzeszközökön kívül), amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesznek a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági te- vékenységekre vonatkozó – kritériumoknak, – ezt megelőzően pedig a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetések Taxonómia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap kizárólag a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befekte- tésekbe fektet (a likviditási célú pénzeszközökön kívül), ezért a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások nem jelenhetnek meg az eszközalap esetében.
Ehhez kapcsolódóan, a Biztosító éves gyakorisággal közzéteszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatók alakulását az eszközalapra vonatkozóan az időszakos jelentésben és a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx).
🞏 Nem
Milyen befektetési stratégiát követ a pénzügyi termék?
A befektetési stratégia a be- fektetési döntések alapja, azok meghozatalát olyan tényezők figyelembevételhez köti, mint a befektetési célkitűzések és a kockázattűrés.
Az eszközalap közép- és hosszútávon úgy kíván inflációt meghaladó hozamot elérni, hogy köz- ben hatékonyan elősegíti az éghajlatváltozás mérséklését. Az eszközalap ennek érdekében a jövőben olyan, a szén-dioxid kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését megcélzó, közvetett és/vagy közvetlen befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve egyedi részvényeket) választ ki, amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesznek a Taxonómia Rendelet 3. cik-kében felsorolt – környezeti szempontból fenntart- ható gazdasásági tevékenységekre vonatkozó – kritériumoknak, tehát tevékenységük során lé- nyegesen hozzájárulnak a Taxonómia Rendelet 9. cikkében meghatározott egy vagy több kör-
nyezeti célkitűzéshez, és a Taxonómia Rendelet 17. cikkével összhangban nem sértik jelentősen a Taxonómia Rendelet 9. cikkében nevesített további környezeti célkitűzéseket, továbbá a Taxonómia Rendelet 18. cikkével összhangban betartják a minimális bizto- sítékokat, valamint megfelelnek a technikai vizsgálati kritériumoknak, amellett, hogy helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek. Ezt meg-előzően – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetések Taxonómia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti olyan fenn- tartható befektetésekbe, nevezetesen olyan vállalatok részvényeibe fektet közvetve vagy közvetlenül, melyek tevékenységük során környezeti célként a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését tűzik ki, e célhoz lényegesen hozzájárulnak, valamint a Köz-zétételi Rendelet 2. cikk 17. bekezdése szerinti definíció alapján nem sértik jelentősen az ugyanebben a bekezdésben részle- tezett további környezeti és társadalmi célkitűzéseket, és helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek.
A kiválasztandó egyedi vállalati részvények esetében a Biztosító már a befektetés előtt elemzi a befektetést befogadó vállalatok szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének várható, jövőbeli forgatókönyveit, és kizárólag olyan vállalatok részvényeibe fektet, amelyek megbízható és transzparens módon közzéteszik a szén-dioxid-kibocsátás Párizsi Megállapodáshoz igazodó mértékű csökkentése
érdekében vállalt célkitűzéseik megvalósulását. Mindezeket a Biztosító külső adatszolgáltatók (ISS, MSCI) információi alapján is el- lenőrzi.
A Biztosító továbbá folyamatosan nyomon követi mind a mögöttes közvetlen és közvetett befektetések, mind az eszközalap szintjén mérve a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésének alakulását a befektetés teljes időtartama alatt.
Az eszközalap befektetései között célzottan 95%-ban (minimum 80%-ban) szerepelnek olyan – az éghajlatváltozás mérséklését a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésével elősegítő, a fenti feltételeknek megfelelő – kollektív befektetési formák, illetve egyedi vállalati részvények, amelyek a kijelölt referenciaindex teljesítményét és összetételét hivatottak leképezni, egyúttal a referenciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani. Az eszközalap befektetési portfóliójában a befektetési eszközök között kis részben (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban), likviditási célú pénzeszközök is szerepelnek.
◼ A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott befektetések a fenntartható befektetési célkitűzés elérését szolgálják?
A befektetési stratégia fent ismertetett lényeges eleme, hogy a kiválasztott befektetések egyúttal a kijelölt referenciaindex teljesít- ményét és összetételét is hivatottak leképezni. Tekintettel arra, hogy a korábban ismertetett befektetési célkitűzés is a referenciaindex fenntarthatósági sarokszámaihoz igazodik, így a célkitűzés elérését a választott befektetési stratégia automatikusan biztosítja.
◼ Milyen politikát alkalmaznak a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?
A mögöttes kollektív befektetési formák által kiválasztott vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatát tekintve a Biztosító támaszkodik az alapkezelők értékelésére, és elfogadja azokat. A Biztosító olyan alapkezelőket választ ki, amelyek esetében meggyőződött a be- fektetést befogadó vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére vonatkozó politika meglétéről.
A helyes vállalatirányítási gyakorlatok közé tartoznak a megfelelő irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok,
a személyzet javadalmazása és az adózási fegyelem.
Ugyanakkor, a fentieken túlmenően, a Biztosító külső adatszolgáltatótól (MSCI, ISS) beszerzett információk alapján törekszik arra, hogy közvetlenül is meggyőződjön a kollektív befektetési eszközök mögötti vállalatok esetében a helyes vállalatirányítási gyakorlatok fennállásáról.
A Biztosító az egyedi vállalatok esetében külső adatszolgáltatótól (MSCI, ISS) beszerzett infor- mációk alapján elemzi a helyes vállalatirányítási gyakorlatok körülményeit, különös tekintettel a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.
A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya
1. Fenntartható befektetések
Taxonómiához igazodó
Környezeti
Az 1. Fenntartható befektetések
alkategória a környezeti vagy társadalmi célkitűzésekkel rendelkező fenntartható befektetéseket foglalja magában.
Befektetések
2. Nem fenntartható befektetések
Egyéb befektetések
A 2. Nem fenntartható befektetések kategória
a fenntartható befektetésnek nem minősülő befektetéseket foglalja magában.
Az eszközalap mögöttes befektetései között minimum 80%-ban találhatók fenntartható befektetések, melyek környezeti célkitűzéssel (az éghajlatváltozás mérséklése) rendelkeznek, és a jövőben eleget tesznek a taxonómiához igazodás feltételeinek, azaz Taxonómia Rendelet 3. cikke szerinti – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági tevékenységekre vonatkozó – kritériumoknak. Ezt megelőzően – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetések Taxonó- mia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti, környezeti célki- tűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekbe fektet.
Az eszközallokáció az egyes eszközökbe történő befekteté- sek arányát írja le.
Az eszközalap fenntartható befektetései közvetlenül vagy közvetve olyan vállalatok részvényeibe fektetnek, amelyek például megújuló energiaforrások használatával, az energiahatékonyság ja- vításával, fenntartható forrásból származó anyagokra épülő technológia alkalmazásával járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentéséhez.
A nem fenntartható befektetések között (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban) kizárólag az eszközalap likviditási célú pénz- eszközei találhatók.
A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?
Az alábbi két diagram fekete színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazodó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.
100%
◼ Taxonómiához igazodó befektetések ◼ Egyéb befektetések
2. A befektetések taxonómiához való igazodása
– az állampapírok* nélkül
◼ Taxonómiához igazodó befektetések ◼ Egyéb befektetések
100%
1. A befektetések – beleértve az állampapírokat* is – taxonómiához való igazodása
* E diagramok alkalmazásában az „állampapírok” minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak.
A taxonómiához igazodó tevékeny- ségeket a következők arányában kell kifejezni:
– a befektetést befogadó vállalkozások zöld tevékenységeiből származó bevétel részesedését tükröző árbevétel,
– a befektetést befogadó vállalkozások zöld, pl. a zöld gazdaságra való átállás érdekében eszközölt befektetéseit mu- tató tőkekiadások (CapEx),
– a befektetést befogadó vállalkozások zöld operatív tevékenységeit tükröző működési költségek (OpEx).
A Biztosító az eszközalap közvetlen befektetéseinek taxonómiához való igazodását a befektetést befogadó vállalatok árbevétele alapján számítja, míg a közvetett befekte- tések esetén elsősorban a mögöttes kollektív befektetési formákat kezelő alapkezelők információira alapozza.
Az uniós taxonómiához való igazodásra vonatkozó adatok fellelhetősége a kapcsolódó európai uniós jogszabályok különböző időpontú hatálybalépéséből adódóan egyelőre még korlátozott. Ezért a Biztosító az eszközalap befektetéseinek európai uniós taxo- nómiához való igazodására egyelőre nem határoz meg minimális értékeket, miközben összességében a környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések 80%-os minimális részarányát biztosítani tudja. Ugyanakkor, a Biztosító az adatok fel- lelhetőségének függvényében ezek időbeli alakulását figyelemmel kíséri, és az eszköz- alap időszakos jelentésében, valamint a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) közzéteszi.
A támogató tevékenységek közvetlenül támogatják más tevékenységek környezeti célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulását.
Az átállási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karbonintenzitású alternatívák, és amelyek többek között a leg- jobb teljesítménynek megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátási szinttel rendelkeznek.
◼ Az átállási és támogató tevékenységekbe történő befektetések minimális részaránya
Minimális arány | |
Átállási tevékenységek | 0% |
Támogató tevékenységek | 0% |
A számítás itt is az árbevételen alapul.
olyan környezeti szempont- ból fenntartható befekteté- sek, amelyek nem veszik fi-
gyelembe az uniós taxonómia sze- rinti, környezeti szempontból fenn- tartható gazdasági tevékenysé- gekre vonatkozó kritériumokat.
Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális részaránya
Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható be- fektetések árbevételen alapuló minimális részaránya 0%, miközben összességében a kör- nyezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések 80%-os minimális részaránya biztosított.
Milyen befektetések tartoznak a „2. Nem fenntartható befektetések” kategóriába, mi ezeknek a céljuk és érvényesülnek-e minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok?
A „2. Nem fenntartható befektetések” kizárólag az eszközalap likviditási célú bankszámlapénze található, melynek aránya célzottan 5%, maximum 20%. Hatása semleges a fenntarthatóságot illetően, környezeti és/vagy társadalmi célkitűzéshez nem járul hozzá, és esetében a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok megléte sem értelmezhető.
Xxxxxxxxxx-e egy konkrét indexet a fenntartható befektetési célkitűzés teljesítését mérő referenciaindexként?
A referenciaindexek annak méré- sére szolgáló indexek, hogy a pénz- ügyi termék eléri-e a fenntartható befektetési célkitűzést.
Az eszközalap referenciaindexe az MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped Index euróban számított értéke, amely az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó európai uniós referenciaindexnek minősül.
◼ Hogyan valósítják meg, hogy a referenciaindex úgy vegye figyelembe a fenntarthatósági tényezőket, hogy folyamatosan igazodjon a fenntartható befektetési célkitűzéshez?
Tekintettel arra, hogy az eszközalap fenntartható befektetési célkitűzése – a korábban leírtak szerint – a Párizsi Megállapodáshoz igazodó referenciaindexhez folyamatosan igazodóan lett meghatározva, ezért a referenciaindex és a befektetési célkitűzés össz- hangja automatikusan biztosított.
◼ Hogyan biztosítják, hogy a befektetési stratégia össze legyen hangolva az index módszertanával?
A befektetési stratégiánál ismertetettek szerint az eszközalap célzottan 95%-ban olyan kollektív befektetési formákba, illetve egyedi vállalati részvényekbe fektet, amelyek a kijelölt referenciaindex teljesítményét és összetételét hivatottak leképezni, egyúttal a refe- renciaindex fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani. Ebből automatikusan következik a befektetési stratégia és az index módszertanának összhangja is.
◼ Miben tér el a kijelölt referenciaindex az általános piaci indexektől?
Az MSCI az MSCI World Indexet alkotó vállalatok univerzumából szűkíti le a kijelölt referenciaindexet alkotó részvények körét, és az ebben szereplő vállalatokhoz képest legalább 50%-kal alacsonyabb súlyozott átlagos karbonintenzitást céloz meg, figyelemmel az egyes vállalatok indexbeli részarányára is. Ennek megvalósítása érdekében az MSCI az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt minimális követelményeket figyelembe veszi a mögöttes vállalatok részvényeinek kiválasztása során, és mér- legeli a követelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat és lehetőségeket. Ezen felül, az index kizárja a dohányipari vállalatok, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit, valamint korlátozza a fosszilis energiaipari vál- lalatok kiválasztását.
◼ Hol található meg a kijelölt index számításának módszertana?
A referenciaindex kiszámítási módszertanáról „A pénzügyi termék milyen fenntartható befektetési célkitűzést követ?” bekezdésben írtakon túl további információ a következő linkeken található:
xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XXX_X_Xxxxxx_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx.xxx xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XX_XXX_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx_Xxxxxxx_0000.xxx
Hol található további termékspecifikus információ az interneten?
További termékspecifikus információ a következő weboldalon található: xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxxxx.xx/
Az (EU) 2019/2088 rendelet 9. cikkének (1)–(4a) bekezdésében,
valamint az (EU) 2020/852 rendelet 5. cikkének első bekezdésében említett, pénzügyi termékekre vonatkozó szerződéskötés előtti közzététel
A termék elnevezése: Fenntartható menedzselt kiegyensúlyozott eszközalap Jogalany-azonosító: 549300RLBB7L1SYSG775
Fenntartható befektetési célkitűzés
Rendelkezik ez a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel? | |
⚫⚫ 🗷 Igen | ⚫⚫ 🞎 Nem |
🗷 A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható be- fektetések minimális aránya: 80% 🗷 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe 🗷 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékeny- ségekbe | 🞎 Környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel, a befek- tetések legalább %-a olyan fenntartható befektetésekbe történik 🞎 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységek- be, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek 🞎 az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek 🞎 amelyek társadalmi célkitűzéssel rendelkeznek |
🞎 A társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya: % | 🞎 Környezeti/társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem eszközöl fenntartható befektetéseket |
A pénzügyi termék milyen fenntartható befektetési célkitűzést követ?
Fenntartható befektetés:
olyan gazdasági tevékenységbe történő be- fektetés, amely hozzájárul valamely környe- zeti vagy társadalmi célkitűzéshez, feltéve, hogy a befektetés nem károsít jelentős mértékben egyetlen környezeti vagy társa- dalmi célkitűzést sem, és ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirá- nyítási gyakorlatokat követnek.
Az uniós taxonómia az (EU) 2020/852 rendeletben meghatározott osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági te- vékenységek jegyzékét. Az említett rende- let nem tartalmazza a társadalmi szem- pontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségek listáját. A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések vagy megfelelnek a taxonómiának vagy nem.
A Fenntartható menedzselt kiegyensúlyozott eszközalap (a továbbiakban: eszköz- alap) befektetései az (EU) 2020/852 rendelet (a továbbiakban: Taxonómia Rendelet)
9. cikkében említett környezeti célkitűzések közül az éghajlatváltozás mérséklését tűzik ki célul. Az (EU) 2019/2088 rendelet (a továbbiakban: Közzétételi Rendelet)
9. cikkének (3) bekezdésével összhangban az eszközalap fenntartható befektetési célja a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentése.
Konkrétabban, az eszközalap befektetési célkitűzése, hogy a mögöttes befekteté- sekhez kapcsolódó vállalatok összesített súlyozott karbonintenzitási mérőszámai fo- lyamatosan érjék el legalább az alább ismertetett összetett referenciaindex kompo- nenseinek fenntarthatósági sarokszámait, miközben az eszközalap az összetett refe- renciaindex komponenseinek befektetési kizárásait és korlátozásait is alkalmazza.
Az eszközalap referenciaindexe összetett referenciaindex, amely a következő kom- ponensekből áll:
◼ 50%-ban az MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped Index forintosított értéke és
◼ 50%-ban a Bloomberg MSCI EUR Corporate Climate Paris Aligned ESG Select Unhedged EUR Index forintosított értéke
Az összetett referenciaindexet alkotó komponensek az (EU) 2016/1011 rendelet sze- rinti, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó európai uniós referenciaindexnek minősül- nek.
Az összetett referenciaindexet alkotó komponensekben szereplő részvényekhez tartozó, illetve kötvényt kibocsátó vállalatok a de- karbonizációs stratégiájuknak megfelelően együttesen évente legalább 7%-kal csökkentik a súlyozott, átlagos karbonintenzitásukat, elősegítve ezzel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtését, míg a tágabb értelemben vett globális részvénypi- acot lefedő MSCI World Indexben, illetve a kötvénypiacot reprezentáló Bloomberg Euro Aggregate Corporate Indexben szereplő vállalatokhoz képest legalább 50%-kal alacsonyabb súlyozott átlagos karbonintenzitást céloznak meg.
Az összetett referenciaindex komponenseit képező indexeket előállító Xxxxxx Xxxxxxx Capital International (a továbbiakban: MSCI), illetve a Bloomberg Finance L.P. (a továbbiakban: Bloomberg) az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt mi- nimális követelményeket figyelembe veszi azon mögöttes vállalatok tekintetében, amelyeknek részvényei, illetve kibocsátott köt- vényei kiválasztásra kerülnek, és mérlegeli a követelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat és lehe- tőségeket. Ezen felül, az indexek kizárják a dohányipari vállalatok, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit és ki- bocsátott kötvényeit, továbbá korlátozzák a fosszilis energiaipari vállalatok kiválasztását.
A referenciaindexet alkotó komponensek eszközösszetétele a kitűzött éves szén-dioxid-kibocsátási cél érdekében folyamatosan vál- tozik, növelve az alacsonyabb kibocsátással rendelkező vállalatok súlyát, és csökkentve a magasabb karbonkibocsátású vállalatokét. Az összetétel évente négy alkalommal, három hónap különbséggel frissül.
Az összetett referenciaindex komponenseinek kiszámítási módszertanáról további információ a következő linkeken található: xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XXX_X_Xxxxxx_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx.xxx xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XX_XXX_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx_Xxxxxxx_0000.xxx xxxxx://xxxxxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxx/00/Xxxxxxxxx-XXXX-Xxxx-Xxxx-Xxxxx-Xxxxxxx-Xxxxx-Xxxx-Xxxxx.xxx
A fenntarthatósági mutatók azt mérik, hogyan valósulnak meg e pénzügyi termék fenn- tartható célkitűzései.
◼ Milyen fenntarthatósági mutatókat használnak a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése elérésének mérésére?
Az UNIQA Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) az eszközalap fenntarthatósági mutatója- ként – az eszközalap fenntartható befektetési célkitűzésével és a referenciaindexszel összhang- ban – az eszközalap mögöttes befektetéseihez kapcsolódó vállalatok súlyozott, átlagos karbo- nintenzitását (tCO2e/millió EUR befektetés) határozta meg, és ezt a referenciaindex szerinti célok eléréséhez viszonyítja.
◼ A fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?
• Hogyan vették figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatókat?
A Biztosító a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatók figyelembevételét a befektetési döntés- hozatali eljárásaiba integrálta, és e mutatók alakulását éves gyakorisággal közzéteszi az eszközalap időszakos jelentésében és a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx).
Az eszközalap a jövőben olyan közvetett és közvetlen befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve vállalati részvényeket, kötvényeket) választ ki, amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesznek a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági tevékenységekre vonatkozó – kri- tériumoknak. Ezt megelőzően – a Taxonómia Rendelet részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetésekhez kapcsolódó vállalatok gazdasági tevékenységének Taxonómia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekbe (kollektív befektetési for- mákba, illetve gazdasági tevékenységük alapján ide sorolható vállalatok részvényeibe, kötvényeibe) fektet. Mindezekből követ- kezően jelentős károkozás, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt káros hatás az eszközalap esetében nem jelenhet meg.
A közvetlen befektetések esetében a Biztosító külső adatszolgáltató (Institutional Shareholder Services Inc., a továbbiakban: ISS; illetőleg MSCI) adatai alapján a befektetést megelőzően meggyőződik a befektetést befogadó, illetve kötvényt kibocsátó vállalatok gazdasági tevékenységének a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt kritériumoknak való megfeleléséről.
A közvetett befektetések (kollektív befektetési formák) esetében a Biztosító olyan alapkezelőt választ, amely a saját közzététele alapján figyelembe veszi a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásokat a befektetési döntései során, és ennek érdekében kizárási politikákat alkalmaz, fenntarthatósági szempontú elemzéseket végez a befektetés előtt, valamint aktív tulajdonosi szerepet gyakorol a befektetést befogadó vállalatok életében. Emellett, a Biztosító maga is elemzi a közvetett befektetések esetében is a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokat külső adatszolgáltató (ISS, MSCI) adatai alapján.
Az összetett referenciaindexet alkotó referenciaindex-komponensek kizárási politikájával összhangban az eszközalap mögöttes közvetett és közvetlen befektetései elkerülik a hadi, a dohány-, a fosszilis energiaipari vállalatokba és az ezek által kibocsátott kötvényekbe való befektetést, valamint az átállási kockázattal és fizikai kockázattal szembesülő iparágakat, vállalatokat, kötvény- kibocsátókat alulsúlyozzák. Ezen felül elkerülik a környezeti, társadalmi, irányítási fenntarthatósági elveket figyelmen kívül hagyó, illetőleg az ENSZ Globális Megállapodását (UNGC) megsértő vállalatokhoz kapcsolódó befektetéseket.
• Hogyan igazodnak a fenntartható befektetések az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveihez és az üzleti vállal- kozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez?
A mögöttes befektetések esetében a Biztosító támaszkodik a mögöttes kollektív befektetési formákat kezelő alapkezelők infor- mációira, és – a rendelkezésére álló információk alapján – olyan befektetési alapkezelőket választ ki, amelyek befektetési döntés- hozataluk során normatív kritériumként használják az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Globális Megállapodásának (UNGC) való megfelelést, ami kiterjed az emberi jogok, a munkajog, a környezeti szempontok, valamint a korrupcióellenesség területeire. Az alapkezelők esetében a Biztosító arra is ügyel, hogy olyanok kerüljenek kivá-lasztásra, amelyek aktívan figyelemmel kísérik a befektetési célpontokat, és szükség esetén érvényesítik tulajdonosi jogaikat, valamint a normatív átvilágítás során figyelembe ve- szik az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában azonosított nyolc alapvető egyezményben, valamint az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében rögzített elveket és jogokat is.
Egyedi vállalati részvények, kötvények esetében a Biztosító külső adatszolgáltató adatai alapján ellenőrzi az előző bekezdésben felsorolt kritériumokat a kiválasztott vállalatok vonatkozásában.
Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?
🗷 Igen A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembevétele, mérlegelése a befektetési döntéshozatali eljárás részét képezi.
A főbb káros hatások a befek- tetési döntéseknek a fenntart- hatósági tényezőkre gyakorolt legjelentősebb negatív hatásai, amelyek a környezeti, társa- dalmi és munkavállalói kérdé- sekkel, az emberi jogok tiszte- letben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a veszte- getés elleni küzdelemmel kap- csolatosak.
A Biztosító a tőkepiaci befektetésit külső adatforrásból (ISS, MSCI) származó informá- ciók alapján értékeli. Az e célból alkalmazott módszerek olyan kvantitatív és kvalitatív osztályozásokon alapulnak, amelyek képesek felmérni az egyes negatív hatásokat. A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások alatt többek között az üvegházhatású gázok kibocsátását, a nem-megújuló energiaforrások használatát, a nem újrahasznosítható hulladékképződést, a természeti környezet, az élőhelyek és a biodiverzitás rombolását, a munkavállalói és szociális jogok be nem tartását, az emberi jogok megsértését, valamint a korrupciót és a megvesztegetést értjük.
A Biztosító erre vonatkozó vállalati politikája („Az UNIQA Biztosító Zrt. nyilatkozata a fenntarthatóságra káros hatásoknak a befektetési döntésekben történő figyelembevé- teléről”) a xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx oldalon érhető el.
Továbbá, mivel maga az eszközalap is környezeti szempontból fenntartható befektetési célkitűzéssel rendelkezik, és a jö- vőben kizárólag olyan fenntartható befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve vállalati részvényeket, kötvénye- ket) tartalmaz (a likviditási célú pénzeszközökön kívül), amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági te- vékenységük során eleget tesznek a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt kritériumoknak, ezt megelőzően pedig – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetésekhez kapcsolódó vállalatok gazdasági tevékenységének Taxonómia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap ki- zárólag a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekbe, neveze- tesen a gazdasági tevékenységük alapján ide sorolható vállalatok részvényeibe, kötvényeibe fektet közvetve vagy közvet- lenül (a likviditási célú pénzeszközökön kívül), ezért a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások nem je- lenhetnek meg az eszközalap esetében.
Ehhez kapcsolódóan, a Biztosító éves gyakorisággal közzéteszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatók alakulását az eszközalapra vonatkozóan az időszakos jelentésben és a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx).
🞏 Nem
Milyen befektetési stratégiát követ a pénzügyi termék?
A befektetési stratégia a be- fektetési döntések alapja, azok meghozatalát olyan tényezők figyelembevételhez köti, mint a befektetési célkitűzések és a kockázattűrés.
Az eszközalap célja, hogy közepes kockázatot vállalva a kockázatmentes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson úgy, hogy közben hatékonyan elősegíti az ég- hajlatváltozás mérséklését. Az eszközalap ennek érdekében a jövőben olyan, a szén-dioxid ki- bocsátás (karbonintenzitás) csökkentését megcélzó, közvetett és/vagy közvetlen befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve vállalati részvényeket, kötvényeket) választ ki, amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági tevékenységük során eleget tesznek a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági tevékenységekre vonatkozó – kritériumoknak, tehát tevékenységük során lényegesen hozzájá-
rulnak a Taxonómia Rendelet 9. cikkében meghatározott egy vagy több környezeti célkitűzéshez, és a Taxonómia Rendelet 17. cikkével összhangban nem sértik jelentősen a Taxonómia Rendelet 9. cikkében nevesített további környezeti célkitűzéseket, továbbá
a Taxonómia Rendelet 18. cikkével összhangban betartják a minimális biztosítékokat, valamint megfelelnek a technikai vizsgálati kritériumoknak, amellett, hogy helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek. Ezt megelőzően – a Taxonómia Rendelet vonatkozó részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetésekhez kapcsolódó vállalatok gazdasági tevékenységének Taxonómia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti, olyan kör- nyezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetésekbe, nevezetesen a gazdasági tevékenységük alapján ide sorolható válla- latok részvényeibe, kötvényeibe fektet közvetve vagy közvetlenül, ahol az érintett vállalatok tevékenységük során környezeti célként a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentését tűzik ki, e célhoz lényegesen hozzájárulnak, valamint a Közzétételi Rendelet
2. cikk 17. bekezdése szerinti definíció alapján nem sértik jelentősen az ugyanebben a bekezdésben részletezett további környezeti és társadalmi célkitűzéseket, és helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek.
A kiválasztandó egyedi vállalati részvények, kötvények esetében a Biztosító már a befektetés előtt elemzi a befektetést befogadó, illetve kötvényt kibocsátó vállalatok szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének várható, jövőbeli forgatókönyveit, és kizárólag olyan vállalatokat választ, amelyek megbízható és transzparens módon közzéteszik a szén-dioxid-kibocsátás Párizsi Megállapodáshoz iga- zodó mértékű csökkentése érdekében vállalt célkitűzéseik megvalósulását. Mindezeket a Biztosító külső adatszolgáltatók (ISS, MSCI) információi alapján is ellenőrzi.
A Biztosító továbbá folyamatosan nyomon követi mind a mögöttes közvetlen és közvetett befektetések, mind az eszközalap szintjén mérve a kapcsolódó vállalatok szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésének alakulását a befektetés teljes időtartama alatt.
Az eszközalap befektetései között célzottan 95%-ban (minimum 80%-ban) szerepelnek olyan – az éghajlatváltozás mérséklését a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentésével elősegítő, a fenti feltételeknek megfelelő – kollektív befektetések, illetve egyedi vállalati részvények, kötvények, amelyek a kijelölt összetett referenciaindex komponenseinek teljesítményét és összetételét hivatottak leképezni, egyúttal e referenciaindex komponensenkénti fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani. Az eszközalap így a közvetve vagy közvetlenül birtokolt mögöttes részvényeket és kötvényeket célzottan fele-fele arányban tartal- mazza, összefüggésben a referenciaindex komponenseinek súlyozásával, amellett, hogy a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkenése a részvény- illetve kötvénybefektetésekhez kapcsolódó vállalatok vonatkozásában külön-külön is megjelenik. Az esz- közalap befektetési portfóliójában a befektetési eszközök között kis részben (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban) likviditási célú pénzeszközök is szerepelnek.
◼ A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott befektetések a fenntartható befektetési célkitűzés elérését szolgálják?
A befektetési stratégia fent ismertetett lényeges eleme, hogy a kiválasztott befektetések egyúttal a kijelölt összetett referenciaindex komponenseinek teljesítményét és összetételét is hivatottak leképezni. Tekintettel arra, hogy a korábban ismertetett befektetési célkitűzés is a referenciaindex komponenseinek a fenntarthatósági sarokszámaihoz igazodik, így a célkitűzés elérését a választott befektetési stratégia automatikusan biztosítja.
◼ Milyen politikát alkalmaznak a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?
A helyes vállalatirányítási gyakorlatok közé tartoznak a megfelelő irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok,
a személyzet javadalmazása és az adózási fegyelem.
A mögöttes kollektív befektetési formák által kiválasztott vállalatok helyes vállalatirányítási gya- korlatait tekintve a Biztosító támaszkodik az alapkezelők értékelésére, és elfogadja azokat. A Biz- tosító olyan alapkezelőket választ ki, amelyek esetében meggyőződött a befektetést befogadó vállalatok helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére vonatkozó politika meglétéről.
Ugyanakkor, a fentieken túlmenően, a Biztosító külső adatszolgáltatótól (MSCI, ISS) beszerzett információk alapján törekszik arra, hogy közvetlenül is meggyőződjön a kollektív befektetési eszközök mögötti vállalatok esetében a helyes vállalatirányítási gyakorlatok fennállásáról.
A Biztosító az egyedi vállalati, részvények, kötvények esetében külső adatszolgáltatótól (MSCI, ISS) beszerzett információk alapján elemzi a helyes vállalatirányítási gyakorlatok körülményeit, különös tekintettel a szilárd irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcso- latok, az érintett személyzet javadalmazása és az adójogszabályok betartása tekintetében.
A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya
1. Fenntartható befektetések
Taxonómiához igazodó
Környezeti
Az 1. Fenntartható befektetések
alkategória a környezeti vagy társadalmi célkitűzésekkel rendelkező fenntartható befektetéseket foglalja magában.
Befektetések
2. Nem fenntartható befektetések
Egyéb befektetések
A 2. Nem fenntartható befektetések kategória
a fenntartható befektetésnek nem minősülő befektetéseket foglalja magában.
Az eszközalap legalább 80%-ban olyan közvetett és közvetlen befektetéseket (kollektív befektetési formákat, illetve vállalati részvé- nyeket, kötvényeket) tartalmaz, amelyek olyan vállalatokhoz kapcsolódnak, amelyek gazdasági tevékenységük során a jövőben várhatóan eleget tesznek a Taxonómia Rendelet 3. cikkében felsorolt – környezeti szempontból fenntartható gazdasásági tevé- kenységekre vonatkozó – kritériumoknak az éghajlatváltozás mérséklése tekintetében. Ezt megelőzően – a Taxonómia Rendelet részletszabályainak hatályba lépéséig, valamint a mögöttes befektetésekhez kapcsolódó vállalatok gazdasági tevékenységének Taxonómia-igazodásához kapcsolódó információk publikálásáig – az eszközalap a Közzétételi Rendelet 9. cikke szerinti, környezeti célkitűzéssel (az éghajlatváltozás mérséklése) rendelkező fenntartható befektetésekbe (kollektív befektetési formákba, illetve gaz- dasági tevékenységük alapján ide sorolható vállalatok részvényeibe, kötvényeibe) fektet.
Az eszközallokáció az egyes eszközökbe történő befekteté- sek arányát írja le.
Az eszközalap fenntartható befektetései közvetlenül vagy közvetve olyan vállalatok részvénye- ibe, kötvényeibe fektetnek, amelyek például megújuló energiaforrások használatával, az ener- giahatékonyság javításával, fenntartható forrásból származó anyagokra épülő technológia al- kalmazásával járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátás (karbonintenzitás) csökkentéséhez.
A nem fenntartható befektetések között (célzottan 5%-ban, maximum 20%-ban) kizárólag az eszközalap likviditási célú pénz- eszközei találhatók.
A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?
Az alábbi két diagram fekete színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazodó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.
100%
◼ Taxonómiához igazodó befektetések ◼ Egyéb befektetések
2. A befektetések taxonómiához való igazodása
– az állampapírok* nélkül
◼ Taxonómiához igazodó befektetések ◼ Egyéb befektetések
100%
1. A befektetések – beleértve az állampapírokat* is – taxonómiához való igazodása
* E diagramok alkalmazásában az „állampapírok” minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak.
A taxonómiához igazodó tevékenységeket a következők arányában kell kifejezni:
– a befektetést befogadó vállalkozások zöld tevékenységeiből származó bevétel része- sedését tükröző árbevétel,
– a befektetést befogadó vállalkozások zöld, pl. a zöld gazdaságra való átállás érdekében eszközölt befektetéseit mutató tőkekiadá- sok (CapEx),
– a befektetést befogadó vállalkozások zöld operatív tevékenységeit tükröző működési költségek (OpEx).
A Biztosító az uniós taxonómiához való igazodást közvetlen befektetések esetén a befektetést befogadó, illetve kötvényt kibocsátó vállalatok árbevétele alapján ha- tározza meg, míg a közvetett befektetések esetén elsősorban a mögöttes kollektív befektetési formákat kezelő alapkezelők információira támaszkodik.
Az uniós taxonómiához való igazodásra vonatkozó adatok fellelhetősége a kapcso- lódó európai uniós jogszabályok különböző időpontú hatálybalépéséből adódóan egyelőre még korlátozott. Ezért a Biztosító az eszközalap befektetéseinek európai uniós taxonómiához való igazodására egyelőre nem határoz meg minimális érté- keket, miközben összességében a környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések 80%-os minimális részarányát – az előző bekezdésben ismertetett módszerrel számítva – biztosítani tudja. Ugyanakkor, a Biztosító az adatok fellelhe- tőségének függvényében ezek időbeli alakulását figyelemmel kíséri, és az eszköz- alap időszakos jelentésében, valamint a honlapon (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) közzéteszi.
A támogató tevékenységek közvetlenül támogatják más tevékenységek környezeti célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulását.
Az átállási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karbonintenzitású alternatívák, és amelyek többek között a leg- jobb teljesítménynek megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátási szinttel rendelkeznek.
◼ Az átállási és támogató tevékenységekbe történő befektetések minimális részaránya
Minimális arány | |
Átállási tevékenységek | 0% |
Támogató tevékenységek | 0% |
A számítás itt is az árbevételen alapul.
olyan környezeti szempont- ból fenntartható befekteté- sek, amelyek nem veszik
figyelembe az uniós taxonómia szerinti, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékeny- ségekre vonatkozó kritériumokat.
Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális részaránya
Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható be- fektetések árbevételen alapuló minimális részaránya 0%, miközben összességében a kör- nyezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések 80%-os minimális részaránya biztosított.
A számítás itt is a „A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?” szakaszban ismertetett megkö- zelítésen alapul.
Milyen befektetések tartoznak a „2. Nem fenntartható befektetések” kategóriába, mi ezeknek a céljuk és érvényesülnek-e minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok?
A „2. Nem fenntartható befektetések” kizárólag az eszközalap likviditási célú bankszámlapénze található, melynek aránya célzottan 5%, maximum 20%. Hatása semleges a fenntarthatóságot illetően, környezeti és/vagy társadalmi célkitűzéshez nem járul hozzá, és esetében a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok megléte sem értelmezhető.
Xxxxxxxxxx-e egy konkrét indexet a fenntartható befektetési célkitűzés teljesítését mérő referenciaindexként?
A referenciaindexek annak méré- sére szolgáló indexek, hogy a pénz- ügyi termék eléri-e a fenntartható befektetési célkitűzést.
Az eszközalap referenciaindexe összetett referenciaindex, amely a következő komponen- sekből áll:
◼ 50%-ban az MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped Index forintosított értéke és
◼ 50%-ban a Bloomberg MSCI EUR Corporate Climate Paris Aligned ESG Select Unhedged EUR Index forintosított értéke
Az összetett referenciaindexet alkotó komponensek az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó európai uniós referenciaindexnek minősülnek.
Az eszközalap referenciaindexe az MSCI World SRI S-Series PAB 5% Capped Index euróban számított értéke, amely az (EU) 2016/1011 rendelet szerinti, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó európai uniós referenciaindexnek minősül.
◼ Hogyan valósítják meg, hogy a referenciaindex úgy vegye figyelembe a fenntarthatósági tényezőket, hogy folyamatosan igazodjon a fenntartható befektetési célkitűzéshez?
Tekintettel arra, hogy az eszközalap fenntartható befektetési célkitűzése – a korábban leírtak szerint – a Párizsi Megállapodáshoz igazodó mindkét referenciaindex komponenshez folyamatosan igazodóan lett meghatározva, ezért a referenciaindex és a befek- tetési célkitűzés összhangja automatikusan biztosított.
◼ Hogyan biztosítják, hogy a befektetési stratégia össze legyen hangolva az index módszertanával?
A befektetési stratégiánál ismertetettek szerint az eszközalap célzottan 95%-ban olyan kollektív befektetési formákba, illetve egyedi vállalati részvényekbe, kötvényekbe fektet, amelyek a kijelölt összetett referenciaindex komponenseinek teljesítményét és összetételét hivatottak leképezni, egyúttal e referenciaindex komponensenkénti fenntarthatósági sarokszámainak elérését hivatottak biztosítani. Ebből automatikusan következik a befektetési stratégia és az index módszertanának összhangja is.
◼ Miben tér el a kijelölt referenciaindex az általános piaci indexektől?
Az MSCI az MSCI World Indexben szereplő, míg a Bloomberg a Bloomberg Euro Aggregate Corporate Indexben szereplő vállalatok univerzumából szűkíti le a kijelölt referenciaindex komponensben megjelenő – befektetést befogadó, illetve kötvényt kibocsátó – vállalatok körét úgy, hogy e vállalatok a megfelelő általános piaci indexekben szereplő vállalatokhoz képest legalább 50%-kal ala- csonyabb súlyozott átlagos karbonintenzitással rendelkezzenek. Ennek megvalósítása érdekében az MSCI és a Bloomberg az Európai Bizottság Technikai Szakértői Csoportja által javasolt minimális követelményeket figyelembe veszi azon mögöttes vállalatok tekin- tetében, amelyeknek részvényei, illetve kibocsátott kötvényei kiválasztásra kerülnek, és mérlegeli a követelmények teljesítése mellett az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat és lehetőségeket e vállalatok gazdasági tevékenységéhez kapcsolódóan. Ezen felül, az összetett referenciaindex komponensei kizárják a dohányipari, valamint a szénalapú áramtermelő vállalatok részvényeit és kibo- csátott kötvényeit, továbbá korlátozzák a fosszilis energiaipari vállalatok kiválasztását.
◼ Hol található meg a kijelölt index számításának módszertana?
Az összetett referenciaindex komponenseinek kiszámítási módszertanáról „A pénzügyi termék milyen fenntartható befektetési cél- kitűzést követ?” bekezdésben írtakon túl további információ a következő linken található:
xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XXX_X_Xxxxxx_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx.xxx xxxxx://xxx.xxxx.xxx/xxx/xxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx/XXXX_XX_XXX_XXX_Xxxxxxx_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx_Xxxxxxx_0000.xxx xxxxx://xxxxxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxx/00/Xxxxxxxxx-XXXX-Xxxx-Xxxx-Xxxxx-Xxxxxxx-Xxxxx-Xxxx-Xxxxx.xxx
Hol található további termékspecifikus információ az interneten?
További termékspecifikus információ a következő weboldalon található: xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxxxx.xx/
H 1841/2022. 12./160 81